Újból a közbeszerzési törvény módosítására készül a kormány, nem véletlen tehát, hogy felerősödtek az ezzel kapcsolatos szakmai hangok. Az építési vállalkozókat képviselő szervezet (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége – ÉVOSZ) átláthatóbb szabályokat, egyszerűbb, gyorsabb ügymenetet vár az új szabályozástól – olvasható a mai Világgazdaságban.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE ÉS TUDJON MEG TÖBBET AZ AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOKRÓL

A közbeszerzési törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

Kövessen minket a Facebookon is – Ha március végéig lesz rajongónk, most nyerhet is!

Túlságosan bonyolult, lassú a közbeszerzés jelenlegi szisztémája, sokkal rugalmasabb eljárási rendre lenne szükség – ezért is hangoztatják különböző szakmai körök a változtatás szükségességét. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) levélben küldte el javaslatait az illetékes miniszternek és az Országgyűlés gazdasági bizottságának, leszögezve: igen nagy szükség van az „agyonfoltozott” törvény átfogó módosítására. Javasolják a közbeszerzési törvény egyszerűsítését, közérthetővé és egzakttá tételét.Az új szabályoktól a megrendelői-vállalkozói kötelmek megbomlott egyensúlyának a helyreállítását is várja a szövetség, mely szerint jelenleg a kötelezően elfogadandó szerződéstervezetek a megrendelői erőfölényt táplálják, és a vállalkozókat olyan vállalásokra kényszerítik, amelyeket a későbbiekben nem képesek teljesíteni. Mérhető adatokra alapozott döntéseket vár a szövetség, s úgy látja, szükség van a beszerzés tárgya szerinti szakmaspecifikus kritériumok meghatározására, különös tekintettel az építési-beruházási célú közbeszerzésekre.
Az ÉVOSZ okkal hallatja a hangját, hiszen a közbeszerzések felét teszik ki az építési-beruházási célú beszerzések. A szervezet alelnöke  hangsúlyozta, csak megfelelő jogszabályi háttérrel lehet oldani a mély recesszióban lévő építési ágazat problémáit. Egyik legnagyobb gondjuk az építési vállalkozásoknak, hogy az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang. Az ajánlatkérési dokumentációkban szereplő feladathoz nem áll rendelkezésre elegendő forrás, és ez sok esetben az ajánlatkérő számára csak az ajánlatok beérkezését követően válik egyértelművé. Különös gondot okoz ez a „kései felismerés” az uniós források igénybevételével finanszírozandó beszerzéseknél, ahol a megpályázott, esetleg megítélt támogatási összeg nem változtatható, a műszaki tartalom pedig nem alakítható a rendelkezésre álló fedezethez.
A szakmai szövetség szerint felelőssé kell tenni a kiírót a költségkalkuláció, az úgynevezett mérnökár kidolgozásáért. Az ÉVOSZ azt is javasolja, hogy zárják ki a versenyből mindazokat, akik ettől 20 százalékkal eltérő árajánlatot tesznek, ugyanis csak így lehet visszaállítani a megfelelő ár-érték arányokat az építési piacon. Ám egyedül az ár nem dönthet a versenyben – hangsúlyozza Koji László, aki szerint nyilvánvaló a közmegrendelő felelőssége az ajánlati ár túlhangsúlyozásáért és az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötésért is, melynek következtében nő a lánctartozások összege és kockázata. A szövetség álláspontja szerint az az ajánlat legyen a befutó, amelyik – minden szempontot figyelembe véve – a leggazdaságosabb.
Határozottan sürgeti továbbá a szervezet, hogy a közbeszerzési eljárásokban tiltsák meg a feltétel nélküli bankgarancia intézményét, ez ugyanis tapasztalataik szerint számos esetben a megrendelői erőfölénnyel való visszaélés eszköze. Helyette a „feltételekhez kötött” bankgarancia kiadását javasolják.

EZT IS AJÁNLJUK

 Igazoltan rendezett munkaügyi kapcsolatok: Elengedhetettlen feltétel az Új Széchenyi Terv- és a közbeszerzési pályázatoknál

Esélyegyenlőségi terv: A magyar cégek négyötöde nem rendelkezik ilyen dokumentummal

Forrás: vg.hu

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy rendeletalkotási joggal ruházzák fel a Közbeszerzések Tanácsát (KT).

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

Közbeszerzés szakmai reggeli – A közbeszerzési törvény 2011. áprilisi módosításai
2011. április 28. – Radisson Blu Béke

Legyen rajongónk a Facebookon március végéig és nyerjen!

A rendeletalkotási jogra azért lenne szükség, hogy a végrehajtási és az értelmezési szabályokat a KT hozhassa, így nem kellene folyamatosan módosítani a közbeszerzési törvényt, és az nem jutna a mostani sorsára, amely már átláthatatlan.

Miklóssy Ferenc alelnök az MKIK tagjai körében végzett felmérés alapján ismertette még az új törvény kívánt tartalmát is. Így a versenyfeltételek kiszámíthatók, tiszták legyenek, zárja ki a jogszabály a tisztességtelen versenyt és a korrupciót, továbbá helyezze előtérbe a hazai foglakoztatást és a kis- és középvállalatokat (kkv), kevés adminisztrációval járjon, és olcsó legyen.

A felhívások egy erre szakosított honlapon jelenjenek meg a tender dokumentációval együtt, ahonnan az ajánlattevők ingyen hívhatják le azokat. Csak az írhasson ki közbeszerzést, akinek fedezete van a munkára, kötelező legyen előleget adni, és ha meghiúsul az eljárás, akkor az ezért felelős fizesse meg a többi résztvevő költségeit.

EZT IS AJÁNLJUK

Forrás: vg.hu

Az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény 2011. március 1-jei hatállyal módosította a Kbt. egyes rendelkezéseit, ennek megfelelően a Közbeszerzések Tanácsa elkészítette a közbeszerzési törvény módosításokkal egybeszerkesztett verzióját. A jobb áttekinthetőség érdekében a 2011. március 1-jén hatályba lépett változásokat félkövér betűtípussal jelölték. A módosított és a Tanács által szerkesztett Kbt.-verzió letölthető innen.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA ÉS TUDJON MEG TÖBBET 

Sikeres közbeszerzést! A közbeszerzések gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke

 Kövessen minket a Facebookon és nyerjen

Forrás: Közbeszerzések Tanácsa

Az Országos Mentőszolgálat az általa kiírt egészségügyi felelősségbiztosítás tenderen nem az egyik ajánlattevő megbízottjától, hanem annak ügynökétől kért magyarázatot a kirívóan alacsony árra.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Sikeres közbeszerzést! A közbeszerzések gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke

Legyen rajongója Facebook oldalunknak és nyerjen!

Transzferár szabályozás
2011. április 6. – Tulip Inn Budapest Millennium

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 300 ezer forintra bírságolta az Országos Mentőszolgálatot, mert jogot sértett azzal, hogy az általa kiírt egészségügyi felelősségbiztosítás tenderen nem az egyik ajánlattevő megbízottjától, hanem annak ügynökétől kért magyarázatot a kirívóan alacsony árra - a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg.

Az ajánlatkérő közvetlenül három biztosítótól kért ajánlatot az egy évre szóló egészségügyi felelősségbiztosításra. A Generali Providencia, valamint az Allianz adott is ajánlatot, míg a Groupama Garancia ettől elzárkózott. Miután a Generali ajánlatában 18,6 millió, az Allianzéban viszont csak 4,9 millió forint biztosítási díj szerepelt, így az ajánlatkérő magyarázatot kért a kirívóan alacsony árra az utóbbi biztosítótól.

A kérést azonban nem az ajánlatban megjelölt - a biztosítót jogszerűen képviselő - személynek, hanem a korábbi kapcsolattartó alkusznak küldte meg, aki magyarázatot is adott a megajánlott díjra. Az ajánlatkérő az Allianz ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, egyúttal közölte: a Generali lett a nyertes. Ezeket az értesítéseket is az alkusznak küldte el.

Az Allianz a KDB-hez fordult, kérve az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, mivel nem az ő képviselőjét tájékoztatta folyamatosan az ajánlatkérő. Ez utóbbi arra hivatkozott, hogy korábban évekig az Allianz volt a partnere, és akkor mindig az alkusz képviselte a biztosítót. Mielőtt az Allianz jogorvoslatot kezdeményezett volna, az Országos Mentőszolgálat megkötötte a szerződést a Generalival, ami jogszerű eljárás volt, így ez nem róható a terhére. Viszont nem is reparálható a rossz tájékoztatás miatti jogsértés.

Miután a közbeszerzés értéke kicsi, az ajánlatkérő pedig együttműködött az eljárásban a KDB-vel, és az utóbbi 4 évben nem is folyt ellene eljárás jogsértés miatt, a döntőbizottság kis összegű bírságot szabott ki. A KDB gyakorlatában a bírság alsó összege általában egymillió forint.

EZT IS AJÁNLJUK

Új köztisztviselői életpálya-modell júniustól

A számviteli törvény legfontosabb változásai 2011-ben

Forrás: Közbeszerzések Tanácsa, hvg.hu

Jogorvoslati kérelmet nyújtott be az Orangeways a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz annak megállapítására, hogy a BKV "valós és okszerű indokok nélkül" minősítette eredménytelennek a midibusztendert. A társaság hétfői közleménye szerint a BKV által megjelölt indokok nem felelnek meg a közbeszerzési törvény azon feltételeinek, amelyek mentesíthetik az ajánlatkérőt az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Sikeres közbeszerzést! A közbeszerzések gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke Hotel

Legyen rajongója Facebook oldalunknak és nyerjen!

A BKV tavaly november 19-én jelentette be, hogy midibusz-üzemeltetési tenderét az Orangeways nyerte meg. A döntés ellen a BKV buszos szakszervezeteinek egy része tiltakozott, mert szerintük hosszabb távon romlanak a munkavállalók foglalkoztatási feltételei, és romlik a szolgáltatás minősége is. Az egyik versenytárs, a Vértes Volán Zrt. kérelmére január elején a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a BKV midibusztenderének végeredményét, mondván, a BKV megszegte a közbeszerzésekről szóló törvényt. Ez után február 17-én a BKV is eredménytelennek nyilvánította a kiírást, az Orangeways szerint a "KDB határozatától teljesen független indokok alapján".
Bózsik András, az Orangeways stratégiai igazgatója szerint az indokok ugyanis nem állják meg a helyüket: a szerződést a későbbi átalakítások során a Budapesti Közlekedési Központ jogutódként probléma nélkül át tudja majd venni. Álláspontja szerint bizonyítható, hogy a pályázat feltételeiben a kiírás óta nem történt változás, így új szempontok - például új, eddig nem ismert szerződéses elemek - az elmúlt egy hónap során sem merülhettek fel. A BKV pedig időközben nem vált képtelenné a szerződés teljesítésére, hiszen ez esetben a napi 30 millió forinttal magasabb önköltségű jelenlegi közszolgáltatást sem tudná a továbbiakban ellátni - olvasható a közleményben.
Az Orangeways 8 méter hosszúságú, elsőajtós felszállási rendre is alkalmas, alacsonypadlós, légkondicionált buszokkal pályázott, amelyek 2011 végéig fokozatosan álltak volna forgalomba, felváltva a jelenleg közlekedő 16 éves Ikarus 405 típusú midibuszokat. Az ajánlat szerint a buszok üzemeltetési költsége 379 forint kilométerenként, míg az Ikarusokat kilométerenként 541 forintból tartják fenn.

EZT IS AJÁNLJUK

Kevesebbet költünk el közbeszerzésben, mint 2009-ben

forrás: origo.hu

A KSH előzetes, 2010-es GDP-adatait alapul véve jelenleg 5,66 százalék a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon, kevesebb, mint egy évvel korábban - ez is kiderül az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International Magyarország közös kutatásából.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Sikeres közbeszerzést! A Közbeszerzések gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke

Fókuszban a számlakorrekció – Áfa-reggeli dr. Csátaljay Zsuzsával
2011. március 29. – Tulip Inn Budapest Millennium

Felszámolási eljárás gazdasági, pénzügyi szakembereknek
2011. március 22. – Tulip Inn Budapest Millennium

A visszaesés oka egyrészt a közbeszerzési törvény 2010-es módosításaiból adódik: számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az igen alacsony közbeszerzési értékhatárra és az igen szigorú, úgynevezett egybeszámítási kötelezettségre. Ehhez hozzájárult az év elején kötelező elektronikus közbeszerzés, mely 2010-ben két hónapra ellehetetlenítette a közbeszerzéseket, valamint a beszerzések tudatos visszatartása a kormányzatok részéről, mely a tavalyi számok tükrében a válság utóhatásának is betudható.

A nominális adatok figyelembe vételével megállapítható, hogy újabb, több mint háromszáz milliárd forint távozott a közbeszerzési piacról, melyből kétszázat a közszolgáltatók nem közbeszerzésben költenek el. Az ellenőrzött közpénzköltés Európai Unióban kialakított rendszerében ugyanis azoknak a kizárólagos joggal rendelkező, úgynevezett releváns tevékenységet folytató ajánlatérőknek is közbeszerezniük kell, amelyek egyébként magántulajdonban vannak. Szigorú követelmények vonatkoznak azokra a vállalkozásokra is, melyek tulajdonosai közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők.

EZT IS AJÁNLJUK

Legyen rajongónk a Facebook-on - Értesüljön a legfrissebb híreinkről, rendezvényeinkről és NYERJEN!

Új közlekedési eszköz vásárlásának vagy értékesítésének szabályai közösségen belül

Forrás: hirszerzo.hu

Semmis a pécsi buszok eladásáról szóló, több mint kétmilliárdos szerződés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint. A szervezet elsőfokú, nem jogerős határozatát szerdán kézbesítették a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt.-hez.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

Sikeres közbeszerzést! A közbeszerzés gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke

A NAV véleménye az, hogy színlelt szerződést kötött egymással a PK Zrt. és a PK Busrent Kft. Ráadásul a jó erkölcsbe is ütközik a szerződés – márpedig a két ok közül bármelyik miatt önmagában is semmis egy szerződés.
A 2011. február 14-én keltezett NAV-határozatban kifejtik azt is, hogy a buszok eladása, illetve visszabérlése után keletkező áfa-kötelezettség még mindig terheli a PK Zrt.-t, merthogy nem a valós piaci viszonyok szerint járt el a két, egymással kapcsolatban álló, adójogilag nem független cég. Azaz olyan feltételekben állapodtak meg, amelyeket valós piaci körülmények közt soha nem köthettek volna –  tudósít a Bama.hu.
A PK Busrent ugyanis gyakorlatilag egyetlen forint nélkül jutott hozzá a több mint kétmilliárdért eladott teljes városi buszparkhoz. Azt is leírják, hogy a szerződés amiatt is semmis lenne, mert lehetetlen feltételekkel kötöttek szerződést, hiszen tíz évre szerződtek a cégpapírok szerint 2012 végén megszűnő PK Busrenttel. Az adóhatóság adótitokra hivatkozva nem nyilatkozik az ügyben.

EZT IS AJÁNLJUK

 Legyen rajongónk a Facebook-on - Értesüljön a legfrissebb híreinkről, rendezvényeinkről és NYERJEN!

Forrás: vg.hu, bama.hu

Tárgyalásos eljárás alkalmazásakor a közbeszerzési szerződés akkor is odaítélhető, ha az alkalmas jelentkezők száma nem éri el a részvételi szakaszban meghatározott minimális létszámot - a Legfelsőbb Bíróság (LB) ezzel az indoklással tartotta hatályban a Fővárosi Ítélőtábla vonatkozó ítéletét a Hochtief közbeszerzési ügyében.  

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Sikeres közbeszerzést! – A közbeszerzés gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke

Az ügy 2005 februárjában kezdődött, amikor Budapest Főváros Önkormányzata tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított egy közösségi értékhatárt meghaladó építési beruházásra. A közbeszerzésben az ajánlattételre felhívandó jelentkezők számát legalább 3, maximum 5 fős keretszámban határozták meg. Öt cég nyújtotta be jelentkezését, ebből kettőt talált alkalmasnak az önkormányzat, míg a Hochtief és a Linde Kca Dresden GmbH alkotta konzorciumot kizárták az eljárásból.
A felperes Hochtief szerint nem lehetett volna folytatni az eljárást, mivel az alkalmas jelentkezők száma nem érte el az előzetesen megjelölt hármat. A Hochtief álláspontja szerint így a pályázók között nem is alakulhatott ki tényleges verseny. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé került, amely előzetes döntéshozatali eljárásban azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy ilyen esetekben folytatható-e a közbeszerzési eljárás, vagy azt érvénytelennek kell nyilvánítani. Az EB 2009. októberi ítéletében megállapította, hogy az alkalmazandó közösségi irányelv értelmében a tárgyalásra legalább három olyan jelentkezőt kell meghívni, akik megfelelnek az irányelv előírásainak és az eljárás műszaki-gazdasági feltételeinek.
Ha az alkalmas jelentkezők létszáma nem éri el a hármat, az ajánlatkérő folytathatja az eljárást, s meghívhatja az alkalmas jelentkezőt vagy jelentkezőket a szerződési feltételek megtárgyalására. Az Európai Bíróság megállapította, a tényleges verseny biztosításának kötelezettsége már akkor teljesül, amikor az ajánlatkérő a részvételi szakaszban a hirdetményt az irányelvnek megfelelően közzéteszi és szabályszerűen lefolytatja a tárgyalásos eljárást.
A Fővárosi Ítélőtáblának, az Európai Bíróság ítélete alapján hozott döntését a Hochtief vitatta, s ezért felülvizsgálati eljárást kért a Legfelsőbb Bíróságtól (LB-tól) az ítélet értelmezése ügyében. Az LB hétfői ítéletében hatályban tartotta az ítélőtábla döntését. 

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

 Kövessen minket a Facebook-on – Értesüljön elsőként rendezvényeinkről

 Szigorodott a közbeszerzés! Uniós forrásból csak közbeszerzéssel lehet vásárolni

Forrás: hirszerzo.hu

A Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége nem tudta a megjelölt időben felbontani a beérkezett ajánlatokat. A székhelyén ugyanis katonai tisztelgéssel fogadtak egy delegációt, így nem juthattak be az érintettek a kijelölt helyiségbe - a megsemmisítést a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) mondta ki, a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján olvasható.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Sikeres közbeszerzést! A közbeszerzések gyakorlata
2010. március 8. – Radisson Blu Béke Hotel

Magánszemélyeket terhelő különadó
2010. február 10. – Tulip Inn Budapest Millennium

Az ajánlatkérő összesen 390 millió forint - opcionálisan pedig további 30 százaléknyi - hús- és hentesárura írt ki nyílt közbeszerzést. A felhívásra 4 ajánlat érkezett, de a felhívásban megjelölt 2010. december 6. délelőtt 9 órakor nem lehetett azokat felbontani.
Az ajánlatkérő székhelyén ebben az időpontban katonai delegációt fogadtak, és a biztonsági szolgálat korlátozta az objektum épületeiben és udvarán a mozgást. Azért, hogy mentse a helyzetet, az ajánlatkérő faxon értesítette az ajánlattevőket, a bontást délután 3 órára halasztotta. A bontás rendben le is zajlott, de utána az egyik ajánlattevő mégis a KDB-hez fordult: a bontás idejét csak a felhívás módosításával lehet eltolni, ez pedig elmaradt.
A KDB megállapította a formális jogsértést, és a teljes eljárást - bele értve a bontást is - megsemmisítette. Tekintettek a jogsértés súlyára, bírságot nem szabott ki, és határozatában megjegyezte, hogy új ajánlatok beadásával, és azok szabályos bontásával, értékelésével korrigálható a hiba. 

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

 Kövessen minket a Facebook-on – Értesüljön elsőként közbeszerzési hírekről, rendezvényekről

 Szigorodott a közbeszerzés! Uniós forrásból csak közbeszerzéssel lehet vásárolni

 Forrás: kozbeszerzes.hu, index.hu

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az átmeneti jelleggel egy másik uniós (EGT) tagországban (illetve Horvátországban és Svájcban) tartózkodó számára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít. A kártya igényléséről, illetve felhasználásáról az OEP ismertetőjében olvashat.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Sikeres közbeszerzést! – A közbeszerzések gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke Hotel

Tb. ellátások, tb. nyugdíj
2011. február 16. – Tulip Inn Budapest Millennium

Ezzel kapcsolatban egyedül az írásbeli indoklást mulasztotta el az egyik ajánlat érvénytelenítésekor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, egyebekben jogszerűen járt el az EU egészségbiztosítási-, valamint a közgyógyellátási nyers kártyákra kiírt közbeszerzésen - összegzi a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogorvoslatot lezáró határozata a Közbeszerzések Tanácsa honlapján.
A felhívásra az Állami Nyomda Nyrt., a Pénzjegynyomda Zrt., valamint a Multicard Kft. tett ajánlatot. Az ajánlatkérő többször kérte kiegészíteni, illetve javítani az ajánlatokat, mivel az okmányok biztonságát vizsgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének kifogásai voltak.
Végül az Állami Nyomda 24,9 millió, a Pénzjegy Nyomda 23,4 millió, míg a Multicard 18 millió forintért vállalta volna a 600 ezer darab - plusz ennek fele opcióban - nyers kártya elkészítését. Miután a Multicard nem végzett el minden módosítást az általa készített mintakártyán, a cég ajánlatát nem értékelte az ajánlatkérő.
Az Állami Nyomda lett a tender nyertese, de a Multicard a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mivel megítélése szerint jogellenesen érvénytelenítette az ajánlatát az ajánlatkérő. A kifogása azonban elkésett, így mindössze azt állapította meg a KDB, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem indokolta meg írásban a kizárást. Ez pedig olyan jellegű jogsértés, amely nem indokolta az ajánlatkérő megbírságolását. 

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Legyen rajongónk a Facebook-on – Értesüljön elsőként legfrissebb híreinkről, konferenciánkról

Szigorodott a közbeszerzés! Uniós forrásból csak közbeszerzéssel lehet vásárolni

Forrás: oep.hu, kozbeszerzes.hu, privatbankar.hu

A kis- és középvállalkozások felé fordítaná a közbeszerzéseket az Európai Bizottság - olvasható az origon. A törekvés részben egybevág a kormány céljaival, a határon túli pályázatokkal viszont ellentétes irányú célt fogalmaz meg. 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

Sikeres közbeszerzést! – A közbeszerzések gyakorlata
2011. március 8. – Radisson Blu Béke

A magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. – Tulip Inn Budapest Millennium

Az Európai Bizottság célja, hogy segítsen a kis- és középvállalkozások helyzetén a pályázatokhoz való hozzáférés egyszerűsítésével és a határon túli pályázás segítésével. Ennek érdekében az Európai Bizottság úgynevezett konzultációs eljárást kezdeményezett, amely lényege, hogy a szabályváltoztatás az Európai Tanács és az Európai Parlament közös döntésén nyugszik.
A Világgazdaság szerint jelenleg a közbeszerzések értékének 31-38 százalékát nyerik el kkv-k, ezen az arányon javítana a Bizottság. A cél eléréséhez csökkentenék a pályázatokhoz szükséges bürokratikus eljárások számát, ami a pályázatokhoz való hozzáférést segítené. Könnyítenék a határon túli pályázást is, amely jelenleg szerény mértékű: a közbeszerzéseken induló cégek 67 százaléka hazai társaság, 30 százalékot külföldi cég leányvállalata, s csupán 3 százalék a külföldi cég.
A lap szerint a közbeszerzések felülvizsgálatának területei az eljárás egyszerűsítésén és a határon túli jelleg erősítésén túl a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, illetve az elektronikus pályázás és az Unión kívüli piacokra jutás segítése.
A magyar kormány tavaly nyáron az első akciótervben hirdette meg azt a célját, ami a vállalkozások helyzetbe hozására irányult a beszerzéseknél, ebben tehát egyezik a célja az Unióéval. Az Új Széchenyi-terv kifejezett célja a vállalkozások forráshoz juttatása. A kormány egyik lépése volt az is, hogy a közintézmények számára lehetővé tette a beszerzést pályáztatás nélkül is.
Az Európai Bizottság szándéka azonban ütközik a kormányéval a határon túli pályázók tekintetében, mivel éppen a hazai vállalkozások arányát szeretnék növelni, nem pedig a külföldiekét. 

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

 Kövessen minket Facebook-on

 Csúszik a közbeszerzési törvény

forrás: origo.hu

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által a Bírósági Közlöny kiadására kiírt közbeszerzés felhívását, és minden ezt követő döntést - a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg.  

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

Magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. - Tulip Inn Budapest Millennium

Tb. ellátások - Tb. nyugdíj 2011.
2011. február 16. - Tulip Inn Budapest Millennium

Az ajánlatkérő öt szakkiadót kért fel arra, hogy tegyenek ajánlatot a Bírósági Közlöny kiadására. A kiadvány havi 24 oldalon jelenik meg A/4 méretben, és 3 éves kiadásra kellett ajánlatot tenni.
A kiadás menete a következő: a kiadó megkapja a kéziratot, amit betördel, majd visszaküld a megbízónak. A tördelt változatban már szerepelnek azok a hirdetések, amelyeket a kiadó szerez a lapba. A megbízó által tett módosításokat a kiadó átvezeti az oldalakon, majd a végleges változatot visszaküldi a megbízónak, akinek a képviselője aláírásával ad engedélyt a nyomtatásra - ez utóbbi az imprimálás. A nyomtatás után a 3 ezer példányt 26 bíróságra és az ajánlatkérőhöz kell eljuttatnia a kiadónak. Minderre 15 napja van.
A nyertes a CompLex Kiadó Kft. és a Demax Művek Kft. közös ajánlata lett, míg a második legkedvezőbb ajánlatot a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. adta. A szintén felkért Magyar Közlöny- Lap- és Könyvkiadó Kft. nem tett ajánlatot, viszont jogorvoslatot kért a KDB-től.
Utóbbi problémája az volt, hogy a felhívásban és a dokumentációban nem voltak világosak a határidők. Az említett 15 nap ugyanis két részre bomlott: 10 napja volt a kiadónak a tördelésre, ellenőriztetésre, és nyomtatásra, míg további 5 nap a terjesztésre.
A panaszos cég azzal érvelt, hogy ha a 10 nap a kézirat átadásával indul, akkor a kiadótól független időt - az ajánlatkérő ellenőrzését - nem lehet pontosan kalkulálni. Erre az ajánlatkérő azt válaszolta, hogy a 10 nap nem a kézirat átvételétől, hanem az imprimálástól indul, ezt viszont a KDB nem tudta elfogadni, mivel nem szerepelt az ajánlattételi felhívásban.
A KDB ezért semmisítette meg a felhívást, és az eredményhirdetést is. Bírságot viszont nem szabott ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalra, mivel egy új eljárással korrigálható a jogsértés.
A helyzet érdekessége, hogy előbb jelent meg a KDB döntése, mint a CompLex Kiadó Kft. és a Demax Művek Kft. közös ajánlatát nyertessé nyilvánító közlemény. A KDB január 12-i döntése már aznap nyilvános volt, míg az eredményhirdetés - a megsemmisítésre utalás nélkül - csak január 14-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Ez utóbbiból viszont kiderülnek az árak. A nyertes ajánlat nettó 2 871 000 forintra szólt, míg az azt követő legkedvezőbb ajánlatban nettó 7 712 100 forint szerepelt. Az ellenszolgáltatás eredetileg becsült értéke 2,4 millió forint volt.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Kövessen minket Facebook-on

Végrehajtás alatt több, mint százezer cég

Forrás: napi.hu

Megsemmisítette a BKV midibusztenderének végeredményét a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozatában, és 900 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte a közlekedési társaságot. A KDB azzal indokolta az ajánlatkérő "eljárást lezáró döntésének megsemmisítését", hogy a BKV megszegte a közbeszerzésekről szóló törvényt. A bizottsághoz a Vértes Volán Zrt. fordult, a kérelemnek a KDB részben helyt adott, további jogorvoslati kérelemnek azonban nem. A határozatellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs, a határozat felülvizsgálatát 15 napon belül lehet kérvényezni.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Környezetvédelmi termékdíj 2010-2011.
2011. január 17. – Hotel Mercure Budapest Metropol

Szakképzési hozzájárulás 2011. – Fókuszban a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolása
2011. január 18. – Radisson Blu Béke
! 2 kreditpontos rendezvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjainak !

A KDB a döntés indokolásában kifejtette: a kérelmező az iratbetekintési jogának korlátozását sérelmezte, illetve kérte a nyertes ajánlat érvényességének megvizsgálását, továbbá a lezáró döntés megsemmisítését. A KDB megállapította: a BKV nem sértett törvényt akkor, amikor korlátozott betekintést engedélyezett, mert a törvény által előírt dokumentumokat a Vértes Volán is megkapta.
Helyt adott a KDB a Vértes Volán azon panaszának, hogy a BKV nem győződött meg az Orangeways kirívóan alacsony ajánlati árának megalapozottságáról, s ezzel megsértette a közbeszerzésekről szóló törvény ide vonatkozó paragrafusát, de további jogsértést a KDB nem állapított meg. 
A BKV tavaly november 19-én jelentette be, hogy midibusz-üzemeltetési tenderét az Orangeways nyerte meg. A döntés ellen a BKV buszos szakszervezeteinek egy része tiltakozott, mert szerintük hosszabb távon romlanak a munkavállalók foglalkoztatási feltételei és az utazóközönségnek nyújtandó szolgáltatás minősége. Három szakszervezeti szövetség közösen a tender végeredményének visszavonását követelte.
Az Orangeways Webasto S91 típusú, Euro 5-ös, alacsonypadlós, légkondicionált buszokkal pályázott, amelyek 2011 végéig fokozatosan állnának forgalomba, felváltva a jelenleg közlekedő 16 éves Ikarus 405 típusú midibuszokat. Az ajánlat szerint a buszok üzemeltetési költsége 379 forint kilométerenként, míg az Ikarusokat 541 forintból tartják fenn kilométerenként.

TOVÁBBI AJÁNLATUNK

Kövessen minket a Facebook-on, értesüljön rendezvényeinkről, híreinkről elsőként

Csökkenő fizetési határidők, rekordszámú csőd

Változott a biztosítottak köre 2011. január 1-jétől

Forrás: dunatv.hu

Közérdeket sért Jóri András szerint az, hogy alvállalkozók igénybevételével kivonhatók a nyilvánosság köréből az állammal kötött szerződés alapján végzett tevékenység részletei. Az adatvédelmi biztos ezért módosítaná a Ptk.-t.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

Közbeszerzés 2011 – 2010. évi módosítások alkalmazása a gyakorlatban – újdonságok, aktualitások
2011. január 10. – Radisson Blu Béke

A polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezte Jóri András adatvédelmi biztos, mivel szerinte sérti az állami feladatok ellátásának átláthatóságához fűződő közérdeket az, hogy a közbeszerzéseknél alvállalkozó igénybevétele esetén nem kötelező nyilvánosságra hozni az állammal kötött szerződés alapján végzett tevékenység részleteit.

Állampolgári panaszra vizsgálta a biztos a 2010-es országgyűlési választások informatikai rendszeréről kiírt közbeszerzés teljesítésének, valamint a közbeszerzési pályázat nyertese által bevont alvállalkozó tevékenységnek a nyilvánosságát.
A közbeszerzési törvény (Kbt.) határozza meg azokat az adatokat, amelyeket közbeszerzés esetén a pályázati dokumentációban és a szerződésben fel kell tüntetni. Ezek az adatok a pályázatot kiíró kezelésébe kerülve nyilvános közérdekű adattá válnak. A Kbt. szabályai alapján alvállalkozó igénybevétele esetén adatot szolgáltatni az alvállalkozóról csak akkor kell, ha annak tevékenysége meghaladja a szerződés értékének tíz százalékát.
"A pályázatot kiíró Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) ezért nem rendelkezik részletes adatokkal a nyertes által alkalmazott alvállalkozókról, azok tevékenységéről, a fővállalkozóval kötött szerződésükről" - állapítja meg az adatvédelmi biztos a vizsgált ügyben.
Jelenleg tehát alvállalkozó igénybevételével kivonhatók a nyilvánosság köréből az állammal kötött szerződés alapján végzett tevékenység részletei. Ez sérti az állami feladatok ellátásának átláthatóságához fűződő közérdeket - szögezte le Jóri András. 

TOVÁBBI AJÁNLÓ

Legyen rajongónk a Facebook-on

11.000 közbeszerzési eljárásra került sor tavaly

Forrás: origo.hu

Noha az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. évi, majd 2005. évi közleményében is felhívta a tagállamokat arra, hogy járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez, hazánkban nincs erre irányuló elfogadott koncepció. Az új kormány programjában célul tűzte ki a közbeszerzések tartalmi elemeinek és irányultságának újragondolását, amelynek részeként kiemelt fontosságú lenne a közbeszerzések „zöldítése”.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

Közbeszerzés 2011 - a 2010 évi változások a gyakorlatban, aktualitások, újdonságok
2011. január 10. - Radisson Blu Béke

De miért is fontos egyáltalán a környezetvédelmi szempontok érvényesítése a közbeszerzési eljárások során? Azért, mert a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői agy befolyással bíró fogyasztók szerte Európában, közbeszerzéseik értéke évente mintegy 15-16 százalékát képviseli az EU bruttó hazai termékének. Amennyiben az általuk lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, a kiírók jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez. Így az ajánlatkérők környezetbarát beszerzéseikkel egyszerre mutathatnak példát a fogyasztóknak és befolyásolhatják a piacot. Amennyiben az ajánlatkérők a környezetbarát termékek és szolgáltatások felé mutatnak érdeklődést, az ipar ösztönzést kap az ezt kielégítő zöld technológiák kialakítására.

Az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. június 18-i közleményében számos eszközt hirdetett meg a termékek környezetbarát teljesítményének javítása érdekében. Célul tűzték ki minden érdekelt (köztük a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőknek minősülő hatóságok, szervezetek) bevonását is, hogy beszerzéseikkel mutassanak példát, és kedvezően befolyásolják a piacot. Ennek előmozdítása érdekében  felhívták a tagállamokat arra, hogy nemzeti cselekvései tervek elkészítésével járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez.

A 2004. március 31-én elfogadott új közösségi közbeszerzési irányelvek biztosítják a lehetőséget arra, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérők a gyakorlatban is érvényesíteni tudják. Ezt követően pedig a környezetbarát technológiákért cselekvési terv végrehajtásáról készített beszámolóról szóló közleményében [COM (2005) 16 final] az Európai Bizottság ismételten felhívta a tagállamokat arra, hogy a zöld közbeszerzések előmozdítására készítsék el nemzeti akcióterveiket.

Ennek szellemében Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa már 2006 óta kiemelt feladatának tekinti e témakörben cselekvő közreműködését. Honlapján kifejezetten a zöld közbeszerzést elősegítő dokumentumokat tett közzé, Zöld Közbeszerzési Nemzeti Cselekvési Terv címmel pedig 2006-ban készült el az első tervezet a terület szabályozására. Elkészült továbbá a Magyar Környezet-gazdaságtani Központ gondozásában a zöld közbeszerzési eljárás bevezetésével kapcsolatos gazdasági-társadalmi hatáselemzés. 

Az Európai Unióban általánosan elfogadott definíció szerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amelynek során az ajánlatkérők a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és környezetbarát termékek előállítását. E fogalom-meghatározás tükrözi a zöld közbeszerzési politika mögött rejlő uniós célkitűzést.

Az Európai Bizottság 2005. évi helyzetfelmérése Ausztriát, Dániát, az Egyesült Királyságot, Finnországot, Hollandiát, Németországot és Svédországot nevesítette „zöld tagállamokként”, amelyek ajánlatkérői közbeszerzéseik jelentős hányadában figyelembe vesznek zöld szempontokat. Közülük is kiemelkedik Dánia és Svédország. Az előbbiekben az ajánlatkérők 40%-a alkalmaz környezeti kritériumokat beszerzéseinek több, mint 50%-ban, míg Svédországban az ajánlatkérők fele érvényesít ilyen követelményeket a beszerzéseik 50%-ban.

Magyarországon az ajánlatkérők zöld közbeszerzéseik gyakorlatáról kevés információ áll rendelkezésre, s az e tárgyban elvégzett 2009. évi kutatások alapján a válaszadók kismértékben tekintik a hazai közbeszerzéseket zöldnek (ld. pl. a Budapesti Corvinus Egyetem kutatását: www.kozbeszkut.hu). Egyértelmű, hogy Magyarországon a tapasztalatok, az információ, illetve a szükséges mértékű elkötelezettség hiánya folytán még mindig nem beszélhetünk egységes zöld közbeszerzési politikáról, pusztán helyi szintű kezdeményezések ismertek.

Ezek azonban azt bizonyítják, hogy a zöld közbeszerzés Magyarországon is megvalósítható. Így példaként említhetjük Budapest Főváros Önkormányzatát, amely 2006 júniusában fogadta el Zöld Közbeszerzési Szabályzatát. Ebben célul tűzték ki, hogy lehetőség szerint minden közbeszerzési eljárásukban a beszerzési folyamat valamelyik szakaszában figyelembe vegyék a környezetvédelem szempontjait. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának zöld közbeszerzési törekvései szintén említésre méltók.

Magyarországon a zöld közbeszerzés jogi feltételeit a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvénynek (A továbbiakban: Kbt.) a 2005. évi CLXXII. Törvénnyel történt átfogó módosítása teremtette meg. E törvénymódosítás ültette át a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv környezetvédelmi szempontok érvényesítését lehetővé tevő szabályait. A Kbt. Tehát a közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban a közbeszerzési eljárások több elemében is teret enged a környezetvédelmi megfontolásoknak, így:

-          a közbeszerzés tárgya és a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásakor

-          az alkalmassági feltételek körében

-          a bírálati szempontok között

-          a szerződés teljesítése feltételeinek megadásakor

a) a közbeszerzés tárgya, a műszaki leírás meghatározása

A zöld közbeszerzés megvalósításának talán legegyszerűbb módja, ha a beszerzés tárgyát eleve úgy határozza meg az ajánlatkérő, hogy környezetbarát termékre, szolgáltatásra, illetve építési beruházásra ír ki közbeszerzési eljárást. Így például megújuló forrásokon alapuló energiát, energiahatékony épületet, vagy járművet, illetve környezetbarát takarítási szolgáltatásokat rendel meg.

Az új irányelvekkel összhangban a Kbt. Lehetővé teszi műszaki leírásban teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények alkalmazását és e körben környezetvédelmi jellemzők előírását. Emellett a Kbt. 58. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérők – összhangban a közösségi joggal – a teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében a környezetvédelmi jellemzőket akként is megállapíthatják, hogy ökocímkére (európai, vagy nemzeti, vagy nemzetközi ökocímkékre, vagy bármely más ökocímkére), illetve annak egyes részére, részeire vagy azok által meghatározott leírásokra hivatkoznak.

Mindeközben a közbeszerzés tárgya nem határozható meg diszkriminatív módon. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Kbt. 58. § (5) bekezdése rögzíti azokat a feltételeket is, amelyeknek az ökocímkékre (illetve az azok mögött rejlő leírásokra) történő hivatkozás esetében teljesülniük kell. Így az ajánlatkérők csak abban az esetben hivatkozhatnak ökocímkékre (illetve ezek leírásaira) műszaki leírásaikban, ha:

-          ezek alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására

-          a címke követelményeit tudományos alapokon állapították meg

-          az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett

-          a leírások minden érdekelt fél számára hozzáférhetők

Az ajánlatkérő számára könnyebbséget jelent az is, hogy amennyiben ezt a megoldást választja, akkor a Kbt. 58 § (6) bekezdése alapján vélelmezheti a közbeszerzési műszaki előírásoknak való megfelelést az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében. Ugyanakkor az ökocímkével nem rendelkező termékeknél, illetve szolgáltatásoknál is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ajánlattevő más, megfelelő bizonyítási eszköz segítségével bizonyíthassa, hogy az adott termék, illetve szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő által megadott környezetvédelmi követelményeknek.

b) az alkalmassági feltételek meghatározása

A Kbt. Alapján az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy az ajánlattevők, illetve alvállalkozók alkalmassága feltételeinek meghatározása során vesz figyelembe környezetvédelmi szempontokat. Különösen a hulladékkezelésre, építési beruházásra irányuló, épület-karbantartási vagy –felújítási, illetve szállítási szolgáltatással kapcsolatos szerződések esetében lehet nagy jelentősége a környezetvédelmi szempontú műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek előírásának.

A környezetvédelmi jellegű műszaki alkalmassági feltételek körében rögzíthetők például a hulladékkeletkezés minimalizálására, a szennyező anyagok környezetbe jutásának elkerülésére, az üzemanyagköltségek csökkentésére vonatkozó feltételek. Így az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlattevő olyan szakembereket alkalmazzon, akik a szerződés környezetvédelmi követelményeinek teljesítéséhez szükséges tudással, tapasztalattal rendelkeznek, vagy biztosítani tudja a környezetvédelemhez szükséges technikai felszerelést. Emellett előírható a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszereknek való megfelelőség tanúsítása is (pl. EMAS tanúsítványi megléte).

c) bírálati szempontok meghatározása

Az ajánlatkérő dönthet akként is, hogy a közbeszerzési eljárás bírálati részszempontjai körében határoz meg környezetvédelmi szempontokat. Ez esetben az összességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempontot kell alkalmaznia, és a részszempontok között adhat meg környezetvédelmi tulajdonságokat, jellemzőket. Ugyanakkor a környezetvédelmi jellegű részszempont megadása során sem tekinthet el a Kbt. 57. § (3), illetve (4) bekezdésében meghatározott előírások alkalmazásától. Így különösen ügyelnie kell arra, hogy a részszempontok minden esetben mennyiségi, vagy más módon értékelhető tényezőkön alapuljanak, és a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban kell állniuk. (Például egy elektromos áram szolgáltatására irányuló közbeszerzés esetén az ajánlatkérő részszempontként értékelheti a megújuló forrásból származó energia mennyiségét, melyet az ajánlattevő szolgáltat.)

Megjegyzést érdemel, hogy ugyan az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályairól szóló 162/2004. (V.21) Korm.rendeletet (Épber.) a 218/2010. (VII.9.) Korm.rendelet hatályon kívül helyezte, ám a folyamatban lévő eljárásokban még szerepet játszhat az Épber. 8/A § (4) bekezdése, mely szerint a hivatkozott kormányrendelet hatálya alá tartozó közbeszerzések esetén az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatás mellett még legalább két feltételt köteles volt részszempontként megjelölni, amelynek egyike lehetett például környezetvédelmi és klímavédelmi tulajdonságok vagy a fenntartási és üzemelési költségek értékelése. Bár a hivatkozott kormányrendelet bírálati szempontokkal kapcsolatos előírásai sok szakmai vitát generáltak (különösen arra vonatkozóan, hogy lehet-e megszorítóbb egy végrehajtási rendelet, mint a Kbt.), mégis említést érdemel, hogy a kormányrendeletben meghatározott öt választható bírálati részszempont közül kettő környezetbarát vonatkozású volt.)

d) A szerződéses feltételek meghatározása

Az ajánlatkérő a szerződés teljesítési feltételei körében is érvényesíthet környezetvédelmi megfontolásokat, feltéve, ha azokat az ajánlati felhívásban/dokumentációban rögzítették. Ugyanakkor ez esetben sem tekinthet el attól az alapvető követelménytől, hogy ezek az előírások sem lehetnek ellentétesek a közösségi joggal. Így ügyelnie kell arra, hogy a feltételek meghatározásával nem sértheti az átláthatóság, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapelveit. A szerződéses feltételek nem lehetnek burkolt műszaki leírások, alkalmassági feltételek, vagy bírálati szempontok.

A szerződés teljesítésének feltételei körében az ajánlatkérő meghatározhatja például az eszközök helyszínre szállításának módját, vagy rendelkezhet akként, hogy a szerződő fél gondoskodjon a képződő csomagolási hulladékok hasznosításáról, illetve előírhatja, hogy az ajánlattevő munkavállalói legyenek képzettek az elvégzett tevékenység környezeti hatásai tekintetében, és ismerjék az ajánlatkérő környezetvédelmi előírásait.

A zöld közbeszerzés magyarországi elterjedésének lehetőségét alátámasztja az is, hogy a 90-es évek óta működik a magyar környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsítórendszer. Jelenleg mintegy 51 termék, illetve szolgáltatás rendelkezik minősítési feltételrendszerrel, ennek alapján összesen 60 cég jogosult 593 termékén a „Környezetbarát Termék” védjegy használatára. Hauánk uniós csatlakozásával közvetlenül hatályba lépett a smódosított közösségi ökocímke odaítélési rendszeréről szóló 1980/2000*EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, egyúttal bevezettük az Unió ökocímkére jogosító termékminősítő rendszerét is.

Az ökocímkék lényege az, hogy szabványosított módon tájékoztatják a vevőket, fogyasztókat, illetve más érintetteket az adott termék környezetvédelmi jellemzőiről. Az ökocímkék kritériumai tudományosan megalapozottak, és teljes életciklus-elemzésen alapulnak.

Az ajánlatkérők az esetek többségében arra panaszkodnak, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ, nem ismernek gyakorlati megoldásokat, ezáltal nem merik kiaknázni a Kbt. által biztosított lehetőségeket, például a zöld szempontok alkalmazását beszerzéseik során. Ugyanakkor léteznek már magyar kezdeményezések, néhány uniós tagállam pedig élen jár a zöld közbeszerzés területén. Számos szervezet törekszik összegyűjteni a jó gyakorlati példákat, és ezek közérthető, könnyen kezelhető formában közzétenni internetes oldalaikon. Érdemes forgatni az Európai Bizottság „Zöld közbeszerzés! – A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve” címmel 2005-ben megjelentetett kiadványát, amely magyarul is elérhető a Bizottság hivatalos honlapján és a Közbeszerzések Tanácsa honlapján egyaránt. A kézikönyv előnye, hogy áttekinthető és érthető formában összegzi a környezetbarát szempontok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit a közbeszerzési eljárások egyes szakaszaiban.

A zöld közbeszerzésekkel az eljövendő generációk egészséges környezetéhez járulhatunk hozzá, eközben pedig gazdaságilag is hatékonyabb projekteket valósíthatunk meg. Hiszen a zöld közbeszerzési politikával költséget, energiát takaríthatunk meg, csökkenthetjük a felhasznált anyag, a hulladék és a szennyezés mennyiségét.

A zöld közbeszerzések széles körű elterjedéséhez feltétlenül szükséges az ajánlatkérő szervezetek döntéshozóinak ébersége és elkötelezettsége a környezetvédelem mellett. Ezért fontos, hogy a magyar döntéshozók értőn alkalmazzák a jogszabályokat, és kiaknázzák az azokban rejlő lehetőségeket.

TOVÁBBI AJÁNLÓ




  

A zöld közbeszerzés célja és beépítése a közbeszerzési eljárásokba
 

forrás: hulladéksorrs

Számos állami vagy önkormányzati cég mentesülhet a közbeszerzés alól a törvény speciális szabályai miatt. Van állami cég, amelyik évek óta él a lehetőséggel, a vasúti informatikára például tízmilliárdok mennek el törvényesen közbeszerzés nélkül, most a Posta is így cseréli le autóit. Az új, 2012 elejére ígért közbeszerzési törvény változtatna ezeken a szabályokon.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

 Közbeszerzés 2011 – 2010. évi módosítások a gyakorlatban
2011. január 10. – Radisson BLU Béke 

Leányvállalatának bevonásával, közbeszerzés nélkül cserélné le autóparkját a Magyar Posta Zrt. november elején. A mostani kocsiparkot 2004-ben még – egyébként nem problémamentes, többszöri szerződésmódosítással járó – közbeszerzéssel szerezték be. A terv szerint a Posta kizárólagos tulajdonában álló Postaautó Duna (PAD) Zrt. vásárolja meg az új  autókat, majd lízingeli őket anyavállalatának.

Bár az erről hírt adó index.hu cikk után néhány nappal a Postát felügyelő fejlesztési tárca az eljárás felfüggesztését kérte végül csak az eredetileg 770 milliósra tervezett beszerzés költségeit csökkentették. Azt, hogy mindezt közbeszerzés nélkül intézik, nem kifogásolta a minisztérium.

A közbeszerzés nélküli lízing egy elterjedt mentességen alapul. A Közbeszerzési Törvény lehetővé teszi, hogy egy állami cég – bizonyos feltételek együttes megléte esetén – egy kizárólagos tulajdonában álló társaságtól közbeszerzés nélkül vásároljon, ez az úgynevezett in house beszerzés (feltétel például, hogy a leánycég éves árbevételének legalább kilencven százaléka az anyavállalattól származzon).
Vagyis az jogilag cseppet sem aggályos, hogy a Posta közbeszerzés nélkül lízingel saját leányvállalatától. Csakhogy a jogszabály szerint az in house beszerzés miatt a leányvállalatnak közbeszereztetnie kellene. Ezt azonban – mint megírtuk – a PAD sem tette meg, mert a Posta szerint nem minősül közbeszerzési ajánlatkérőnek.
A Posta ennek jogszerűségét a négy közszolgáltatási területre – vízügy, energetika, közlekedés és posta – vonatkozó külön szabályozásból vezette le (ez a törvény V. fejezete), amely az ezekben a szektorokban működő, egyébként általánosan is közbeszerezni köteles cégek egyes beszerzéseire speciális eljárási szabályokat állapít meg. Ezekre a szabályokra hivatkozva azzal érvelnek, hogy a PAD nem végez olyan tevékenységet, amivel a közszolgáltatókra kiterjedő különös közbeszerzési szabályozás alá tartozna, ezért nem minősül különös ajánlatkérőnek, tehát nem kell közbeszerzést lefolytatnia.
Ezt az álláspontot azért nehéz vitatni, mert eddig nem született olyan közbeszerzési döntőbizottsági határozat, ami azzal foglalkozott volna, hogy a különös ajánlatkérőknek és azok leányvállalatainak hogyan kell közbeszereztetniük. Vagyis a közszolgáltatók eddig lényegi kontroll nélkül minősítették beszerzéseiket az általános vagy különös szabályok szerint, vagy közbeszerzés nélkül lefolytatandóknak.
Így aztán nem az egyébként működése számos területén tendereztető Posta az egyetlen közszolgáltató, amelyik leányvállalatok bevonásával közbeszerzés nélkül intézi egyes beszerzéseit. A speciális szabályozások és mentességi lehetőségek számos nagyvállalatnak (a Postán túl mások mellett a MÁV-nak és egyéb tömegközlekedési vállalkozásoknak, valamint közműcégeknek) teszik lehetővé, hogy leányvállalataikon keresztül nagy pénzeket költsenek el – szabályosan – közbeszerzés nélkül. A törvény hét paragrafusban sorolja, mikor nem kell ezeknek a közszolgáltatóknak közbeszerzést lefolytatniuk, miközben az általános közbeszerzési eljárás kivételeit egyetlen paragrafus ismerteti.
Idén márciusban jelent meg az index.hu-n például az, hogy a MÁV Zrt. 2004 óta nagyjából húszmilliárd forintot fizetett informatikai fejlesztésekre saját leányvállalatának, a MÁV Informatika Zrt.-nek, amiből csak egymilliárdnyi kifizetéshez kapcsolódott közbeszerzési eljárás. Azért – derül ki a két társaság nyilatkozatából –, mert a MÁV-nak és a MÁV Informatikának „összevont (konszolidált) évesbeszámoló-készítési kötelezettsége áll fenn”, ami a törvény szerint lehetővé teszi a közbeszerzés elhagyását.
„Abszolút logikus lenne, hogy a közszolgáltatókra ne legyenek speciális mentességi szabályok, ugyanakkor látni kell, hogy a MÁV Zrt. által hivatkozott mentesség megjelenik az uniós szabályozásban is, így gyakorlatilag az EU teljes területén nagyjából hasonló mentességeket élveznek a közszolgáltatók” – érzékeltette Firtkó Tibor közbeszerzési szakértő, hogy maga a törvény nem ésszerű. Az uniós előírásoknak viszont megfelel, hiszen a magyar közbeszerzési jogot a 2004-es EU-csatlakozáskor úgy hozták szinkronba a közösségi közbeszerzési szabályokkal, hogy lényegében átvettek a vonatkozó uniós irányelveket.
Arról, hogy hány állami vagy önkormányzati közszolgáltatónak hány leányvállalata mentesül a közbeszerzés alól, még becsült számokat sem tudnak mondani a szakértők, ilyen összesítés eddig nem készült. Próbaként kiválasztottuk a MÁV és a Posta néhány leányvállalatát, és kiderült, hogy a MÁV Informatika és a PAD mellett – a törvényt vélhetően meg nem sértve – nincs a Közbeszerzések Tanácsánál bejelentkezett ajánlatkérők között a MÁV Vasútőr Kft., a Posta-leányvállalat Posta Kézbesítő Kft. vagy JNT Security Kft. sem.
Pontos összesítés híján az sem állapítható meg, hogy ezek a cégek – érdemes még egyszer hangsúlyozni: a közbeszerzési törvényt betartva – éves szinten mennyi pénzt költhetnek el közbeszerzés nélkül. Az index Úgy tudja, az állami cégeket közvetve felügyelő fejlesztési minisztériumban sincs pontos kép arról, hogy hány társaság élt a közbeszerzési mentesség lehetőségével. Figyelembe véve azonban, hogy milyen körre és milyen árbevételű cégekre terjed ki a törvényben előírt mentesség, nem túl merész becslés, hogy éves szinten is tízmilliárdos nagyságrendet érhet el az az összeg, amit közbeszerzés nélkül költöttek el saját leányvállalataikon keresztül a nagy állami cégek.
A helyzet legkorábban 2012-ben változhat, és várhatóan változni is fog, mivel akkorra készülhet el egy teljesen új közbeszerzési törvény. Jánosi Andrea, a fejlesztési tárca közbeszerzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy ebben várhatóan újraszabályozzák az in house beszerzéseket, de jócskán változnak a közszolgáltatókra vonatkozó speciális szabályok is.
A fő cél a szabályozás egyszerűsítése, de újraolvassák az uniós irányelveket is, és megnézik, hogy azok átültetésekor mennyire mozgott szabadon a magyar jogalkotó. A törvény átírásakor várhatóan pontosabban szabályozzák az állami cégeket felügyelő minisztériumnak azt a jogát is, hogy betekinthessen: egy közbeszerzésre kötelezett társaság leányvállalatai is ajánlatkérőnek minősülnek-e, illetve ha nem, milyen indokkal mentesülnek a közbeszerzések alól. Az ötvenmillió forint feletti közbeszerzéseket vizsgáló, minisztériumi irányítás alá tartozó monitoringcsoportot megtartják, és megerősítik a tevékenységét. 

TOVÁBBI HÍREINK

Kövessen minket a Facebook-on – Értesüljön elsőként híreinkről, konferenciáinkról

Jelentős változások a cafeteria rendszerben

Forrás: index.hu

Helyes jogalkotói döntés volt az előzetes vitarendezés új szabályainak átalakítása, mert ennek alapján, az ajánlattevői oldal külön díj fizetése nélkül, közvetlenül kérheti az ajánlatkérőtől az észlelt jogsértés közvetlen orvoslását – olvasható az origo.hu-n. Az igen bonyolult és nehézkes magyar közbeszerzési rendszerben kezdettől fogva komoly problémát jelentett, hogy aki úgy érezte, hogy jogai sérültek, közvetlenül nem kérhette a hiba korrigálását az ajánlatkérőtől. Dr. Patay Géza, a Patay Ügyvédi Iroda szakértője szerint, bár létezett az úgynevezett békéltetési eljárás, ám nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat, ezért ezt az intézményt az Európai Unió megszüntette. Ezt követően pedig, ha csupán a döntőbizottsági jogorvoslati út maradt volna, a kisebb-nagyobb jogi hibák orvoslására is csak külön megfizetett eljárási díj ellenében, az erre szakosodott állami fórum előtt kerülhetett volna sor.

 JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA

 Közbeszerzés 2011. – A 2010 évi módosítások a gyakorlatban
2011. január 10. – Radisson BLU Béke

 
A szabály szerint, ha a sérelmet szenvedő fél jogsértő ajánlatkérői eljárási cselekményt, vagy dokumentumot észlel, különösen pedig, ha az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegzést jogszerűtlennek tartja, közvetlenül az ajánlatkérőhöz fordulhat a probléma orvoslásáért.
Ezt pedig mindenféle eljárási díj fizetése nélkül megteheti. Ez esetben a kérelem is egyszerű tartalmú, csupán a sérelmezett cselekményt, és az ennek orvoslására szolgáló megoldást kell tartalmaznia, valamint az ezt alátámasztó dokumentumokat kell becsatolni.
Külön érdekessége ennek az egyszerű vitarendezési megoldásnak, hogy a törvény külön kimondja, hogy nem csupán a sérelmet szenvedett élhet ezzel, hanem az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységet végző kamara vagy érdekképviseleti szervezet is szót emelhet, az ajánlatkérőhöz fordulhat.
Ezt abból a megfontolásból tette lehetővé a jogalkotó - emelte ki a Patay Ügyvédi Iroda szakértője -, hogy az ajánlattevők gyakran félnek, amennyiben ők fordulnak az ajánlatkérőhöz, az megneheztelhet rájuk, s ezzel későbbi piaci pozíciójukat ronthatják e területen.
A kezdeti tapasztalatok ezzel az új lehetőséggel kapcsolatban zömében pozitívak, az ügyintézési határidők is rövidek, a kamarák és érdekképviseleti szervek részéről nem érzékelhető, hogy túlzott, indokolatlan aktivitást tanúsítanának.
Nem lehet azonban szó nélkül elmenni amellett, hogy az egyszerű, jó megoldást rögzítő szabályok megfogalmazása és beültetése a törvénybe zavart keltő - figyelmeztetett a Patay Ügyvédi Iroda szakértője.
Az új szabályok ugyanis nem az előzetes vitarendezés cím alatt jelennek meg, hanem - nyilván tévedésből - még a korábbi cím körében, és bizony a szabályok megfogalmazása sem követi töretlenül a magyar nyelv szabályait, ami nehezíti azok értelmezését.
Érdemben pedig zavarónak tűnhet, hogy az ajánlatkérőnek csupán válaszadási kötelezettsége van, de arról hallgat a törvény, hogy mit kell tenni akkor, ha az ajánlatkérő egyetért a kérelemben foglaltakkal.
Mivel itt megszakad a törvény e rendelkezéseiből kiolvasható tudomány, ez jogbizonytalanság forrása lehet. Valószínűsíthető, hogy a megoldást a törvény más meglévő rendelkezéseiben kell keresni.Így például a hibás ajánlati vagy részvételi felhívást, vagy dokumentációt az ajánlatkérő módosíthatja, de kérdéses például, hogy mi a teendő az ajánlatkérő egy-egy elrontott eljárási cselekménye esetén. Dr. Patay Géza szerint összességében, a zavaró körülmények ellenére megállapítható, hogy előrelépésnek tekinthető ez az egyszerűsítő megoldás, ami számos esetben, nagyban megkönnyítheti mind az ajánlattevők, mind pedig az ajánlatkérők dolgát. Hiszen arról van szó lényegében, hogy a felek a döntőbizottság igénybevétele és az ehhez kapcsolódó eljárási díj fizetése nélkül, közvetlenül próbálhatják meg jogvitájuk rendezését.

 TOVÁBBI AJÁNLÓ

 Kövessen minket a Facebook-on és értesüljön legfrisebb híreinkről, konferenciáinkról elsőként

Forrás: origo.hu

Négy munkanapjuk volt jelentkezni a pályázóknak az AC meghívásos 750 milliós bizniszére. Mindössze hat nap állt rendelkezésre  a pályázóknak arra, hogy jelentkezzenek az Agármarketing Centrum 750 millió forint értékű meghívásos közbeszerzési pályázatára, amit nemzetközi kiállítások kivitelezésére hirdettek meg  - olvasható a Népszabadságban.

 JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Közbeszerzés 2011. – 2010. évi változások a gyakorlatban
2011. január 10. – Radisson BLU Béke 

A pályázati felhívás közzététele és a jelentkezési határidő között mindössze hat nap volt, amiből kettő hétvégére esett - írja a lap.
Bíró Gyula, a közbeszerzés bonyolítója a sietséget azzal magyarázta, hogy már januárban lesz olyan nemzetközi élelmiszer-ipari kiállítás, amelyen Magyarország is részt vesz.
A Népszabadság információi szerint - olvasható a lapban - a hat jelentkezőből négy jutott a második fordulóba: a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft., az IDMC Kft., a TIP-EXPO Kft. és a Mac-Line Hungary Kiállításszervező Kft.

Forrás: nol.hu, index.hu

December elejétől a Főtaxi jól ismert kockás járművei szolgálják ki a légi utasokat a Budapest Airport valamennyi terminálján, miután a legrégibb hagyományokkal rendelkező magyar cég nyerte a repülőtéri taxis-tendert. Az erről szóló szerződést ma délelőtt írták alá.

Megbízhatóság, olcsóbb árak és minőségi szolgáltatás. Ezt kapják a Budapest Airport utasai a Főtaxitól, amely alig több mint két hét múlva megkezdi a taxi-szolgáltatást a Ferihegyi repülőtér termináljairól. A meghívásos taxi-tender lezárásaként a Budapest Airport és a Főtaxi aláírta a szolgáltatás megkezdéséről szóló megállapodást.
A tender lebonyolításával megbízott White & Case jogi iroda nyilatkozata szerint a lebonyolítás tisztaságához kétség sem férhet, jogi véleményük megerősíti, hogy a tender minden lépésénél szigorúan a törvények és a kiírás szabályai szerint járt el a Budapest Airport.
A repülőteret üzemeltető Budapest Airport számára elsősorban a jelenleginél kedvezőbb tarifák, a szolgáltatás minősége, a megbízható, stabil háttér és a korrekt üzleti magatartás volt a fontos. Ezek a szempontok érvényesültek a tender kiírásában és a lebonyolítás során is. A szerződés aláírását követően Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója hangsúlyozta: „A januárban kezdődő magyar EU-elnökség előtt különösen fontos volt a számunkra, hogy végre megnyugtatóan rendeződjön a repülőtéri taxi-szolgáltatás ügye. Az sem mellékes szempont, hogy utasainkat ezentúl a legnagyobb hagyományokkal rendelkező, közel százéves múltra visszatekintő magyar fuvarozó vállalat minden igényt kielégítő járművei szállítják a repülőtérről a városba.”

  RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Közbeszerzés 2011. - 2010. évi változások a gyakorlatban
2011. január 10. - Radisson BLU Béke

A szerződés aláírásakor Hausz Gyula, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója kijelentette: „Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy megfeleljünk a Budapest Airport és mindenekelőtt a repülőtérre menő vagy onnan a városba igyekvő utasok elvárásainak. Biztos vagyok abban, hogy szakmai bázisunkra, szervezettségünkre és kollégáink megbízható, lelkiismeretes munkájára alapozva olyan minőségi szolgáltatást fogunk nyújtani, amellyel a reptéri utazóközönség maradéktalanul meg lesz elégedve”.

A ma aláírt megállapodás értelmében a Főtaxi a következő öt évben biztosítja a repülőtéri taxi szolgáltatást a Budapest Airport termináljairól. A reptéri szolgáltatásba beosztott valamennyi főtaxis jármű rendelkezik hitelkártya olvasó POS-terminállal és a cég további műszaki fejlesztéseket is vállalt, amelyeket 2011 első felében vezet be a terminálokon. A mostani szerződés aláírásával a Főtaxi számára lehetőség nyílik újabb szolgáltató munkahelyek teremtésére a budapesti piacon.

TOVÁBBI AJÁNLÓK

 Legyen rajongónk a Facebook-on

Új tender a reptéri taxis szolgáltatásra

Forrás: bud.hu

Az eredetileg tervezett nettó 156 millió forint helyett a nyertes Betonplasztika Kft. nettó 136,9 millió forintért vállalta a veszprémi Szent István völgyhíd felújítását - az ajánlatkérő Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben tette közzé a nyílt közbeszerzés eredményét.

A 95 méter hosszú, és 10 méter széles viadukt betonfelületeinek kijavítása, és korrózió elleni védelme a fő feladat, de el kell végezni a hídszerkezet szigetelését, az útfelület aszfaltozását, valamint a vízelvezető rendszer javítását is.

A felhívásra négy ajánlat érkezett. A nyertes ajánlatot követő legjobb ajánlatot a Közgép Építő-, és Fémszerkezetgyártó Zrt. tette. Érvényes ajánlatot tett még a Hídtechnika Kft. A Strabag-MML Kft. ajánlata érvénytelen volt, mivel nem a kiírásnak megfelelően határozta meg a költségeket.

forrás: hirszerzo.hu

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 Évközi változások a közbeszerzési törvényben és a végrehajtási rendeletekben
Országos Közbeszerzés Konferencia
2010. november 18. – Radisson BLU Béke

HELYSZÍN, IDŐPONT
Dátum időpont: 2010.11.18. (csüt.) , 10-15 óráig, regisztráció 9 órától!

Helyszín:  Radisson BLU Béke Hotel****  (1067 Budapest, Teréz krt. 43.)

ELŐADÓK

Dr. Fribiczer Gabriella főosztályvezető Közbeszerzések Tanácsa Titkárság

Dr. Tátrai Tünde egyetemi oktató Budapesti Corvinus Egyetem

AJÁNLÓ

2010. szeptember 15-től jelenősen módosult a közbeszerzési törvény, és ezzel összefüggésben változnak a végrehajtási rendeletek is, ami nagy mértékben változtatja meg közbeszerzési mindennapjainkat. Az előadások és az azt követő konzultáció a változásokról ad áttekintést, segítséget nyújt az összefüggések felismerésében és az új szabályok gyakorlati alkalmazásában.

JELENTKEZÉS

TEMATIKA
Az ajánlati felhívás követelményeinek változása ▪ Az ajánlattevő, az erőforrást nyújtó szervezet és az alvállalkozó fogalmának összefüggései ▪ Az alkalmasság igazolása ▪ A kizáró okok igazolása ▪ A kötelező részajánlattétel ▪ Az összeférhetetlenségi szabályok ▪ A becsült érték fogalmának változása ▪ Új egybeszámítási szabályok ▪ Teljesítési és jólteljesítési, továbbá az egyéb biztosítékra vonatkozó rendelkezések ▪ A hiánypótlás ▪ A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás ▪ A kötelező eredménytelenné nyilvánítás ▪ Az előzetes vitarendezés szabályai ▪ A szerződéskötési moratórium ▪ Jogorvoslati határidők ▪ Az egyszerű eljárás újraszabályozása ▪ Az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó új megoldások ▪ A közbeszerzési eljárások gyorsítását célzó új rendelkezések ▪ A végrehajtási rendeletek módosítása  ▪ Konzultáció

RÉSZVÉTELI DÍJ
21 500 Ft + ÁFA

18 500 Ft + ÁFA on-line jelentkezés esetén

17 500 Ft + ÁFA bérletesek számára

Javult a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek helyzete idén szeptembertől, a módosított szabályok kevesebb fejtörést és alacsonyabb jogi kockázatot jelentenek számukra – olvasható az origo.hu cikkében.  A közpénzből finanszírozott beszerzések megvalósítása előtt alapvető jelentősége van a beszerzés becsült értékének pontos és jogszerű meghatározásának - fejtette ki dr. Cser-Palkovics Tamás a Patay Ügyvédi Iroda szakértője.

A becsült érték nagyságától függ ugyanis, hogy az ajánlatkérőnek a szerződéskötés előtt kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia, valamint alapvetően befolyásolja az eljárás fajtáját és kijelöli a közbeszerzési törvény (Kbt.) bonyolult rendszeréből az adott közbeszerzésre irányadó szabályokat.

A becsült érték alapján dönthető el az is, hogy az ajánlatkérőnek a szigorúbb, úgynevezett közösségi rezsim (Kbt. IV-V. fejezet) vagy az enyhébb, úgynevezett nemzeti eljárási rend (Kbt. VI-VII. fejezet) szabályait kell-e alkalmaznia.

A Kbt. a jogalkalmazókat kívánja segíteni azzal, hogy a becsült érték kiszámításával kapcsolatban valamennyi közbeszerzési tárgyra kiterjedően; így a szolgáltatásokra, építési beruházásokra és az árubeszerzésekre is, konkrét szabályokat állapít meg [Kbt. 35-39/A. §].

A Patay Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a törvény - többek között - rendelkezik a több részből álló, vagy a több éven keresztül megvalósuló közbeszerzések, a határozott és határozatlan időre kötött szerződések, a rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően kötött szerződések, valamint a vegyes, azaz többféle közbeszerzési tárgyat megában foglaló közbeszerzések értékéről.

Általános elvként érvényesül az is, hogy tilos a közbeszerzéseket a törvény megkerülése céljából részekre bontani. A magyar jogalkotó a visszaélések elkerülése érdekében azonban nem tartotta elegendőnek ezeket a közösségi közbeszerzési irányelvekből átemelt, a becsült értékről igen részletesen rendelkező szabályokat.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ 

A Közbeszerzési Törvény változásai

2010. november 18. – Radisson BLU Béke

A Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén az ajánlatkérőknek a konkrét közbeszerzés becsült értékéhez hozzá kell adniuk egyes más beszerzéseik értékét, és az egybeszámított érték alapján irányadó szabályok szerint kell a továbbiakban eljárniuk.

Az egybeszámítási szabályok szerint a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor, és amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg [Kbt. 40. § (2) bek.].

A Kbt. megalkotása óta komoly jogértelmezési nehézségeket okoz ezeknek az egybeszámítási szabályoknak a helyes alkalmazása a jogalkalmazók részére. Ezt támasztja alá a statisztika is, mely szerint az egybeszámítási szabályokkal összefüggésben a törvény hatálybalépése óta kb. 160 jogorvoslati eljárás indult.

Az ajánlatkérőknek leginkább az okoz fejtörést, hogy a törvény nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy mit kell azonos beszerzési tárgyú és rendeltetésű vagy felhasználásuk tekintetében egymással közvetlenül összefüggő beszerzésnek tekinteni.

A problémát a következő példákkal lehet szemléltetni. Egybe kell-e számítani az ugyanazon támogatási szerződéssel finanszírozott projekt keretében felmerülő műszaki ellenőri, kommunikációs és könyvvizsgálói szolgáltatás becsült értékét.

Az egymástól lényegesen eltérő tartalmú szolgáltatásnak közös célja, rendeltetése a projekt megvalósítása.

Tapasztalni olyan jogértelmezést a gyakorlati munka során, mely szerint a közös projekt ténye miatt a felsorolt szolgáltatásoknak az értékét egybe kell számítani - mutatott rá az ügyvéd.

Szintén kérdést vet fel, hogy az ajánlatkérő mélyépítési és magasépítési munkáinak értékét egybe kell-e számítani. Az árubeszerzések területéről is példát említve, kérdéses, hogy a különböző célú és funkciójú orvosi eszközök értékét egybe kell-e számítani.

Dr. Cser-Palkovics szerint a példákban jelzett beszerzések tárgyuk és rendeltetésük tekintetében oly mértékben különbözőek, mely kizárja az azonosságot, vagy a közvetlen összefüggést, ezért egybeszámításuk nem kötelező.

Kétségtelen azonban, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság az elmúlt években nagyon szigorúan ítélte meg ezt a kérdést, és a vitatott esetekben általában az egybeszámítási kötelezettség fennállását állapította meg.

A Kbt. átfogó módosításáról rendelkező 2010. évi LXXXVIII. törvény több ponton könnyített ezen a merev rendszeren. Az egybeszámítási szabályok közül törölték azt a korábban érvényesülő általános feltételt, hogy azokat a beszerzéseket kell egybeszámítani, melyeket egy ajánlattevő is képes lenne teljesíteni.

A jogalkalmazás során ez a földrajzi korlátok nélkül érvényesülő rendelkezés komoly nehézséget okozott az ajánlatkérők számára, ezért ennek eltörlése sok gondot vesz le a jogalkalmazók válláról. További újdonság, hogy nem kell egybeszámítani a rendeltetésük tekintetében "hasonló" beszerzéseket.

A törvényi feltételek közül a "hasonló" kifejezés törlésével lehetőség nyílik arra, hogy a jogalkalmazás az egybeszámítási kérdések területén a jövőben, a kormányzati céloknak is jobban megfelelő rugalmasabb értelmezés irányába mozduljon el.

Az inkább formai jellegű változtatások mellett lényegi áttörést az egybeszámítási szabályok kötelező alkalmazása alóli konkrét kivételek meghatározása jelenti.

Az új szabályok szerint az egy építménnyel kapcsolatos beszerzés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat [Kbt. 40. § (5) bek.].

Ez az új szabályt még akkor is eredménynek tekinthető, ha a jogalkotó az általános javítási munkálatok igen széles értelmezésével jelentősen, lényegében a "zöld mezős" beruházásokra szűkítette a kivétel terjedelmét.

Az egybeszámítási szabályok tekintetében további könnyítés, hogy a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb.

Feltéve - húzta alá az ügyvéd -, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit az egybeszámítási szabályok alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő [Kbt. 40. § (6) bek.].

A jogalkotó kifejezett szándéka az volt, hogy az egybeszámítási szabályok enyhítésével a közbeszerzések lehető legnagyobb részét a nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapó közösségi szabályok helyett a nemzeti közbeszerzési szabályok alá terelje, bízva abban, hogy ezzel a magyar piacról több információval rendelkező hazai kis- és középvállalkozások piacszerzési képességét erősíti.

Arra a kérdésre, hogy ez az eszköz valóban alkalmas-e ennek a kormányzati célnak az elérésére, konkrét gyakorlati tapasztalatok hiányában még nem lehet válaszolni, ugyanakkor általános jelleggel kijelenthető: ajánlatkérők számára az enyhébb szabályok kevesebb fejtörést és alacsonyabb jogi kockázatot jelentenek.

Dr. Cser-Palkovics Tamás szerint a közösségi jog által elvártakhoz képest jóval szigorúbb hazai szabályozás felesleges jogalkalmazási nehézségeket és ezen keresztül a beszerzések megvalósítását akadályozó jogvitákat eredményezhet. Ám ezek a negatív hatások rugalmasabb szabályozás mellett elkerülhetővé válnak.

TOVÁBBI HÍREK

Kövesse híreinket a Facebook-on

Mentesítené a kormány az ügyvédeket a közbeszerzéseknél

Kimaradhatnak a kis cégek a közbeszerzésekből a válságadók miatt

forrás: origo.hu

Megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság a miskolci "Zöld Nyíl" villamostendert, így ismét eredménytelennek kell nyilvánítani, immár harmadszor a villamosbeszerzésre kiírt közbeszerzési eljárást.

Csontos Ágnes, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.) PR menedzsere közlése szerint kedden tette közzé a Közbeszerzési Döntőbizottság a honlapján határozatát a spanyol CAF járműgyártó cég által a villamosjármű közbeszerzési eljárás ellen beterjesztett jogorvoslati kérelemre vonatkozóan. A CAF még az ajánlatok benyújtásának határideje előtt indította el a jogorvoslati eljárást, ami érdemben - a kérelem hiányosságaira tekintettel - csak idén október 22-én indult el hivatalosan. A CAF jogorvoslati kérelmében azt vélelmezte, hogy az ajánlatkérő önkormányzat jogszerűtlen választ adott az általuk feltett kérdésre, és ezzel módosította a felhívását és dokumentációját.

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában helyt adott a jogorvoslati kérelemnek, és egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte egyetemlegesen az ajánlatkérőket, és megsemmisítette az eljárást. "A meghozott döntés immár a harmadik eljárás lezárását akadályozza meg, és hátráltatja a projekt megvalósulását, csak úgy, mint Debrecenben is. Jelenleg az MVK Zrt. az önkormányzattal egyeztet az ügyben, hogy a döntés után mi legyen a következő lépés" - olvasható a villamosprojekt igazgatóság közleményében. Orosz Gábor, a miskolci önkormányzat szóvivője ennek kapcsán az MTI-nek azt mondta: csütörtökön egyeztetnek a kérdésben.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Évközi változások a Közbeszerzési törvényben

2010. november 18. – Radisson BLU Béke

Forrás: hirszerzo.hu

Még lázas számítgatás folyik a válságadónak a telekommunikációs ágazatban érintett cégekre és a piacra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A különadó miatt veszteségessé válók kiesnek a közbeszerzésből is.

Még lázas számítgatás folyik a válságadónak a távközlési ágazatban érintett cégekre és a piacra gyakorolt hatásaival kapcsolatban, ám a szereplők szerint az már most megállapítható, több ponton is aggályos a kormányzati terv.

A szakma például nemcsak a különadó tényét, hanem azt a döntést is kezdettől hibásnak tartotta, hogy az adó alapja a nettó árbevétel lett, nem pedig – ahogy eredetileg hirdetve volt – a nyereség, így ugyanis az intézkedés nem egyenlő terhet ró az ágazatban működő cégekre. Szakértők szerint emellett lesznek olyan szolgáltatók is, amelyeket a különadó tesz veszteségessé, így azok a jelenlegi szabályok alapján nem indulhatnak a közbeszerzési, illetve egyéb tendereken. Az első számú szereplő, az MTelekom árfolyamán mindenesetre már látszik a sarc hatása: az utóbbi hetekben meredek zuhanásba kezdett a kurzus.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Évközi változások a Közbeszerzési törvényben

2010. november 18. – Radisson BLU Béke

forrás: vg.hu

A GYSEV Zrt. napokon belül kiírja négy villamos motorvonat beszerzési pályázatát - írja a Világgazdaság.

A járműveknek alacsony padlósaknak és akadálymentesítetteknek kell lenniük, s persze meg kell felelniük az uniós előírásoknak is. Emeleteset viszont nem szeretne a társaság. Terveik szerint az új vonatok 2011 végén már üzembe állnának.

A vonatok karbantartása valószínűleg Magyarországon történik majd. A beszerzés annak a 48 milliárd forintos, 85 százalékban uniós támogatású projektnek a része, amelynek során teljes vágánycsere történt Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vonalon - olvasható a lapban.

KÖVETKEZŐ KÖZBESZERZÉS TÉMÁJÚ RENDEZVÉNYÜNK

 A közbeszerzési törvény változásai
2010. november 18. – Radisson BLU Béke Hotel

Forrás: fn.hu, vg.hu