A közbeszerzések kétharmadát nem szabályozza az új közbeszerzési törvény, amelynek vitája ma kezdődik a parlamentben. Kormányhivatal felügyelné a jogorvoslati rendszert. A Transparency International Magyarország (TI) levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, hogy a törvényjavaslat korrupciós kockázataira felhívja a figyelmet - közölte a TI. Az LMP szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan az új közbeszerzési törvényjavaslat, mert az nem visszaszorítja, hanem még inkább növeli a korrupciós lehetőségeket. A párt tiltakozik többek között az ellen, hogy az ingatlanvásárlási beruházásokat kivegyék a közbeszerzés hatálya alól.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA

Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben
2011. június 28. – Radisson Blu Béke

Ma kezdődik az új közbeszerzési törvény általános vitája, a Transparency International Magyarország (TI) levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, hogy a törvényjavaslat korrupciós kockázataira felhívja a figyelmet - közölte a TI. A szervezet a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők maguk alakíthatják ki a beszerzés eljárásrendjét (az eljárások kétharmadánál), amelyhez nem kapcsolódik megfelelő ellenőrzés, valamint azt, hogy kormányhivatal alá rendelték az elsőfokú jogorvoslati fórumot, a Közbeszerzési Döntőbizottságot.
A ajánlatkérők az eljárások háromnegyedét (2010-ben 74 százalékát) az EU értékhatár alatt bonyolították le, amelynek értéke az összes beszerzés 26,5 százalékát tette ki, azaz évente 400-500 milliárd forintot, így az ezekre alkalmazható egyedi eljárásrenddel megfelelő ellenőrzés nélkül a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyeztetik. Jelenleg az Országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá kívánják alakítani. Ha a jelenlegi tanács helyett egy kormányhivatal működik, ami a döntőbiztosok munkáltatói jogát is gyakorolja, a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra - véli a korrupcióellenes szervezet.
A törvényjavaslat egyik jelentős hiányossága a TI szerint, hogy "keretjogszabályi" struktúrára való hivatkozással számos fontos területtel nem foglalkozik, így a megoldandó problémák egy részét kiveszi a közbeszerzési törvényből. Ezzel számos alapvető kérdést, például a bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokat nem törvényi szinten fogják szabályozni.
A korrupcióellenes szervezet többek között azt is hiányolja, hogy a törvényjavaslat nem foglalkozik megfelelően az ellenőrzés kérdésével, és súlyos problémaként jelölte meg a különböző gazdaságpolitikai céllal indokolt, a versenyt hátrányosan befolyásoló intézkedéseket. Ilyen például a hirdetmény nélküli eljárások alkalmazásának nagyarányú bővítése, a kis- és középvállalkozások indokolatlan előnyben részesítése más cégekkel szemben.

Scheiring Gábor, az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője keddi sajtótájékoztatóján elmondta: pártja számos módosító indítványt nyújt be a közbeszerzési törvényjavaslathoz, hogy az ne növelje tovább a korrupciót. Megjegyezte, hogy felmérések szerint a közbeszerzések kapcsán évente jelenleg is 500 milliárd forint folyik el a korrupciós csatornákon. Az Országgyűlés kedden kezdi meg a Fidesz új közbeszerzési törvényjavaslatának tárgyalását.
Az LMP kifogásolja, hogy a javaslat az ingatlanvásárlások mellett a nemzetközi projektekhez kapcsolódó beszerzéseket is kivonná a közbeszerzések hatálya alól és tovább növelné a mentességet biztosító értékhatárokat áru és szolgáltatás esetében 25, építkezési projekt esetében 150 millió forintra.
A párt módosító indítványaival szeretné elérni, hogy formai okokból ne lehessen kizárni cégeket a közbeszerzésből, hogy teljesen átláthatóvá váljon a közbeszerzési dokumentáció, ezen belül az alvállalkozói szerződések is nyilvánossá váljanak. Az LMP létrehozna egy olyan adatbázist, amelyben a dokumentációk elérhetőek lennének. Szintén javasolja az ellenzéki párt, hogy a közbeszerzésekkel foglalkozó köztisztviselők rotálódjanak. Drasztikusan szűkítenék azon terülteket, ahol nem kell közbeszerzési eljárást kiírni.

Forrás: napi.hu, galamus.hu

Megváltoztatná a kormány a korábbi közbeszerzési törvényt és egy teljesen újjal váltaná fel. Kiemelt szerepet kapna a törvényben az egységes szerkezet, ami a korábbi jogszabályt nem jellemezte és így nehezítette alkalmazását. A cél az volt, hogy egy átlátható, korrupció mentességet biztosító és rugalmas jogszabályt alkossanak, mely főleg a kis és középvállalkozásoknak kedvez.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA 

Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben
2011. június 28. – Radisson Blu Béke

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új közbeszerzési törvényre vonatkozó javaslatát, amely elfogadása esetén teljes egészében felváltja a jelenleg hatályos szabályozást. A javaslat hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben.
Az átlátható struktúrájú törvényjavaslat világos és betartható jogalkalmazási alapelveket fogalmaz meg. A Széll Kálmán Tervben megjelölt céloknak megfelelően alkalmazása jelentős mértékben visszaszoríthatja a korrupciót. A javaslat teljes egészében lefedi azokat az eljárásbeli magatartásokat, amelyek a törvényi szabályok kijátszására irányulnak. Az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett rögzíti a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elvét is.
A jelenleg hatályos törvény bonyolult részletszabályai nem képesek megfelelően kezelni a közbeszerzéseket, amelyet a rendszeres módosítások miatt létrejövő jogalkotási spirál is jelez. A törvény felesleges ismétlései és a többszörös, gyakran követhetetlen hivatkozások miatt egy nehezen alkalmazható jogi környezet jött létre, amely hátrányosan érintette a közbeszerzések szereplőit. A most benyújtott javaslat új szerkezete és jól követhető szabályai révén könnyen kezelhető szabályozást ad.
A javaslat több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek a között a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket. Így egyebek mellett a jövőben nem kell feladni a Közbeszerzési Értesítőben való megjelentetésre szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót, és elegendő lesz minden dokumentumból másolat beadása is.
A kis- és közepes vállalkozások erősítése érdekében olyan eljárási szabályokat tartalmaz a javaslat, amelyek aktívan támogatják sikeres részvételüket a közbeszerzési eljárásokban. Az előleg biztosítása és a kötelező részajánlattétel kedvezőbb versenyfeltételeket biztosít számukra. A törvényjavaslat kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások támogatása céljából tenné lehetővé a nemzeti eljárásrenden három ajánlattevő részvételével lefolytatható közbeszerzési eljárás alkalmazását – olvasható a kormany.-hu-n.

EZT IS AJÁNLJUK

Az MT. módosításai 2011. júniusában

Forrás: orientpress.hu

Július elejétől új törvény szabályozza a magyarországi közbeszerzéseket – az eredetileg januárra elfogadni tervezett jogszabályt a Széll Kálmán-tervben előírt határidő miatt kell kutyafuttában megcsinálni. A minősítés nem véletlen: csak kerettörvény készül, a részletszabályokat rendeletek tartalmazzák majd, a véleményezésre egy hetet adott az elkészítő fejlesztési minisztérium, amely képviselője egy nyilvános fórumon sem védte a tervezetet.
Egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb közbeszerzési rendszert szeretne teremteni a kormány, ennek érdekében rugalmasabb, érthetőbb, a kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozó, a korrupciót visszaszorítani hivatott új közbeszerzési törvény készül. Az évente átlag 1500-1600 milliárd forintot megmozgató terület újraszabályozása a Széll Kálmán-terv egyike ígérete, a törvénynek július 1-jéig kell megszületnie, bár sok tartalmi kérdést később miniszteri vagy kormányrendelet tisztáz majd.

 JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben
2011. június 28. – Radisson Blu Béke

Előadók:
Dr. Fribiczer Gabriella – hivatalos közbeszerzési tanácsadó
Dr. Tátrai Tünde – egyetemi oktató

Fókuszban az atipikus foglalkoztatási formák – Kiszervezés, munkaerőkölcsönzés
2011. június 15. – Tulip Inn Budapest Millennium

Szakértők és a Transparency International (TI) szerint ez már eleve aggályos. Ráadásul maga a múlt szerdán nyilvánosságra hozott, és csupán egy hétig véleményezhető törvénytervezet – bár több kedvező változás is van benne a hatályos szabályozáshoz képest –  számos ponton kifogásolható, növeli a korrupciós kockázatokat, a jogi és piaci bizonytalanságot (a Transparency teljes állásfoglalása itt olvasható).
"Részben teljesült az a kormányzati szándék, hogy az új szabályozás rugalmasabb és egyszerűbb legyen. Egyszerűbb, ha így marad, nem lesz, rugalmas viszont igen, több ponton túl rugalmas is, sok esetben túl nagy szabadságot ad a közbeszerzési ajánlatkérőnek" – mondja Tausz Péter, a Transparency üzleti programjának vezetője. A szervezet kedden vitafórumot tartott a törvénytervezetről, amelyen közbeszerzési szakértők és a Közbeszerzések Tanácsának képviselője mondták el véleményüket a várható új szabályozásról – a fejlesztési minisztérium ezen az eseményen nem képviseltette magát.
Egyszerűbb azért nem lesz a jogi környezet, mert az NFM kerettörvényt készül elfogadtatni a parlamenttel, és sok részletszabályt később rendeleti úton pontosítana. A TI szerint ez a jogalkotási törvény előírásával is ellentétes, ráadásul nem szolgálja az egyszerűsítést, hiszen több – jelenleg azt sem tudni, hány – egyéb jogszabály is foglalkozik majd a terület szabályozásával.
Az új közbeszerzési törvény a mostani tervezet szerint növeli a visszaélések lehetőségét a rugalmasság alapelvének félreértelmezésével – ez a TI az egyik legkeményebb kritikája. Holott az eddigi szabályozást is a korrupció és a pártfinanszírozás melegágyának tartották a szakértők. Általános vélekedés szerint a korrupció 20-25 százalékkal növelheti a közbeszerzés árát, ami az elmúlt tíz évben 1800-2200 milliárd forintot jelentett. A tág határok között mozgó becslések szerint a tenderek 30-80 százalékánál merülhet fel a tiltott befolyásolás gyanúja.
Az új törvény sem oldaná meg a problémát, mert több részletszabálya is szabad teret enged a korrupciónak. Egyfelől úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lehet indítani legalább három ajánlattevő meghívásával, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. Ezekben az eljárásokban Perczel Zsófia közbeszerzési szakértő szerint lényegében megszüntetnék a közbeszerzéseket.

Közbeszerzés hírek a Facebookon!
A nyilvánosságot valamennyi szakértő fontosnak tartaná, de nem a mostani formájában. A "pdf-nyilvánosság nem nyilvánosság, a vállalat honlapján eldugott, strukturálatlan, kezelhetetlen adatok helyett központi adatbázisok kellenének" – fogalmazott Tátrai Tünde, a Corvinus egyetem oktatója. Ez az adatbázis az év végére elkészülhet a Közbeszerzések Tanácsánál, derült ki Kovács Lászlónak, a KT jogi főosztályvezetőjének a szavaiból.
A szakértők szerint aggályos az is, hogy a törvénytervezet feljogosítaná az uniós értékhatárokat el nem érő beszerzések esetén az ajánlatkérőket önálló eljárási szabályok kialakítására. Tavaly a magyarországi közbeszerzések 73,8 százaléka uniós értékhatár alatti volt – ezeken az összes közbeszerzési érték 26,5 százaléka, több mint 400 milliárd forint sorsa dőlt el. Vagyis ennyi eljárásnál alakíthatnák az ajánlatkérők kedvük (vagy éppen sajátos magánérdekeik) szerint a szabályokat, "kecskére bízva a káposztát", ahogyan Németh Anikó ügyvéd, közbeszerzési tanácsadó fogalmazott. A tervezetnek ez a pontja a Közbeszerzések Tanácsát is meglepte. "Kicsit mi is csodálkoztunk, kicsit bizonytalannak érezzük ezt a megoldást" – fogalmazott Kovács László.
Nem segíti az átláthatóságot az úgynevezett in-house beszerzések szabályozása sem. Egyrészt a mostani háromról öt évre növelné azt az időt, amennyire egy egyébként közbeszerzésre kötelezett cég saját leányvállalatával közbeszerzés nélkül szerződhet (ez az in-house szerződés). Emellett megszűnne az a garanciális szabály, amely most háromévenként hatáselemzésre kötelezi a közbeszerzési eljárást mellőző céget. A TI szerint ezekről a szerződésekről az ajánlatkérőknek tájékoztatást kellene adniuk, és a szerződéseket a saját honlapjukon is elérhetővé kellene tenniük.
Az in-house szerződések azért is a közbeszerzési rendszer kényes pontjai, mert, mint arról korábban többször írtunk, alkalmasak a közbeszerzések törvényt nem sértő megkerülésére. A közszolgáltatóknál – Postánál, MÁV-nál –, amelyekre speciális közbeszerzési szabályok vonatkoznak, az ilyen anyavállalat-leányvállalat kapcsolattal két lépcsőben megkerülhető bármilyen közbeszerzés. Az anyavállalat ugyanis in-house szerződést köt a leányvállalattal, amely viszont nem végez közszolgáltatói tevékenységet, ezért nem vonatkoznak rá az anyavállalatra vonatkozó közbeszerzési előírások. Ezért – és erre számos példa van – úgy dönt, hogy egyáltalán nem jelentkezik be közbeszerzési ajánlatkérőnek, vagyis minden beszerzését tendereztetés nélkül intézheti. Ezt a rendszert alkalmazta tavalyi autóbeszerzésénél a Posta, de az informatikára tenderek nélkül fizető MÁV-nak is számos olyan leányvállalata van, amely törvényt nem sértve nem közbeszerez.

Kifogásolható a szakértők szerint az is, ahogyan a kis- és középvállalati szektort támogatná az új törvény. "A versenyt indokolatlanul korlátozó szabálynak tartjuk, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja árubeszerzés és szolgáltatás esetén az előző évben százmillió forintos, építési beruházás esetén egymilliárd forintos árbevételt el nem érő ajánlattevők számára" – mondta Tausz Péter. A közbeszerzési szakértők is egyetértettek abban, hogy ez nemcsak torzítja a versenyt, hanem ügyeskedésre késztetheti az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket, helyzetbe hozhatja a kevésbé jóhiszemű ajánlattevőket.
"Az Európai Unió sem tudja, mit akar, volt egy erős és szigorú szabályozás, amit folyamatosan enyhítettek, prioritást adva a fenntarthatóság szempontjainak, a védett foglalkoztatóknak, a kkv-szektornak. Az új, 2004-ben belépett tagok összevissza tántorogva próbálják megtalálni a saját útjukat, de látnunk kell, nincs optimális megoldás" – mondta Tátrai Tünde.
A TI kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetet a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvény rendelkezéseinek megkerülésével mutatta be a fejlesztési minisztérium. Holott a téma komplexitása, a közpénzek mértéke – évente átlagosan 1500 milliárd forint a közbeszerzések értéke –, valamint az eljárások korrupciós kockázatai mind azt indokolták volna, hogy a minisztérium széles körű egyeztetést folytasson a közbeszerzési piac szereplőivel és a szakértőkkel.

System Media Kft. a Facebookon
A szakértők és a Transparency állásfoglalása szerint súlyos problémát jelent, hogy a törvényből nem derül ki, milyen lenne az új jogi környezetben a közbeszerzés intézményrendszere. A törvénytervezetbe például egyszerűen bemásolták a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó jelenlegi szabályokat, azzal a törvénytervezetekben módfelett szokatlan  megjegyzéssel, hogy a felügyelet új szabályai még készülnek; állítólag van olyan terv is, hogy egy, az NFM alá rendelt hatóság jöjjön létre.
A törvény arról sem árul el szinte semmit, hogyan történne a közbeszerzések ellenőrzése. Hiányosság még, hogy az e-közbeszerzés terén semmilyen előrelépést nem mutat a tervezet, és a TI szerint kérdéses az is, hogy a körbetartozások felszámolására hivatott megoldás – egyes alvállalkozók közvetlen kifizetése – illeszkedik-e a magyar jogrendbe, például nem ütközik-e a csődtörvény előírásaival.
Aggályosnak érzi a TI, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontása előtt közölnie kell, mennyi pénze van a közbeszerzésre. „Ez a szabály azért problémás, mert egy megismételt eljárásban az ajánlattevők már ehhez az összeghez igazíthatják az ajánlataikat” – mondta Tausz Péter.

EZT IS AJÁNLJUK

Új KBT-t terjeszt be júniusban a kormány

Az Országgyűlés felügyelete alatt marad a Közbeszerzések Tanácsa

Forrás: index.hu, Tranparency International

Az új közbeszerzési törvényjavaslat korábbi változata a kormány alá rendelte volna a Közbeszerzések Tanácsát, és így a Közbeszerzési Döntőbizottságot is, de a kormány honlapján megjelent változat az Országgyűlés felügyelete alatt hagyja a tanácsot és a döntőbizottságot.
A javaslat 239 paragrafusból áll, ez kétharmada a jelenlegi törvénynek. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), mint a beruházások kapcsán erősen érintett szervezet, többször kinyilvánította, hogy keretjellegű, áttekinthető törvényt szeretne.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

 Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben
2011. június 28. – Radisson Blu Béke Hotel

Atipikus foglalkoztatási formák – Kiszervezés, munkaerőkölcsönzés, diákmunka, allvállalkozók
2011. június 15. – Tulip Inn Budapest Millennium

Kemény Péter a FŐBER Zrt. vezérigazgatója, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége képviseletében tagja a Közbeszerzési Tanácsnak, az MTI-nek elmondta, hogy a másfél hónapja még csak 130 paragrafusból álló törvényjavaslat az uniós jogszabályok bedolgozásával duzzadt fel. Ennek ellenére megfelel a keretjellegnek, és várhatóan egy ideig nem kell módosítani.

Friss közbeszerzés hírekért kövesse Facebook oldalunkat
A keretjelleg miatt nem szerepelnek a javaslatban például a fizetési szabályok, vagy a lánctartozással összefüggő előírások.
A vezérigazgató kiemelte azt a jellegzetességét a javaslatnak, hogy a formáknak kevésbé tulajdonít jelentőséget, és szélesebb körben lehet egyszerű eljárást alkalmazni, olyannyira, hogy az ajánlatkérő maga határozhatja meg a közbeszerzés játékszabályait. Ennek azonban keretet szabnak az uniós szabályok.
Előnyös lesz az ajánlattevő vállalkozóknak az, hogy nem kell minden okmányt közjegyzővel hitelesíttetni, illetve az elektronikus nyilvántartásokból elérhető adatokról elég nyilatkozni, nem kell ezeket papíron beszerezni.
Kemény Péter három olyan momentumot emelt ki, amelyre sem a mai törvény, sem a javaslat nem ad megoldást. Továbbra is úgy határozhatja meg az ajánlatkérő az ajánlattevő személyes feltételeit, hogy annak csak a kívánt cég tudjon eleget tenni. Az értékelési szempontokat is a saját szája íze szerint állíthatja össze az ajánlatkérő, illetve a vesztes továbbra is elhúzhatja - jogorvoslattal - a közbeszerzést.

Forrás: privatbankar.hu

EZT IS AJÁNLJUK

5 napig véleményezhető az új KBT. tervezete

Közbeszerzési eljárások 2011

Az Országgyűlés felügyelete alatt marad a Közbeszerzések Tanácsa

Az új KBT. 2011 nyarára készül el

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette az új közbeszerzési törvény tervezetét, a kormany.hu-n közzétett jogszabályt június elsejéig lehet véleményezni. Főbb részei november 15-én lépnének hatályba. Az első magyar közbeszerzési törvényt 1995-ben fogadta el a parlament, a jelenlegi, sokszor módosított jogszabály 2003 óta van érvényben.
Az új jogszabály a meglévő törvény négyszáz paragrafusa helyett 239 paragrafusból áll, ám első ránézésre nem tűnik sokkal könnyebben áttekinthetőbbnek az előzőnél. A teljesen új törvény megalkotását - a Széll Kálmán tervre hivatkozva - az olcsóbb és takarékosabb állam megteremtésével és a korrupció visszaszorításával indokolja a jogalkotó. Az összefoglaló közlemény szerint az új jogszabály nagy hangsúlyt fektet a visszaélések és a korrupció visszaszorítására, így például megakadályozza azt, hogy a közszolgáltatók a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül megkerülhessék. A törvénytervezetet szemügyre véve azonban kiderül, hogy tovább bővül a közbeszerzések alóli kivételek köre. 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben
2011. június 28. – Radisson Blu Béke Hotel

Előadók: Dr. Fribiczer Gabriella, Dr. Tátrai Tünde

Bővítik a hirdetmény közzététele nélküli - a nyilvánosságot nem biztosító - tárgyalásos eljárás alkalmazási lehetőségét is nemzeti eljárásrendben (ilyen eljárást eddig csak indokolt esetben, a Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésével lehetett indítani). Valamennyi eljárásnál lehetővé teszik ennek alkalmazását, ahol az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, vagy az építési beruházásé a 150 millió forintot. (Hirdetmény nélküli eljárást lehet lebonyolítani akkor is, ha a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, illetve ha a közbeszerzés külképviseletek számára történik.) Ilyen eljárások indításáról azonban már nem kell értesíteni az ellenőrzést végző Közbeszerzési Döntőbizottságot. Legalább három ajánlattevőt kell felhívni ajánlattételre, és "lehetőleg olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (kkv) minősülnek".
A nemzeti eljárásrendben továbbra is megmaradnak a kkv-knak fenntartott beszerzések - a szabállyal kapcsolatban a Transparency International Magyarország és az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért közös kutatása rávilágított, hogy az torzítja a piaci versenyt, és ügyeskedésre készteti az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket egyaránt. Uniós források felhasználására kiírt eljárásoknál pedig szabálytalan lehet. A kkv-k előnyben részesítését lehetővé tevő szabályt a még hatályos közbeszerzési törvényben az Orbán-kormány vezette be. E szerint az ajánlatkérők fenntarthatják a részvételi jogot a közbeszerzésekben az előző évben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 100 millió forint, építési beruházás megvalósítására kiírt eljárásnál pedig az egymilliárd forint alatti nettó árbevételt elért ajánlattevők számára. (Építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható a szabály, ha a szerződés értéke nem haladja meg az 500 millió forintot.)

A legfrissebb közbeszerzési hírek a Facebook oldalunkon!
Az új törvény egyik lényeges célkitűzése volt - áll a kormányzati honlapon -, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Az eljárások egyszerűsítésének jegyében az uniós értékhatár alatti (nemzeti) eljárások esetén az ajánlatkérők választhatnak, hogy a beszerzést az uniós eljárásokra vonatkozó szabályok szerint bonyolítják le, vagy pedig a maguk által kialakított eljárásrend alapján. Építési beruházásnál kötelező a közösségi eljárásfajtákat alkalmazni (könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel), árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésénél azonban az ajánlatkérő szabadon dönthet a beszerzés szabályairól. Ezen eljárásokra vonatkozóan a kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, közalapítványok számára kötelezően meghatározhatja az eljárási szabályokat.
Mentesül a közbeszerzés szabályai alól a koncessziós szerződés, ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik; ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá tartozik. Nem kell közbeszerezni akkor sem, ha az építési és szolgáltatási koncesszió az ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásával függ össze.
Mentesül a törvény alól az a szerződés is, amit a közbeszerzés hatálya alá tartozó ajánlatkérő (állam, állami, önkormányzati szervezet) és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, vagy a több ajánlatkérő tulajdonában lévő szervezet köt egymással, ahol az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő feladataira - ellenőrzési jogokkal rendelkezik a szervezet felett, feltéve ha a szervezet árbevételének 90 százaléka az ajánlatkérővel kötött szerződésből származik.
Nem kell közbeszerzést kiírni a helyi önkormányzatoknak a közoktatási feladatok nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény fenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.
Mentesülnek a közbeszerzés alól a biztonsági és nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzések (uniós értékhatárnál az Országgyűlés döntésével), a katonai, védelmi és rendvédelmi beszerzések, a nemzetközi megállapodások alapján meghatározott beszerzések, az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, illetve hírközlő hálózat igénybevétele vonatkozó beszerzések.

Nem kell közbeszerzést kiírni az ingatlanvásárlásra vagy egyéb ingatlannak kapcsolatos jog megszerzésére, a banki, befektetési és biztosítási szolgáltatások beszerzésére, a műsorszám beszerzésére a médiaszolgáltatónak vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződésekre, a választott-bírósági, közvetítői, békéltetési tevékenységre, a kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, valamint akkor sem, ha a közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők vagy az általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja az adott szolgáltatást. Akkor sem kell közbeszerezni, ha valamely közfeladat ellátását egyik ajánlatkérő egy másikra átruházza, amely haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását.

Mentesülnek a törvény alól a közszolgáltatók saját tevékenységével megegyező vagy ahhoz köthető energiabeszerzések, valamint az olyan közszolgáltatói szerződések, amelyeket harmadik fél részére viszonteladás vagy bérbeadás céljából kötnek.

Nemzeti eljárásrendben nem kell közbeszerzést kiírni tankönyv vásárlásra, gyermekotthonokban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra, külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre (amelyről az Országgyűlés illetékes bizottsága dönt). Mentesülnek a közbeszerzés alól a hideg élelmiszer és főzési alapanyagok, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzései, az olyan szolgáltatás megrendelése, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.

Mentesülnek a közbeszerzés alól a jogi szolgáltatások, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevétele, a katasztrófák elleni védekezés, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár megelőzése, illetve helyreállítása, valamint a fogvatartottak által előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzése.

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzési eljárások

Forrás: napi.hu

Ajánlatot is csak anyagi fedezet igazolásával lehet majd kérni az új közbeszerzési törvény értelmében. A jogszabály már ősszel életbe léphet, állítja a nemzeti fejlesztési miniszter.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

A KBT. aktuális módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

Az új közbeszerzési törvény a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állami vagyon elszivárgott, mondta Fellegi Tamás a Hungarian Business Leaders Forum Pénzügyi csúcstalálkozó rendezvényén. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint a jogszabályt még idén júliusig elfogadhatja a parlament, akkor pedig ősszel életbe is léphet.

A részletekről szólva Fellegi elmondta: új szabályként jelenik meg a törvényben, hogy az ajánlatkérőnek a tenderbontást megelőzően nyilvánosan ismertetni kell, mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésére a szerződés teljesítéséhez. A gyors és hatékony jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság  megreformálásával teremtené meg a kormány.

EZT IS AJÁNLJUK

 Közbeszerzési értesítő

forrás: origo.hu

Nettó 170 millió forint keretösszeg erejéig írt ki kétfordulós gyorsított meghívásos közbeszerzést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a népszámláláshoz kapcsolódó médiastratégia-alkotásra, médiatervezésre és -vásárlásra, a kampány utóértékelésére, valamint hirdetések megjelentetésére - a felhívás a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

A KBT. legfrissebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

A nettó 170 millió forint a nyertes ajánlattevő összes díját és jutalékát tartalmazza. A gyorsított meghívásos közbeszerzést azzal indokolta a KSH, hogy október 1-jén kezdődik a népszámlálás, amelyen - most először - a megszámlálandó az interneten maga is kitöltheti a kérdőívet. Erről a KSH május 2-án akarja elindítani a kampányt.
A részvételre jelentkező nettó árbevételének - az utolsó három üzleti év átlagában - el kell érnie a 260 millió forintot, valamint ezen belül a médiatervezésből és médiavásárlásból származó nettó árbevételnek legalább nettó 170 millió forintot kell kitennie.
A közbeszerzésre május 13-ig lehet jelentkezni. A második fordulóba jutottakat május 23-ig értesíti az ajánlatkérő, az eredményhirdetés tervezett időpontja június 14., a szerződéskötésé pedig ettől számítva a 10. napon lesz.

Még több közbeszerzés hírek a
Facebook oldalunkon! 
Kövessen minket!
Szintén az aktuális Közbeszerzési Értesítőben olvasható a felhívás arról, hogy Hódmezővásárhely és Szeged között villamos megvalósíthatósági tanulmányára írt ki nyílt közbeszerzést Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata.
 
A pályázóknak az úgynevezett "TramTrain" rendszerben kell összekapcsolniuk a villamos közlekedést a nagyvasúttal. A megvalósíthatósági tanulmány a két város közti szakaszon túl, magába foglalja a hódmezővásárhelyi belső villamos vonalakat is. A feladat része a költség-haszon elemzés elkészítése.  Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az utolsó három lezárt üzleti évben az árbevétele elérte - átlagosan - az évi nettó 400 millió forintot, amelyből a megvalósíthatósági tanulmányból származó árbevétel legalább évi nettó 130 millió forint.   

Az ajánlattételi határidő június 23. Az eredményhirdetés tervezett időpontja július 7., míg a szerződéskötésé július 21. 

EZT IS AJÁNLJUK 

A második brutális közbeszerzési bírság a műegyetem PPP-szerződése miatt 

Forrás: napi.hu, szeged.hu

Ha négy fideszes, illetve KDNP-s képviselő frissen benyújtott javaslata átmegy a parlamenten, akkor kiveszik a közbeszerzési törvény alól az iskolaátadásokat, s könnyebb lesz értékesíteni az intézményeket – írja a Világgazdaság.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

A KBT. legfrissebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

A javaslat, amely már a tavaszi ülésszakon a parlament elé kerülhet, egy apró, de annál kínosabb következményekkel fenyegető kiskaput zárna be. Ha ugyanis egy önkormányzat átadná iskolájának intézményfenntartói jogát, azt elvileg egy közbeszerzési eljárás keretében kellene megtennie. Ez azonban olyan anyagi követelményekkel járna a javaslat indoklása szerint, amelyet a bajban lévő önkormányzatok képtelenek lennének betartani, és az adminisztrációt is túlzottan leterhelné – olvasható a Világgazdaságban.

Azok a helyhatóságok, amelyek az elmúlt hetekben-hónapokban átadták más szervezeteknek az iskoláikat – döntő többségben egyházaknak –, szabadon értelmezték a közbeszerzési törvényt, szerintük az intézményfenntartói jog átadása nem tekinthető sem a szolgáltatás megrendelésének, sem szolgáltatási koncessziónak. Ez esetben valóban nem kell közbeszerzési eljárást kiírni

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzés vélemények – Hogyan lehetne spórolni

Közbeszerzési eljárások 2011

Közbeszerzési értesítő

A második brutális közbeszerzési bírság a Műegyetem PPP-szerződése miatt

Közbeszerzési hírek a
System Media Kft. Facebook oldalán!

Forrás: vg.hu

A közbeszerzés nem önálló és főként nem jogi tudomány, hanem a beszerzési szakma egy nagyon fontos része, így szabályozását is a beszerzés korszerű módszereire kell építeni – olvasható az index.hu-n Horváth Ferenc közgazdász írása. A közbeszerzési szférában a beszerzés stratégiai hozzáadott értéke - az erős jogi hatás és a gyakran torzult jogalkalmazás következményeként - napjainkban nem érvényesül kellőképpen. A beszerzésszakmai és piaci ismeretek hiánya, a tervezési, szervezési és szabályozási hiányosságok, valamint a gyenge informatikai háttértámogatás gátolja a költséghatékony közbeszerzés kiépülését. Pedig stratégiai gondolkozással, megfelelő szervezéssel, felelős erőforrás-gazdálkodással, naprakész szaktudással, korszerű beszerzési módszerek és eszközök alkalmazásával, valamint az ezt támogató szabályozási környezettel nemzetgazdasági szinten százmilliárdos megtakarítás érhető el.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA 

A KBT. legfrissebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

Tárgyalástechnika és konfliktuskezelés – Vezetői tréning közép- és felsővezetőknek Visegrádon
2011. május 16-17. – Royal Club Hotel, Visegrád

A közpénzek ésszerű és átlátható felhasználása, a széleskörű, nyilvános ellenőrizhetőség megteremtése, a közbeszerzési versenyek tisztaságának biztosítása - a hatályos, jelenleg 407 paragrafusból álló közbeszerzési törvény ezeknek a céloknak az érdekében született. Legalábbis így kezdődik a normaszöveg...

A nem csak közbeszerzéssel foglalkozó, a megfogalmazott szándékkal egyetértő beszerzési szakembernek azonban a fenti felsorolásból éppen a lényeg hiányzik: a közpénzből finanszírozott kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, egyértelműen meghatározott nemzetgazdasági, szervezeti és beszerzési cél. A nyilvánosság, az ellenőrizhetőség és az átláthatóság önmagában kevés a hatékonysághoz! A törvényt olvasva a beszerzési szakembernek olyan benyomása támad, hogy a jogalkotó nem volt kellően jártas a beszerzési szakmában, a törvény alkalmazása során pedig gyakorlati nehézségekbe ütközik, valamint szakmai felkészületlenséget, az alapvető piaci mechanizmusok figyelmen kívül hagyását, szervezési és tervezési hozzá nem értést, sok esetben pedig a felelősséggel nem párosuló hatáskörök hiányát tapasztalja.
Fel kell ismerni: a közbeszerzés nem önálló és főként nem jogi tudomány, hanem a beszerzési szakma egy nagyon fontos része, így szabályozását is a beszerzés korszerű módszereire kell építeni.
A magyar nyelven is elérhető, évekkel ezelőtt megjelent szakkönyvek az alábbiak szerint határozzák meg a beszerzést: „ ...a megfelelő minőségű anyag beszerzése a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő forrásból, a megfelelő áron.” (Baily-Farmer)
„A hagyományos értelmezés szerint a beszerzés feladata a működéshez szükséges anyagok megvásárlása. A kibővült értelmezés szerint beszerzésnek minősül minden kiadás (kivéve az adókat illetve a bér jellegű kiadásokat)” (Vörösmarty)
„Magában foglalja a beszerzés tervezését, a beszerzési stratégia kialakítását. A beszerzés feladata a megfelelő szállító kiválasztása, a szerződéskötés, a szállítók folyamatos ellenőrzése és fejlesztése, valamint a vállalat egyéb szervezeteivel kialakítandó tevékenység koordinációja. Ezek révén járul hozzá a beszerzés a vállalati eredményhez.” (Majoros)

A harmadik definícióban a vállalat lehet közpénzből vagy részben közpénzből finanszírozott szervezet vagy gazdasági társaság is.
Az érdeklődő további meghatározásokat találhat és a korszerű megoldások mellett szakmánk alapvetéseiről is olvashat Vörösmarty Gyöngyi és Tátrai Tünde közelmúltban megjelent Beszerzés című könyvében.

A statisztikák szerint hazánkban évente hozzávetőlegesen 1400-1700 milliárd forint értékben vállalunk kötelezettséget a lefolytatott közbeszerzési eljárások során. Ez a jelenleg hagyományos értelmezés szerinti érték is rendkívül sok pénz, azonban ha valamennyi közpénzből finanszírozott (beszerzési) kötelezettségvállalást számba vennénk, a fentinél is nagyobb értéket kapnánk.
Az elmúlt közel 10 évben több fórumon volt alkalmam beszélgetni a közpénzek költéséről. Kivétel nélkül minden beszélgetést kritikai hangnem jellemzett, és egyetértés volt abban, hogy a rendszer teljesítménye jelentősen javítható. Sajnos ezek a beszélgetések többnyire a kritika megfogalmazásával véget is értek, pedig a probléma jelzésén túl a szakmának megoldásokat is kell javasolnia!
Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája nehéz örökség a jelen és a jövő generációinak. Jelentős hatékonyságjavulást a nagy rendszerek többször beharangozott, ésszerű átalakításával lehetne elérni, ami szervezési, kommunikációs és politikai feladat, de ez az átalakítás a beszerzésekre közvetlen hatással csak bizonyos idő elteltével lesz. Ennél lényegesen kisebb politikai és egyéb kockázata van a közpénzből finanszírozott költések racionalizálásának - költéseink ésszerűsítése önmagában is jelentős megtakarításokhoz vezetne, ráadásul belátható időn belül.
A jól felkészült, megfelelő felelősségi és hatáskörrel felruházott beszerzési szervezetek jelentős mértékű pozitív hatást gyakorolhatnának közpénzeink költésére. Napjainkban azonban az erős jogi hatás és a beszerzés szakmai ismereteinek a hiánya miatt a közbeszerzési szférában a beszerzés stratégiai szerepe nem érvényesül.

Minden nap friss közbeszerzési hírek a
System Media Kft. Facebook oldalán.
Kövessen minket!

Az alábbiakban a jelenlegi közbeszerzési gyakorlat legfőbb hiányosságait ismertetem.

1. Szaktudás hiánya: Univerzális (köz)beszerzési szakemberekre van szükség. Az eredményes munkavégzéshez ugyanis beszerzési, eljárás-technikai, jogi, pénzügyi-gazdálkodási, projekt menedzseri, tárgyalástechnikai és angol nyelvi ismeretek is kellenek. Ehhez tanulásra, szervezett és egyéni képzésekre, valamint benchmarkokra van szükség, ami nyitottsággal és a munkáltató támogatással valósítható meg.

2. Tervezési hiányosságok: A közpénzből finanszírozott szervezetek nagy részénél hiányoznak a valós stratégiai és középtávú tervek, az éves és időszaki tervek több irányú megalapozottsága, valamint a tulajdonosi szemlélet. A beszerzési szervezeteket általában nem vonják be a tervezésbe, és a valóság sok esetben jelentősen eltér a tervezettől. Tervezéskor a beszerzési eljárásokat gyakran nem hangolják össze más eljárásokkal vagy szervezetekkel. A megfelelő költésirányú tervezéshez hiányoznak vagy csak részlegesen állnak rendelkezésre a szükséges szoftverek és hardverek.

3. Szervezési és szabályozási hiányosságok: Az alapvető jogi kereteket a jogszabályi környezet, azon belül leginkább a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény határozza meg. Az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldal, de a társadalom is sokat vár az új közbeszerzési törvénytől, melyet reményeink szerint kellő alapossággal készít elő a jogalkotó.
A törvény azonban csak egy keret, melyet szervezeti szinten testre kell szabni. Jól, az adott szervezet tevékenységéhez illesztve kell megválasztani a megfelelő beszerzési eszközöket és kialakítani a gyakorlatban alkalmazott munkafolyamatokat. Jelenleg ahány szervezet, annyiféle (köz)beszerzési szabályozás létezik, melyekre csak elvétve találunk elérhető mintákat, benchmarkokat, etikai alapelveket és közkinccsé tett legjobb gyakorlatokat. Hiányoznak a jól működő, központosított beszerzési szervezetek, valamint a felállításukhoz szükséges rendszerezett és minősített alapvető információk.
Különösen válság idején érdemes elgondolkozni azon, hogy a kötelezettségvállalásokat előkészítő beszerzési szervezeteket - akár csak ideiglenesen is - törzskari szintre emeljék. A stratégiai irányok kijelölését követően, megfelelő felkészültség és hatáskör esetén ezek a szervezetek képesek leginkább hatni a költésekre. Törzskari felépítés esetén a beszerzési szervezet nehezebben befolyásolható, és a beszerzések is átláthatóbbak.

4. Piackutatás és piacismeret hiánya: A szállítói és vevői, valamint a helyettesítő termékek piacának alapos ismerete nélkül nem lehet jó szerződést kötni! Napjainkban a közbeszerzési szektorban piackutatásra jellemzően ABC analízis szerinti A és B kategóriás és Kraljic-mátrix szerint vélelmezhetően szűk keresztmetszetű és stratégiai termékek/szolgáltatások beszerzése esetén sem kerül sor! Az elérhető nemzetközi benchmarkok itthon alig ismertek, de erre a célra készített, karbantartott és gyakorló közbeszerzők által elérhető hazai adatbázis sem létezik.

5. Gyenge IT támogatás: Az általános hardveres és szoftveres hiányosságok mellett szinte mindenhol hiányoznak a versenyszférában jól bevált beszerzési célszoftverek. Nincsenek sem a nemzetgazdasági, sem a vállalati (vállalatcsoporti) költések csökkentése érdekében kialakított adatbázisok, hiányoznak az adattárházak és a döntéseket támogató szoftverek is. A fenti hiányosságokból adódóan az alkalmazottak között csak elvétve találhatóak ezeket megfelelően karbantartani és használni tudó szakemberek.

EZT IS AJÁNLJUK

A második brutális közbeszerzési bírság a Műegyetem PPP-szerződése miatt

Az aktuális Közbeszerzési Értesítő

 A beszerzési helyzetek a beszerzési tárgytól és szituációtól függően osztályozhatóak ugyan, de rendkívül sokfélék, és a konkrét versenyt megelőzően nem mindig jelezhetőek előre. Ennek a problémának a kezelésére a beszerzési szakma gazdag eszközrendszerrel rendelkezik. A versenyszférában a beszerzési munka a külső piaccal való kapcsolat irányítására is kiterjed - a hatékonyság érdekében ennek lehetőségét a közbeszerzési gyakorlatban is biztosítani kell.

A fenti hiányosságok elsősorban nem a jog eszközeivel orvosolhatóak. A beszerzés, így a közbeszerzés is gazdálkodási menedzsment tevékenység, melyet a gazdaságtudományok írnak le - a lényege ugyanis a pénzekkel és más erőforrásokkal való jó gazdálkodás.
A profitorientált vállalatok menedzsmentjének az erőforrások hatékony felhasználását kell biztosítania. A versenyszférában az elmúlt 10-15 évben azért erősödött meg a beszerzési szakma, mert felsővezetői támogatást kapott.
Biztos vagyok benne, hogy a közbeszerzési szférában, stratégiai gondolkozással, megfelelő szervezéssel, erőforrásainkkal történő felelős gazdálkodással, naprakész szaktudással, korszerű beszerzési módszerek és eszközök alkalmazásával, valamint az ezt támogató szabályozási környezettel nemzetgazdasági szinten százmilliárdos megtakarítás érhető el.

 Forrás: index.hu

Meghökkentő döntést hozott a Magyar Energia Hivatal: hét pályázó közül a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nyerte el azt a megbízást, amelynek alapján nyolcmillió forintért kidolgozhatja a távhőár-szabályozás új rendszerét. Félreértés ne essék, ezzel nem az a fő gond, hogy egy ilyen fontos feladatot miért nem lehet elvégezni házon belül. Az persze nem árt, ha a szakapparátus felkészült, a hírek szerint ezzel pedig gond van, hiszen a kormány épp most keres hozzáértő munkatársakat a területre. A külső szakértők alkalmazása azonban mindenképpen segíthet a megalapozott döntésekben olyan ügyekben, amelyeknél felesleges folyamatosan belső létszámot fenntartani erre a célra.

 JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

A KBT. legfrissebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

Vezetői tréning – Tárgyalástechnika, konfliktuskezelés
2011. május 16-17. – Royal Club Hotel Visegrád

Az már aggályosabb, ha a pályázatokon eleve előnnyel indulnak a kormányhoz közeli szereplők. Aggályosabb, de sajnos nem meglepő. Így volt ez az előző kormányzat alatt is, legfeljebb azok csalódhattak, akik ezen a téren változást reméltek.
Ebben a döntésben mégsem ez a legriasztóbb. Hanem az, hogy a nyertes pályázónak eddig nem sok köze volt a szóban forgó témához. Miközben az méltányolható szempont lehetett a pályázat kiírásánál, hogy elkerüljék az összeférhetetlenséget, tehát ne a szektor szereplői formálják a rájuk vonatkozó szabályokat, a szakértelem hiánya ebben az esetben súlyos következményekkel járhat. A távhőrendszer átalakítása ugyanis meglehetősen bonyolult dolog: egy ilyen feladat ellátásához egyaránt szükség van elmélyült vállalatértékelési, könyvvizsgálói és műszaki tudásra. Amit nem lehet nyolcmillió forintból, egy csapásra megszerezni.
Az elmúlt hónapokban gyakran születtek olyan váratlan „megrendelések” a kormány és a kormányzó pártok politikusai részéről, amelyeket aztán az apparátus igyekezett – több-kevesebb sikerrel – szakmailag is elfogadható tartalommal megtölteni. A mostani döntéssel a felelősség továbbhárul. Látszólag.

Közbeszerzés hírek a System Media Kft. Facebook oldalán
Egy március végi kormányrendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság elnevezését Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra változtatta, de a módosítás csak május 1-jén lép hatályba.
Az új szervezet működteti - technikailag - a minisztériumokat (a honvédelmi tárca és a külügy alá tartozó külképviseletek kivételével), és kezeli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től átvett vagyont. Emellett kiírja a központosított közbeszerzéseket is. Az új szervezetet a nemzeti fejlesztési miniszter irányítja. A főigazgatót a miniszter nevezi ki, de előtte pályázaton választják ki a vezetőt. Májustól megkezdődhet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások igénylése is. Az igényléseket a beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS munkaszervezeti irodánál kell leadni május 31-ig.

EZT IS AJÁNLJUK

 Közbeszerzési értesítő 

Forrás: napi.hu, vg.hu

Megszegték a közbeszerzési szabályokat, alaptalanul módosítottak a Hajdú-Bihar megyei szennyvízberuházásnál - írja a Népszabadság egy 2010-es brüsszeli pénzügyi ellenőrzésre hivatkozva.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

A KBT. legfrissebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

Pályázati pénzek kezelésének, elszámolásának, felhasználásának ellenőrzése
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

Az ügyben 2010-ben keletkezett audit a vélelmezett szabálytalanságok miatt összesen 2,3 millió eurós – mai árfolyamon több mint 600 millió forintos – „pénzügyi korrekciót” javasol, ami az uniós támogatás egy részének visszatartását jelentheti.
A Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és -tisztítása című projekt 2003-ban indult, az Európai Unió ISPA-programjának keretében Debrecen gesztorként négy környező településsel – Ebessel, Hajdúsámsonnal, Mikepérccsel és Sáránddal – közösen nyert csaknem 22 milliárd forintot, amelynek 58 százalékát az EU, további 32 százalékát a magyar állam biztosította, míg 10 százalék önrészt az önkormányzatok fizettek.
Eddig mintegy 50 millió eurót fizettek ki, ami a teljes uniós támogatás 97 százaléka.

Kövessen minket Facebookon és olvassa közbeszerzés híreinket!
Az ISPA-program befejezését eredetileg 2008 végére ígérték, de még mindig nincs kész. Egyes munkálatok „előre nem látható” okok miatt csúsztak, és többször módosítottak bizonyos közbeszerzési szerződéseket is, mert a sikertörténetnek indult beruházás több váratlan fordulatot hozott. 2006-ban Kósa Lajos, Debrecen polgármestere bejelentette, hogy a négy egységből álló közbeszerzést négy különböző vállalat nyerte, és – tette hozzá – „a város eredményes pályáztatásának köszönhetően, szokatlan módon, 4-5 milliárd forinttal kevesebbért vitték el a beruházást, mint amivel eredetileg kalkuláltak”. Kósa 2008 novemberében már úgy fogalmazott: „Nehézkesen bonyolódó folyamat a csatornázás, hiszen néhol százéves a csatornarendszer, és a tervekhez képest sok váratlan nehézség fogadta kivitelezőket. Ennek ellenére 2009 végére a műszaki teljesítés, 2010-ben pedig a pénzügyi elszámolás is befejeződhet”. 2009-ben a debreceni szennyvíztelep több milliárd forintos rekonstrukciójára kiírt közbeszerzésen csak harmadszorra tudtak győztest hirdetni: a kivitelezést hosszú procedúra után a debreceni székhelyű Keviép-Euroaszfalt konzorcium nyerte el. A Keviépet a cívisvárosban sokan úgy emlegetik, mint a Fidesz „házi építtetőjét”: ez a cég a kivitelezője a nyolcmilliárd forintos debreceni Kölcsey Kongreszszusi Központnak is. A cég vezetője az eljárás elhúzódására panaszkodva sajnálkozva jelentette be: „a beruházás finanszírozása 200 millió forinttal kerül többe, mintha egy évvel ezelőtt elkezdhették volna a munkát”.
A beruházás során bizonyos közbeszerzéseket irreálisan alacsony árajánlattal nyertek meg, így a kivitelezés során módosító szerződéseket kötöttek pluszösszegek kifizetésére – csakhogy már a közbeszerzés megkerülésével. De előfordultak olyan „szarvashibák” is, hogy a Debrecen és Ebes közötti, mintegy tíz kilométer hosszú szennyvízcső átmérőjét fele akkor nagyságúra tervezték a szükségesnél. Emiatt új terveket kellett készíteni. Az ellenőri véleményben javasolt 2,2 millió eurós „pénzügyi korrekció” nagy része,mintegy 1,5 millió euró éppen az Ebes és Debrecen közötti beruházásra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a brüsszeli véleményben olvasható: egyes munkák „egyszerűen nem szerepeltek az eredeti tervben”. Az ellenőrök leszögezik: „a fő szerződést a vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseknek megfelelően ítélték oda, de azt egy vagy több kiegészítő rendelkezés követte, amelyeket a vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseknek való megfelelés nélkül ítéltek oda”.
A Népszabadság megkeresésére Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága vizsgálatáról azt mondta: a város mint gesztor a jogszabályoknak és az uniós irányelveknek megfelelően végzi a projekt lebonyolítását a közreműködő szervezettel és az irányító hatósággal együtt. Hozzátette: a közbeszerzéseken e szervek jóváhagyásával választották ki a nyerteseket, és az indokolt műszaki változtatásokat is e hatóságok engedélyével fogadták el. Szerinte szabálytalanság nem történt, a projekt kezelése szakszerű és szabályos. A lapunk birtokába került ellenőri véleményről elmondta: az elvégzett auditjelentés nem szabálytalansági eljárás, végleges határozat még nincs, ezért „a felek eltérő álláspontjának egyeztetése még folyamatban van”. Közölte, hogy az ellenőrzési jelentéstervezetre adandó választ egy munkacsoport fogja véglegesíteni.
Más forrásból a Népszabadság megtudta: a beruházás elhúzódása miatt a debreceni városvezetés több millió forintos kötbér kivetését fontolgatja többek között a Keviéppel szemben, s elképzelhető az is, hogy beperlik azt a tervezőt, aki a szükségeshez képest feleakkora átmérőjű szennyvízcsövet tervezett Debrecen és Ebes között.

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzési értesítő

Forrás: nol.hu

Az NFM államtitkára is közbenjárt annak érdekében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélyezze Magyarország első fotovoltaikus naperőművének építési szerződését. A projekt uniós támogatással, több mint 600 millió forintból valósul meg. A kivitelező az egyedüli érvényes ajánlattevőnek kihirdetett E-OS Innovatív Energetikai Zrt. lett.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA

 A KBT. legfrissebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közérdekre, illetve nemzetgazdasági okra hivatkozva engedélyezte a szerződéskötést Újszilvás naperőmű létesítésére kiírt eljárásán az egyedüli érvényes ajánlattevőként, majd nyertesként kihirdetett E-OS Innovatív Energetikai Zrt.-vel. A testület annak ellenére engedélyezte a megállapodást, hogy a közbeszerzés ellen jogorvoslati eljárást kezdeményeztek, és az általános szabály szerint a KDB határozatának meghozataláig nem lehetne szerződést kötni. Ezt azonban speciális esetben kiemelkedően fontos érdekre, illetve közérdek védelmére hivatkozva engedélyezheti a testület.
A község először 2010. december 31-én hirdetett közbeszerzést egy 400 kWp (kilowatt peak) névleges csúcsteljesítményű fotovoltaikus - azaz elektromos áramot termelő - naperőmű és segédberendezéseinek építésére, valamint az elosztóhálózatra csatlakoztatására, de a pályázati határidő lejárta előtt egy nappal, 2011. január 19-én visszavonta a felhívást. A második, egyszerű eljárást február 18-án hirdette meg, amelyre március 10-ig lehetett ajánlatot tenni. A határidőig öt társaság, az E-OS-on kívül az Asianet Hungary Kft., a Korax Gépgyár Kft., a 3 COMM-Kábel Kft. és a SAG Mérnökiroda Kft. nyújtott be ajánlatot. Az elbírálásról szóló első összegzés szerint az E-OS és a SAG nyújtott be érvényes ajánlatot, és az E-OS-t hirdették ki nyertesnek. A SAG előzetes vitarendezést kezdeményezett, amelynek részben helyt adott az önkormányzat. Ezt követően az E-OS-t hiánypótlásra kérték fel az utolsó lezárt üzleti évének mérleg- és eredménykimutatásával kapcsolatosan. Április 1-jén a SAG újabb vitarendezési kérelmét már elutasította az ajánlatkérő, és módosította az eljárás írásbeli összegzését: ezúttal csak az E-OS-t tüntette fel érvényes ajánlattevőként, a SAG ajánlatát pedig érvénytelenítette.
A SAG emiatt jogorvoslati eljárást kezdeményezett a KDB-nél. A cég szerint Újszilvás az érvénytelen ajánlatot benyújtó E-OS ajánlatát hirdette ki győztesnek. Az E-OS-t, illetve jogelődjét 2009-ben alapították, ezért 2008-ra vonatkozóan nem nyújtott be mérleg- és eredménykimutatást, de nem is élt a közbeszerzési törvény új vállalkozások számára biztosított lehetőségével, amely szerint az ilyen cégek úgy is igazolhatják alkalmasságukat, ha működésük ideje alatt a beszerzés tárgyából származó nettó árbevételük eléri az adott közbeszerzés becsült értékét. A SAG jogorvoslati kérelmében még azt is előadta, hogy az E-OS ajánlata nem felelt meg a műszaki követelményeknek, valamint azt, hogy az ajánlatkérő nem a dokumentációban meghatározottak szerint értékelte az E-OS ajánlatát - derül ki a KD határozatából.
Újszilvás önkormányzata viszont azt kérte a KDB-től, hogy engedélyezze a szerződéskötést, "halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdekre és nemzetgazdasági érdekre" hivatkozva. A beruházás megvalósítására 2010. augusztus 23-án kötött támogatási szerződést az Új Magyarország fejlesztési terv közép-magyarországi operatív programjának "Megújuló energiahordozó felhasználás növelése" címet viselő pályázatának keretében. (A Pest megyei község a projekt kivitelezésére 70 százalékos támogatással, 433 millió forintos uniós−magyar támogatást nyert el.) A támogatási szabályok szerint a beruházást és az előleg elszámolását 2011. április végéig meg kell kezdenie az önkormányzatnak, ha azonban ha nem tudja elkezdeni a kivitelezést, akkor a lehívott előleget vissza kell fizetni. Ebben az esetben önerő hiányában már nem fog rendelkezni a beruházás megvalósításához szükséges forrásokkal, tehát az egész projekt meghiúsulhat.
Az önkormányzat szerint az ország első fotovoltaikus naperőművének megvalósulásával "nagy lépést tehetünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló energiaforrások használatának növelésére tett nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének irányába".

Még több közbeszerési hír a System Media Kft. Facebook oldalán
A kérelméhez csatolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyért  felelős államtitkárának levelét, amelyben egyebek mellett az áll, hogy  a "beruházás speciális mintaprojekt jellege kiemelkedő jelentőséggel  bír mind a közvetlenül érintett terület, mind pedig Magyarország  szempontjából, továbbá összhangban van a munkahelyteremtéssel  kapcsolatos célkitűzésekkel, mivel minimum 4 munkahely létrehozását  tenné lehetővé. A mintaprojekt esetleges elmaradása komoly és jelentős  társadalmi-gazdasági hátránnyal járna".
Az önkormányzat azt is előadta, hogy a SAG ajánlata formai hiányosságok miatt érvénytelen, így a többi kérelmi elem vizsgálata nélkül is érvénytelen, és nem fordulhat elő olyan eset, hogy a céget hirdetné ki az eljárás győztesének.
A KDB elfogadta a közérdek védelmére, ezen belül a nemzetgazdasági okra hivatkozást, és engedélyezte a szerződéskötést. A testület álláspontja szerint a beruházás megvalósításával járó előnyök meghaladják a szerződés megkötésével járó hátrányokat.

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzési értesítő

Közbeszerzési eljárások

Forrás: napi.hu

Eredménytelenül zárta az M3-as autópálya 49. számú főút-Vásárosnamény közötti szakaszának megépítésére kiírt tenderét a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A beruházó döntését azzal indokolta, hogy a projekt műszaki tartalmának változása miatt a szerződés megkötésére, teljesítésére képtelenné vált. A közbeszerzést a tervek szerint májusában újra kiírják. 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA 

A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

A KBT. Legfrisebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) április közepén rendelte el, hogy az előkészítés alatti és forgalomtechnikai kivitelezés megkezdése előtt álló autópálya-szakaszokon, ahol a forgalomnagyság a beton elválasztó elemek használatát egyértelműen nem igazolja, helyettük az erre vonatkozó előírások megjelenéséig is acél szalagkorlátokat építsen be a kivitelező az elválasztó sávban. A közpénzek hatékonyabb felhasználását eredményező módosítás a beruházási összeget várhatóan több millió forinttal csökkenti majd az M3 új szakasza esetében. A teljes hálózaton az intézkedéstől további jelentős megtakarítások várhatók.
A fejlesztés során irányonként két forgalmi és egy-egy leállósávos aszfalt burkolatú autópálya épül. A 11,9 km hosszú szakaszon hat műtárgy létesül. Az új pályaszakaszon a gépkocsik óránként 130 kilométeres sebességgel  haladhatnak majd.
Az M3-as autópálya Nyíregyháza-49. számú főút közötti szakaszán ugyanakkor a NIF közlése szerint "gőzerővel" zajlik az építkezés. A 33,8 km hosszban, kétszer két sávos kialakításban kiépülő síkvidéki autópályán a régészeti leletmentés a végéhez közeledik, a humuszolás megtörtént. A földmű anyagának próbabeépítése elindult a szakaszon, valamint a próbacölöpözés több műtárgynál sikeres volt.

Közbeszerzési hírek a System Media Kft. Facebook oldalán
A szállítóutak megerősítése lezajlott, a beruházó szállítóutak melletti ingatlanok előzetes felmérésével is végzett. Az M3-as új szakaszán a kivitelező: „C-S-K-K 2009” Konzorcium (konzorcium vezető tagja: Colas Hungária Zrt., konzorcium tagja: STRABAG Építő Zrt., KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., KELET-ÚT Kft.) A kivitelezés szerződéses összege nettó 31,999 milliárd forint.

EZT IS AJÁNLJUK

Ki fizeti az egykulcsos adó árát?

Forrás: nol.hu

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az MTI-nek pénteken azt mondta, a felújítás 3,5 milliárd forintba kerül, ez a BKV 2011-es költségvetésében rendelkezésre áll. Az alkatrészekre közbeszerzést kell kiírni, ezt heteken belül megteszik - tette hozzá.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KÖZBESZERZÉS KONFERENCIÁINKRA

 A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

A Közbeszerzési Törvény legfrissebb módosításai és a közbeszerzés gyakorlata
2011. május 19. – Tulip Inn Budapest Millennium

A járművek felújítására azért van szükség, mert az Alstom kocsijainak késése miatt többségük "túlfutott". Az eredeti tervek szerint ezt a fejújítást nem csinálta volna meg a BKV, mivel az Alstom szerelvényeivel kiváltotta volna az Ev-ket, amiket leselejteztek volna. Gulyás Attila, a BKV Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke pénteken az MTI-nek azt mondta, a munkákat már januárban el kellett volna kezdeni, mert 95 kocsi felújításáról van szó, ami nagyon nagy munka.

Közbeszerzési híreinket Facebook oldalunkon is követheti
Korlátlan számban nem lehet őket a forgalomból kivonni, mert nincs elég működőképes tartalék. Előfordulhat, hogy egy nem várt meghibásodás miatt nem lesz elég járműve a BKV-nak, hogy tartsa a menetrendet - hangsúlyozta. A szakszervezeti vezető szerint a felújítással további maximum 5 évig működhetnek a régi orosz szerelvények, de utána mindenképpen le kell őket selejtezni.

EZT IS AJÁNLJUK

 Feleződik-e a végkielégítés, ha a közalkalmazott nem fogadja el a felkínált új munkakört?

Forrás: hirszerzo.hu

Sorra jelennek meg az érdekes közbeszerzési felhívások: BMW, cobolyprém sapkák, 40 milliós étkészlet. Még nincs két hete, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök határozottan bírálta az oroszországi közbeszerzési eljárásokat, de az enyhén szólva is furcsa kiírások azóta is sorra jelennek meg a kormány megfelelő honlapján.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

A Közbeszerzési törvény 2011. áprilisi módosításai
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

A védett személyek védelmére hivatott Szövetségi őrszolgálat például a napokban a Burg cég márványból készült Crono 2.0 fürdőkádját rendelte meg 336 492 rubelért, azaz mintegy 2,2 millió forintért. A kiírás mindenesetre jó példának tűnik arra, amit Medvegyev elnök úgy fogalmazott meg, hogy a közbeszerzések “távolról sem mindig megfelelően zajlanak le”, “az eszközök egy részét egyszerűen szétlopják, és ez tűrhetetlen”.

Kövesse a legfrissebb közbeszerzés híreket facebook oldalunkon
Ugyancsak a kormányőrségnek sürgős szüksége van egy nyári úttakarító gépre tízmillióért, a Kreml Különleges Repülő Szolgálata pedig az elnöki repülőgépre 40 millió forintért szándékozott porcelán étkészletet beszerezni.
A központi szervektől nem maradnak el a helyi hatalmasok. A cseljabinszki kormányzó gazdasági hivatala például közel 50 millió forintért akar vásárolni egy BMW-t, “fakturált, vörösesbarna bőr belső borítással és üléshuzatokkal, a szikomorfa nemes fajtáiból készült műszerfallal”.
Irkutszk megye közigazgatása is tud élni: félmillió rubel értékben akar “barguzini cobolyprémből” készült, hagyományos orosz sapkákat, usankákat vásárolni, szám szerint 25 darabot, sötét csokoládébarna színben. A helyi illetékesek közölték, hogy az usankákat reprezentációs ajándéknak szánják, és nem maguk a hivatalnokok fogják viselni. Ehhez képest a közbeszerzésben pontos méreteket is megadtak.

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzési eljárások

Forrás: posztinfo.hu

Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 2011. április 1-jei hatállyal módosította a Kbt. egyes rendelkezéseit, ennek megfelelően a Közbeszerzések Tanácsa elkészítette a közbeszerzési törvény módosításokkal egybeszerkesztett verziójátA módosított és Tanács által szerkesztett Kbt.-verzió letölthető a linkre kattintva.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE ÉS TUDJON MEG TÖBBET A VÁLTOZTATÁSOKRÓL

 A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosítása – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

EZT IS AJÁNLJUK

Kövessen minket a Facebookon a legrisebb közbeszerzés hírekért

Forrás: közbeszerzés.hu

Az fn.hu-n olvasható cikk szerint nem kevés felelősséget vett a nemzeti fejlesztési miniszter a nyakába azzal, hogy az összes közbeszerzést ellenőrzése alá vonta. Világos, hogy a felesleges költéseket akarja felszámolni. De vajon a legjobb módszert választotta ehhez? Számolt-e a totális kontroll „mellékhatásaival”? Április elsejétől a nemzeti fejlesztési miniszter ellenőrzi a költségvetési szervezetek, a többségi állami tulajdonú vállalatok és a kormány közalapítványainak közbeszerzéseit, valamint ezeknek a szervezeteknek és alapítványoknak nem közbeszerzéssel kötött nettó 50 millió forint feletti szerződéseit.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

A Magyar Közbeszerzési Intézet vezető oktatója, Barna Orsolya hivatalos közbeszerzési tanácsadó szerint a cél jó, de nem biztos, hogy ez a legjobb eszköz hozzá. És az is kérdés, hogyan lesz rá kapacitás. Akár több ezer ellenőrizendő eljárásról is szó lehet évente, hiszen a legkisebb közbeszerzést is meg kell küldeni a nemzeti fejlesztési miniszternek engedélyeztetésre a kiírás és aztán az eredményhirdetés előtt is. Ez pedig azt eredményezheti, hogy jelentősen meglassul a pályáztatás: az eddigi egy hónapos eljárásból könnyen két hónapos lehet, feltéve hogy minden rendben van. Ha nincs, akkor még hosszabb - vélte.
Arra biztosan jó lesz az új szabály, hogy a felesleges közbeszerzéseket már a puszta létével is visszafogja – tette hozzá. Hiszen a biztos ellenőrzés ténye önmagában is visszatartó erő lehet (például valószínűleg kevesebb külső szakértőt fognak majd igénybe venni). Szakterületén, a zöld közbeszerzéseknél legalábbis már azzal is megtakarítás érhető el, ha egy-egy önkormányzat úgy kéri be az intézményeitől a számlákat, hogy egyébként nem szól bele a felhasználásba.
Barna Orsolya úgy véli, problémákat vethet fel az is, hogy a piacon vajon van-e annyi elérhető szakember, amennyi ekkora munkához kell. Aztán az is kérdés, mi lesz akkor, ha a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) javasol valamit, és azt esetleg egy későbbi közbeszerzési jogorvoslati eljárás döntése nem támogatja. Kinek a felelőssége lesz ez? Erről ugyanis a kormányrendelet nem szól.
Kövesse a legfrisebb közbeszerzés híreket a System Media Kft. oldalán a Facebookon
A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, Tátrai Tünde abban lát kockázatot, hogy az engedélyezés elhúzódása alkalmat teremt az engedélyező felelősségének firtatására. Vagyis nem kizárt, hogy az ajánlatkérők akkor is a minisztériumot fogják hibáztatni, amikor saját maguk nem teljesen jogszerűen jártak el. Ezért is mondta, hogy együttműködés nélkül nehézkessé válhatnak a közbeszerzések.
Tátrai Tünde szerint azzal, hogy a kormány kordában akarja tartani az állami költéseket, egyben egy nem éppen tipikus (mondhatni magyar) válságkezelési módszert is alkalmaz, kényszermegoldásként. Ami persze nem zárja ki a sikert, azt hogy valóban racionálisabbá tegyék a költéseket. Ehhez azonban a szakértő szerint elengedhetetlen, hogy olyan informatikai eszköztárat használjanak, amely gyors reakciót tesz lehető az ajánlatkérők és az NFM között, és nem akadályozza a beszerzéseket, ellenkezőleg, megpróbálja azokat hatékonyan támogatni.
A közbeszerzési eljárások egyik legfontosabb hatékonysági paramétere a hosszuk és a rugalmasságuk – utalt hazai kutatások eredményeire Tátrai Tünde. Ha nehézkes lesz az adminisztráció az engedélyezés során, esetleg beleszólnak a szerződés tárgyába, hosszába, vagyis lassabb lesz a pályáztatás, az ellenérzést válthat ki az ajánlatkérőkből, akárcsak a korábban kötelező, de 2010-ben eltörölt hirdetményellenőrzés – borítékolta.
Az új központi ellenőrzéshez a kormányváltás után az NFM Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkárságához került ún. Monitoring Munkacsoport funkcióját bővítik ki újabb, hatékonyabb ellenőrzési jogosítványokkal. A munkacsoport korábban a jelentős értékű közbeszerzések megindításának vizsgálatát végezte.
Az új, bővített funkciójú ellenőrzés, amely lényegében valamennyi központi költségvetési szerv és közalapítvány, ill. a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet valamennyi közbeszerzésére kiterjed, egy már kilenc hónapja működő és jelentős tapasztalatokat szerzett minisztériumi egységhez tartozik. Már a rendelet hatályba lépése előtt megtörténtek azok az előkészületek, amelyek (javarészt elektronikus ügymenetben) garanciát fognak nyújtani a gyors és zavarmentes működésre– biztosított minket az NFM. A feladatot saját humán erőforrásból, a minisztérium közbeszerzési szakembereit igénybe véve fogják ellátni és csak indokolt esetben, speciális szakértelmet igénylő kérdések kezelésére vesznek majd igénybe külső szakértőt – írta megkeresésünkre a minisztérium.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Öntisztulás című korrupcióellenes konferenciáján részt vett Navracsics Tibor. Az fn.hu akkor megkérdezte tőle, hogy vajon várható-e a szoros kontroll bevezetésétől a közbeszerzésekben a korrupció visszaszorulása. A miniszterelnök-helyettes szerint a teljes körű ellenőrzéstől ilyen hatást is vár a kormány.
A központi ellenőrzési és engedélyezési rendszer az NFM szerint is gátat szabhat a korrupciónak, a különböző lobbi csoportok és érdekek ellenőrizhetetlen befolyásának azzal, hogy az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt elválasztja egy független ellenőrző szervezet, erős jogosítványokkal, döntési kompetenciával.
Megkérdezett szakértőink nem voltak ennyire optimisták. Hogy visszaszoríthatja-e a korrupciót a szoros ellenőrzés, az csak utólag fog kiderülni – vélte Barna Orsolya. De kétséges, mivel amikor ekkora mennyiségű eljárást kell ellenőrizni, nem biztos, hogy ki tudják majd szúrni a korrupt ügyeket. Most különböző szervezetek ellenőrzik duplán, triplán párhuzamosan a pályázatokat. Lehet, hogy ezt kellene megszüntetni, és egy helyre tenni az egész kontrollt, akár az NFM-hez – vetette fel.
Tátrai Tünde szerint a hazai kutatásokból egyértelmű, hogy a korrupció csökkentéséhez nem az adminisztráció duzzasztásán keresztül vezet az út. A korrupció az előkészítés és különösen a teljesítés során esélyes, amit előzetes engedélyezéssel csak akkor lehet kiszűrni, ha az ellenőrző pontosan tisztában van az intézmények valódi igényeivel. Ez pedig nem valószínű.
A szakember nem is ezen a téren vár jelentős eredményt. Abban bízik, hogy megtörténik a korábbi központosított közbeszerzés modernizálása. Ehhez olyan szakmai standardokat kellene bevezetni, melyek kiadják a „legjobb gyakorlatot”. Az a véleménye, hogy van értelme az ajánlatkérők méretgazdaságos közös beszerzésének és az igények pontos felmérésének. A piacnak statisztikai adatokra, elemzésekre lenne szüksége, arra, hogy hozzáférhessen mit, mennyiért érdemes venni. Ha egy kézben fut össze minden közbeszerzés, akkor ezek az adatok kinyerhetőek lennének a megfelelő elektronikus adatbázisokból, és az ajánlatkérők számára jó támpontot adhatnának a tájékozódáshoz. Ha azonban ez az egész csak az engedélyezésről szól majd, úgy pont a lényeg fog elveszni.
Tátrai Tünde úgy vélte, nem igazán lehet olyan hatást várni, hogy a szoros ellenőrzés mellett a beszállítások fehéredjenek majd (kizárva például a feketemunkát). Mégpedig azért nem, mivel nem lehet mindenki mellé átláthatósági biztost állítani. Az sem valószínű, hogy az NFM távolról képes lenne kontrollálni a pontos előkészítést és a teljesítést.
A rendelet szerint egyébként van lehetőség az eljárásokhoz ellenőrt delegálni. Ha ez tömegesen megtörténne, azt közgazdászként a minőségbiztosítás korai fázisaként értékelné Tátrai Tünde. Elektronikus adatszolgáltatás mellett (vagyis minimális adminisztrációval) ez a megoldás akár az intézmények saját tervezési folyamatának nyilvánosságához, jogszerűségéhez is hozzájárulhat.
A korrupció egyik lehetséges eszköze a közbeszerzésben a „pótmunkák” beiktatása, ezért azt is megkérdeztük, csökkenhet-e ezen a területen a visszaélések száma az új rendszerben. Tátrai Tünde előrebocsátotta, nem minden pótmunka mögött kell korrupciót keresni. Számos eljárás természetes velejárója (például építőipari beszerzéseknél), és most is komoly korlátai vannak. Viszont az ellenőrzés rendre szoktathatja a korrupcióban érintetteket. A tervezés azonban ettől sem lesz tökéletes – tette hozzá.
A minisztérium is gondolt a pótmunkák megrendszabályozására, mert mint megtudtuk, a központi ellenőrzés része lesz az is, hogy ellenőrzik, nem emelkednek-e a pótmunkák beiktatásával a szerződési összegek.
A pótmunkákat Barna Orsolya szerint már a jelenlegi szabályozás is kezeli, inkább annak betartatása problémás. Vagyis elérni, hogy a pótmunkát ne lehessen szerződésmódosítással megrendelni, csak külön (hirdetmény nélküli tárgyalásos) eljárásban. Ezt ugyanis a Közbeszerzések Tanácsa elnökének meg kell küldeni, ahol alapos az ellenőrzés.
A beszállítók sokat panaszkodnak az állami megrendelőkre, hogy késve fizetnek. Kérdés, hogy ebben lehet-e változás az új szabály miatt. Ugyanis április elsejétől az is előírás, hogy az ajánlatkérő köteles minden közbeszerzés előtt fedezetigazolást bemutatni az NFM-nek.
Tátrai Tünde ezen a területen mérhető eredményt nem vár. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy látja, a kötelező fedezetigazolás előírása nem lesz hosszú életű (legalábbis eddig már többször előírták, majd visszavonták). Osztja a szakértők véleményét arról, hogy ez a szabály nem működőképes. Viszont mivel a kései fizetés problémája létező, nem is rossz, ha az intézmények közvetlen kapcsolatba kerülnek a jogalkotóval – vélte. Talán ha az NFM is közelebbről látja, mi a gond, akkor születhet ésszerű módosítás.
A fedezetigazolással Barna Orsolya szerint az a helyzet (s ezt az NFM is megerősítette), hogy főszabályként az államháztartási törvény alapján eddig sem lehetett (volna) fedezet nélkül közbeszerzési eljárást kiírni. De mennyi is a fedezet a 4-5 éves szerződésre? – vetette fel a szakértő. Az adott évre lehet azt mondani, a költségvetés alapján, hogy megvan a fedezet. De a többire?
Úgy tűnik, a minisztérium a kifizetések területén egyelőre nem tervez beavatkozást, mert mint írták: az engedélyezett szerződéseket továbbra is az érintett szervezetek kötik meg és ők kötelesek teljesíteni a szerződésből adódó kötelezettségeiket.
Feltehetően lesznek olyan állami megrendelők is, akik nem tudnak fedezetigazolást bemutatni. Hogyan oldják meg ők a folyamatos szolgáltatások (például a takarítás) megrendelését?
Tátrai Tünde pont erre gondolt, amikor azt mondta, hogy a kötelező fedezetigazolás nem működőképes vagy legalábbis átgondolásra szorul (nem mindegy, mikorra mit kell igazolni). A legjobbnak azt tartaná, ha tervezhetőbbé tennék az ajánlatkérők rendelkezésére álló költségvetést. Hiszen ha az intézmény nincs teljesen tisztában azzal, hogy mennyit költhet, honnan tudná, van-e fedezete?
Kutatói szemmel nézve egyelőre nem egyértelmű a cél. Ha hatékonyabban szeretnék elkölteni a közpénzt, az megvalósítható lenne jó informatikai háttérrel. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebbet költenének. Ha csak a költségvetési hiány csökkentése a cél, akkor viszont a közbeszerzés-szakmaiság szorul háttérbe. Tátrai Tünde szerint tehát el kellene dönteni, hogy modernizálni szeretnénk vagy spórolni.
A minisztérium céljai között a közbeszerzési szerződések kormányzati céloknak megfelelő optimalizálása, a korrupció visszaszorítása, a szükséges beszerzések költséghatékony megvalósítása, valamint a hazai vállalkozások részesedésének növelése az állami beszerzésekből, a szociális, a környezetvédelmi, környezetgazdasági szempontok érvényesülésének elősegítése, összességében véve pedig a közbeszerzés társadalmi megítélésének javítása szerepel. De tervezik azt is, hogy egységes nyilvántartás hoznak létre.

EZT IS AJÁNLJUK

 A közbeszerzéseket áptilistól miniszteri kontroll felügyeli

 Forrás: fn.hu

Kizárólag a kisebb értékű közbeszerzéseket lehet majd a jövőben a nemzeti szabályok szerint megvalósítani – olvasható az [origo]-n. Dr. Cser-Palkovics Tamás a Patay Ügyvédi Iroda szakértője a cikkben arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályváltozások következtében, az úgynevezett egybeszámítás során ismét vizsgálni kell azt, hogy az egyes közbeszerzéseket több ajánlattevő is képes-e teljesíteni. A Kbt. átfogó módosításáról rendelkező 2010. évi LXXXVIII. törvény 2010. szeptember 15-ei hatállyal, több ponton könnyített az egybeszámítás merevnek tűnő rendszerén. Az egybeszámítást eredményező feltételek közül törölték azt, hogy azoknak a beszerzéseknek az értékét egybe kell számítani, melyeket egy ajánlattevő is képes lenne teljesíteni.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

 A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

Tárgyalástechnika, konfliktuskezelés – Vezetői tréning
2011. május 16-17. – Royal Club Hotel Visegrád

A jogalkalmazás során ez a - földrajzi korlátok nélkül érvényesülő - rendelkezés komoly nehézséget okozott az ajánlatkérők számára, ezért ennek eltörlése sok gondot vett le a jogalkalmazók válláról.
Az egységes döntőbizottsági és a bírósági joggyakorlat ugyanis ezt a szabályt korábban úgy értelmezte, hogy amennyiben az elvi lehetősége fennáll annak, hogy bárhol a világon létezik egy olyan ajánlattevő, aki képes a tervezett beszerzéseket egyedül is megvalósítani, akkor ez a törvényi feltétel már teljesül.
Ez a gyakorlatban azt vonta maga után, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kivétel nélkül megállapította az azonos ajánlattevővel való szerződéskötés elvi lehetőségét, ha a közbeszerzés rendeltetése azonos volt. A Patay Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: nyilvánvaló ugyanis, hogy az azonos tárgyú munkák ugyanazon ajánlattevőtől is megrendelhetőek. A jogalkotó - vélhetően - hasonló megfontolásokból feleslegesnek tekintette ezt a mindig érvényesülő rendelkezést, és ezért hatályon kívül helyezte.

Kövessen minket a Facebookon a legfrisebb közbeszerzés hírekért!
A jogszabály-módosítás eredményeképpen ugyanakkor azoknak az azonos tárgyú közbeszerzéseknek az értékét is egybe kellett számítani, melyeket kizárólag más-más ajánlattevő volt képes teljesíteni.
Minden olyan közbeszerzésnél jelentkezett ez a probléma, melynél a kizárólagos jogok (például szerzői jog, koncessziós jog, kezelői jog) védelme miatt kizárólag csak egy meghatározott ajánlattevővel lehetett szerződést kötni. A törvényi feltétel visszaállításával csak az ajánlatkérő nem köteles az azonos tárgyú közbeszerzések értékét a jövőben egybeszámítani, ha az egyes beszerzések megvalósítására kizárólag egy ajánlattevővel lehet szerződést kötni.
A mikro, kis- és középvállalkozások számára a szeptemberi átfogó törvénymódosítás egyik legnagyobb eredménye az a könnyítés volt, hogy a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani bizonyos közbeszerzéseket.
Ezek pedig azok voltak, amelyek becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb - húzta alá dr. Cser-Palkovics András. Feltétel volt azonban, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit az egybeszámítási szabályok alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő. A jogalkotó kifejezett szándéka ugyanis az volt, hogy az egybeszámítási szabályok enyhítésével a közbeszerzések lehető legnagyobb részét a nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapó közösségi szabályok helyett a nemzeti közbeszerzési szabályok alá terelje.
A szakemberek mindezzel abban bíztak, hogy a könnyítés a magyar piacról több információval rendelkező hazai mikro-, kis- és középvállalkozások piacszerzési képességét erősíti. Tekintettel azonban arra, hogy ez a kivétel kizárólag a közösségi szabályok alá eső közbeszerzésekre vonatkozik, a nemzeti rezsim alá eső közbeszerzésekre nem, a joggyakorlatban számos értelmezési kérdés merült fel.
Ezen értelmezési problémákat kívánja orvosolni az említett kivétel korlátjának is tekinthető új szabály [Kbt. 40. § (6) bek.]. Ennek lényege az, hogy a kivétel alá eső közbeszerzéseket kizárólag két részre lehet szétbontani.
A nagyobb értékű közbeszerzésre akkor is a közösségi eljárásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha annak értéke egyébként nem éri el a közösségi értékhatárt. Ez azt is jelenti, hogy kizárólag a kisebb értékű közbeszerzéseket lehet majd a jövőben a nemzeti szabályok szerint megvalósítani.
Mindebből az következik, hogy a jogalkotó szűkítette a kivétel érvényesülésének határát, ennek igénybevételét kizárólag a kisebb értékű közbeszerzések körében tartotta fenn.

EZT IS AJÁNLJUK

 Közbeszerzési értesítő

Forrás: origo.hu

Nettó 120 millió forintra becsüli Salgótarján önkormányzata a beszerzendő 60 darab napelemes parkoló automata árát, és a melléjük kért szolgáltatásokat - a nyílt közbeszerzési felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. Megsértették a törvényt Hajdúszoboszlón a Nagyhegyesre vezető kerékpárút közbeszerzése kapcsán.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KÖZBESZERZÉS KONFERENCIÁNKRA

A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke

 TOVÁBBI KONFERENCIAAJÁNLÓNK

Fizetési meghagyásos eljárás
2011. április 20. – Radisson Blu Béke

A parkoló automatáknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az autós bevigye a kocsija rendszámát, és az megjelenjen a parkolójegyen, valamint a központban is. Ez azért fontos, mivel szállítani kell egy olyan, autóba szerelhető berendezést is, amely a mozgó ellenőrző kocsiból leolvassa a parkoló autók rendszámát, és egybeveti a központ adataival.
Része még a feladatnak a központ kiépítése, valamint nyolc olyan kézi berendezés, amelyet a gyalogos parkoló ellenőrök használnak. Az ajánlattevőnek káreseményenkénti 10 millió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Emellett az elmúlt három évből összesen 30 parkoló automata telepítési-üzemeltetési referenciát is fel kell mutatnia. 
Az ajánlattételi határidő május 18. Az eredményhirdetés június 1-én, míg a szerződéskötés az ezt követő 11. napon lesz.
Kerékpárutat építtetne a fürdővárosból Nagyhegyesre a Hajdúszoboszló Kistérségi Többségi Társulás, melyre az Észak-alföldi Operatív Program biztosítaná a forrás nagy részét. A munkálatok elvégzésére közbeszerzést írt ki a társulás, melyre négyen jelentkeztek. A nyertes végül a hajdúszoboszlói AQUA-GENERAL Kft., aki azt vállalta, hogy 41 nap alatt, nettó 254 millió forintért megépíti a bicikliutat.
Egy másik ajánlattevő, a budapesti Magyar Bau Holding Zrt. azonban megtámadta a döntést, mégpedig három okból. Egyrészt úgy vélték, a nyertes kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót vesz igénybe, másrészt az AQUA-GENERAL irreális, túlzó késedelmi kötbért (napi 3,5 millió forint) vállalt, s véleményük szerint a vállalt 41 nap is túl rövid, a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető idő a kerékpárút megépítésére.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, s megsemmisítette a döntést, ami az AQUA-GENERAL-t hirdette ki nyertesnek, bírságot azonban nem szabtak ki.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntését már csak a bíróságon lehet megtámadni.

EZT IS AJÁNLJUK

 Még az idén felülvizsgálják a K+F finanszírozást

Forrás: dehir.hu, automenedzser.hu

3900 szabálytalansági eljárás indult az elmúlt két kormányzati ciklus uniós beruházásai kapcsán. Eddig háromszáz, uniós pénzből megvalósuló hazai pályázatnál derült ki, hogy az előző kormányzati ciklusokban súlyosan megsértették a magyar közbeszerzési szabályokat - írja a Magyar Nemzet.

AKTUÁLIS KÖZBESZERZÉS KONFERENCIÁNK

 A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai
2011. április 28. – Radisson Blu Béke

Eddig háromszáz, uniós pénzből megvalósuló hazai pályázatnál derült ki, hogy az előző kormányzati ciklusokban súlyosan megsértették a magyar közbeszerzési szabályokat - írja a Magyar Nemzet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy február végéig 3900 szabálytalansági eljárás indult az elmúlt két kormányzati ciklus uniós pénzből megvalósuló beruházásai kapcsán. A szaktárca közlése szerint mostanáig 1200 ügyben meg is állapították a szabályok megsértését.
Ebből háromszáz esetben a közbeszerzési előírások durva áthágására bukkantak, emiatt kérdésessé vált az ezekre a beruházásokra az Európai Uniótól kapott 30 milliárd forint sorsa is. Az összegtől egyelőre nem esett el Magyarország, azt csak akkor vonja el Brüsszel, ha az uniós ellenőrzés további, nem orvosolható szabályszegéseket tár fel - írta a lap.

EZT IS AJÁNLJUK

 Közbeszerzési eljárások

 Forrás: hirado.hu

Közel félmilliárdba kerül a 3-as metró URH hálózata. A Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft. nettó 432,1 millió forintért építi ki a 3-as metró vonalán az URH rádióhálózatot - a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) által kiírt egyszerű eljárás eredménye a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A felhívásra négy ajánlat érkezett. A legolcsóbb 421,8 millió, míg a legdrágább 499,9 millió forint volt. Ajánlatott tett még: a FERCOM Kommunikációs Kft., a MultiCom Kft. valamint az ITK Holding Zrt. A nyertes cég és a többi ajánlattevő is budapesti székhelyű társaság. 

Kövessen minket a Facebookon!

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke

A fizetési meghagyásos eljárás gyakorlata
2011. április 20. – Radisson Blu Béke

A Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa felújítására kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést a csíkszeredai székhelyű S.C. Tectum Company S.A. nyerte meg nettó 88.475.736 forinttal - az eredményt az ajánlatkérő Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben tette közzé.
A felújítandó épület 400 négyzetméteres. A közbeszerzési törvény megengedi, hogy a Külügyminisztérium a külképviseletek beszerzéseire hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést alkalmazzon.
A másik ajánlattevő a szintén csíkszeredai Fortuna Park Kft. volt. Ez a cég nettó 90.452.757 millió forintért vállalta volna a felújítást.

EZT IS AJÁNLJUK

A közbeszerzéseket áprilistól miniszteri kontroll felügyeli

Forrás: profitline.hu, galamus.hu

A közúti járművek megvásárlására kiírt közbeszerzéseknél és az autóbuszos közszolgáltatók járműbeszerzéseinél április közepétől kötelező az energetikai és környezetvédelmi jellemzők rendszerszerű figyelembe vétele - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben
2011. június 28. – Radisson Blu Béke Hotel

A kormány új rendelete a tárca közleménye szerint a környezetkímélő és energiahatékony technológiák elterjedését, a társadalmi tudatosság növekedését, az állami példamutatás erősítését segíti elő. Az ajánlatkérő többféle módon teljesítheti az energiahatékonysági és környezetvédelmi jellemzők figyelembe vételének kötelezettségét. A közúti járművek beszerzési dokumentációjában műszaki alkalmassági kritériumként írhatja elő a megfelelő mutatókat. A beszerzésről hozott döntést megelőző értékelés során legalább 10 százalékos arányban, bírálati részszempontként kezelheti az energetikai és környezeti hatásokat. Ha ezeket a hatásokat pénzben fejezik ki, a teljes élettartamra vetített, a rendeletben meghatározott módszertan és adatsor alapján számítandó energiafelhasználási és szennyezőanyag kibocsátási költséget hozzá kell adni a beszerzési árhoz.

Legyen a rajongónk Facebook-on és értesüljön elsőként a legfrissebb közbeszerzési hírekről

Az építési területeken, bányákban, kikötői vagy repülőtéri létesítményekben való használatra, és a honvédelem, katasztrófavédelem, rendvédelem céljaira tervezett és épített járművek beszerzői mentesülnek a szabályozásban rögzített követelmények alól. A rendelet előírásait az április 14-i hatályba lépését követően induló beszerzésekre kell alkalmazni a közlemény szerint.
Az új szabályozás következményeként alacsonyabb energiafogyasztású és károsanyag-kibocsátású járművek kerülnek forgalomba. A környezetet kevésbé szennyező járművek piaci árfekvése kismértékben magasabb lehet korszerűtlenebb társaikénál. A beszerzési ár esetleges növekedése azonban az NFM szerint várhatóan nem haladja meg az 5-10 százalékot. A későbbi használat az üzemeltetési körülményektől függően gazdaságosabb lehet a vállalkozások számára, így a beszerzéskor megfizetett magasabb ár a jármű teljes életciklusa alatt a mérsékeltebb fenntartási költségekben megtérül.
A korszerűbb járművek beszerzése hosszabb távon energiamegtakarításhoz és a közlekedés külső (például környezeti, társadalmi és egészségügyi ellátási) költségeinek csökkenéséhez vezet. Az állami és közszolgáltatást végző gépjárműpark környezeti teljesítményének javításával kedvezőbb környezet- és levegőminőség érhető el - mutat rá a tárca.
A közlemény ismerteti: a tiszta és energiahatékony járművek használatának elősegítéséről szóló 2009-es európai parlamenti és tanácsi irányelv az alacsony energiafogyasztású, alacsony szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátású közúti járművek fejlesztésére ösztönzi a gyártókat. A tömegközlekedési szolgáltatásokban használt autóbuszok vagy egyéb, nagy mennyiségben gyártott szabványos járművek (személygépkocsi, kamion) beszerzésének jelentős hatása lehet a piacra, ha az uniós tagállamok a beszerzéskor közösségi szinten egységes feltételeket alkalmaznak. A járművek iránti elégséges kereslet megteremtésével biztosítható, hogy a méretgazdaságosság révén csökkenjenek az árak.
Az irányelvet törvényi szinten az autóbuszos és a közbeszerzési törvények tavaly decemberben elfogadott módosításai ültették át a hazai jogrendbe. A kormányrendelet a törvényi keretekhez kapcsolódó részletesebb végrehajtási szabályokat tartalmazza. 

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzési eljárás a BRFK-nál – Drága az ajánlat, nem tanulnak angolul a rendőrök

Közbeszerzési Törvény 2011.

Forrás: greenfo.hu

Miután a becsült 60 millió forint helyett a legolcsóbb ajánlat is 10 millióval drágább volt, az ajánlatkérő Országos Rendőr-főkapitányság eredménytelennek nyilvánította az általános- és rendészeti angol nyelvi képzésre kiírt tendert - az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

A Közbeszerzési Törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

Nézze meg Facebook oldalunkat és kövessen minket!
Elsőként értesülhessen legfrisebb rendezvényeinkről, híreinkről!

Az EU Külső Határok Alapjában szereplő „A Rendőrség személyi állományának idegen nyelvi képzése” című projekt keretében 400 fő (mínusz 30 százalék) angol nyelvi képzésére írt ki közbeszerzést az Országos Rendőr-főkapitányság. Ennek keretében 350 óra általános, és 50 óra rendészeti szaknyelvi oktatást kért, az ajánlatban szerepeltetni kellett a tankönyv és a munkafüzet ellenértékét is.
Az uniós forrás 55,3 millió forint volt, így az ajánlatkérő 60 millió forintra becsülte a képzés költségét, viszont a legolcsóbb ajánlat is 69,9 millió forintot tett ki. Így arányosan csökkenteni kellett volna a képzésben részvevők számát, és fennállt annak a veszélye, hogy a képzésben részesülők 70 százaléka nem teszi le a nyelvvizsgát. Ekkor viszont nem jár az uniós támogatás, amelyet az Országos Rendőr-főkapitányság saját forrásból nem tud pótolni. Ezért inkább eredménytelennek nyilvánította az ajánlatkérő a közbeszerzést.
Ajánlatot a következő nyelviskolák tettek: Dover Nyelvi Centrum Oktatási és Szolgáltató Kft., Katedra Nyelviskola Kft., és a New York Nyelviskola Képzési- és Vizsgacentrum Kft.

EZT IS AJÁNLJUK

 A közbeszerzéseket áprilistől miniszteri kontroll felügyeli

Forrás: kozbeszerzes.hu, hirszerzo.hu

A közbeszerzés nem válhat a gazdasági bezárkózás eszközévé. Az államnak inkább abban kellene segítenie a kis- és középvállalkozásokat, hogy kilépjenek az uniós közbeszerzési piacra – olvasható egy írásban a Világgazdaság oldalán.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KÖZBESZERZÉS KONFERENCIÁNKRA

 A Közbeszerzési törvény 2011. évi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Radisson Blu Béke Hotel

Ennek az írásnak nem az a célja, hogy fondorlatos módon a közbeszerzési jog útvesztőibe csalja olvasóját. Csupán a közpénzek elköltése körüli nézetek rendezetlenségére hívnám fel a figyelmet annak kapcsán, hogy a Széll Kálmán nevét viselő program új közbeszerzési törvény kidolgozását írta elő. A határidő rövid, szinte napokban mérhető: ez év július elsejéig a parlamentben dönteni kell a vélhetően még csak a szürke agysejtekben ébredező jogalkotói elképzelésekről.  

Nézze meg Facebook oldalunkat és kövessen minket – értesüljön elsőként legfrissebb rendezvényeinkről

Figyelemre méltó volt a program bejelentését követő napon a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének reakciója. A VOSZ főtitkára – az MTI híradása szerint – azért üdvözölte az elgondolást, mivel „a kkv-k már régóta szorgalmaznak egy olyan törvényt, amely az ő esélyeiket javítja”. Gondot jelent azonban, hogy tapasztalatom szerint jellemzően mást értenek Magyarországon a politika formálói a kis- és középvállalkozások megsegítésén, mint azok a brüsszeli szakértők, akik azért felelősek, hogy Európa-szerte betartsák az uniós irányelvekben előírtakat.
Nálunk az „előnyben részesítés” fogalmának hallatán általában a nyerési esélyek jogszabállyal való manipulációja rémlik fel, amely a kedvezményezni kívántak számára akkor is biztosítja a közpénz legális megszerzésének lehetőségét, ha ajánlatuk elfogadása az állam szempontjából egyértelműen ráfizetéssel jár. A versenyben alulmaradók számára a közbeszerzés ismételt szabályozása alkalmat ad arra, hogy szolgáltatásaik szembeötlő fogyatékosságait egy üzleti szempontoktól nem befolyásolt közegben próbálják meg feledtetni. A közvéleménynek szánt üzenetük szerint a visszaélések oka, kiváltója a közbeszerzési folyamatot szabályozó törvény, nem pedig annak napi rutinná vált megkerülése. A jogalkotóval szemben támasztott hallgatólagos elvárásuk („Korrupcióval a közbeszerzés ellen!”) pedig tömören összefoglalja mindazt, amit a hatályos törvény a közpénzek ésszerű és átlátható elköltését védelmezve tilt, és ami ellen – bár rendre sikertelenül – fellépni próbál.
Mindeközben az uniós közbeszerzési jog sem tagadja, hogy a kisvállalkozások hátrányos pozícióból próbálnak közpénzből finanszírozott megbízásokhoz jutni, különösen, ha más tagállam piacán jelennének meg. Az üzleti információk megismerése, a bonyolult jogi előírások megértése, a nyelvi és szaknyelvi akadályok leküzdése a bürokratikus mechanizmusokban eligazodni képes szakértőket foglalkoztató, tőkeerős cég számára jóval kevesebb nehézséget okoz, mint azoknak a két-három fővel működő társulásoknak, amelyek esetenként már az ajánlatukhoz csatolandó különböző igazolások összegyűjtése során feladni kényszerülnek a közbeszerzés elnyeréséért folytatott küzdelmet.
Alapvető félreértés azonban, ha az állam a nemzeti piac védelmére, a versenytársak kirekesztésére rendezkedik be, ahelyett, hogy kísérletet tenne, hogy a területén honos cégeket felkészítse arra, miként legyenek képesek élni a teljes uniós közbeszerzési piac kínálta lehetőségekkel. Ehhez a magyar vállalkozások közterheinek (mindenekelőtt a foglalkoztatást terhelő költségeknek) a mérséklésére volna szükség, valamint a tőkehiánnyal küzdő cégeknek nyújtott képzésekre, amelyek segítenék a pályázatíráshoz nélkülözhetetlen játékszabályok elsajátítását.
Ha a kormány a könnyebb ellenállás irányát választva mégis az ajánlatok közötti verseny korlátozásától várná a magyar gazdaság fellendülését, az a korrekt megoldásokban érdekelt társaságok és befektetők körében egyaránt csalódást keltene. A törvénnyel elosztott megbízások rendszere ugyanis rombolja a vállalkozói hatékonyságot, és hosszabb távon a támogatottnak akár nagyobb károkat okozhat, mint amilyet a pénzosztásból kimaradók, valamint az általános és különadók befizetői rövid távon elszenvednek. Fontos ezért, hogy az új közbeszerzési törvény kidolgozását elfogulatlan elemzés előzze meg. Olyan, amelyet nem a következtetések papírra vetésével kezdenek.

EZT IS AJÁNLJUK

Új közbeszerzési törvény 2011.

 Forrás: vg.hu

A jövő hónap elejétől a nemzeti fejlesztési miniszter ellenőrzi a költségvetési szervezetek, a többségi állami tulajdonú vállalatok és a közalapítványok közbeszerzéseit, továbbá a közbeszerzések nélkül kötött 50 millió forintot elérő szerződéseket - derül ki a Magyar Közlönyben közzétett kormányrendeletből.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE ÉS TUDJON MEG TÖBBET!

A Közbeszerzési törvény 2011. áprilisi módosításai – Közbeszerzés szakmai reggeli
2011. április 28. – Tulip Inn Budapest Millennium

A Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett,  46/2011-es kormányrendelet szerint áprilistól a nemzeti fejlesztési miniszter vizsgálja meg a közbeszerzések indokoltságát, ellenőrzi az eljárásokat valamint az 50 millió forintot meghaladó, közbeszerzés nélkül megkötött szerződéseket. 

Kövessen minket a Facebookon is! Most nyerhet!

Ez a jogkör a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek, a többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a kormány közalapítványainak beszerzései esetén illetik meg. A miniszter az őt megillető döntési jogkört átruházhatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikai államtitkárára.
A miniszter széleskörű jogosítványt kap azzal, hogy ezek a szervek a közbeszerzéseik megkezdését megelőzően nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulását kötelesek kérni. A miniszter az ajánlattételt jóváhagyhatja, módosítást javasolhat, illetve megtagadhatja a hozzájárulást az eljáráshoz.  Ebben az esetben a közbeszerzési eljárás nem kezdhető meg. A nemzeti fejlesztési miniszter ezen túl jogosult bármely közbeszerzési eljárásba, az eljárás bármely szakaszában megfigyelőt delegálni.
A költségvetési szervezeteknek, a többségi állami tulajdonú vállalatoknak és a közalapítványoknak az általuk megkötni, vagy módosítani tervezett, a nettó ötvenmillió forintot elérő szerződéseknél az NFM jóváhagyását meg kell kérniük. Ennek hiányában az adott szerződést nem lehet megkötni.

EZT IS AJÁNLJUK

Az új Közbeszerzési törvény

Forrás: origo.hu