Noha az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. évi, majd 2005. évi közleményében is felhívta a tagállamokat arra, hogy járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez, hazánkban nincs erre irányuló elfogadott koncepció. Az új kormány programjában célul tűzte ki a közbeszerzések tartalmi elemeinek és irányultságának újragondolását, amelynek részeként kiemelt fontosságú lenne a közbeszerzések „zöldítése”.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE

Közbeszerzés 2011 - a 2010 évi változások a gyakorlatban, aktualitások, újdonságok
2011. január 10. - Radisson Blu Béke

De miért is fontos egyáltalán a környezetvédelmi szempontok érvényesítése a közbeszerzési eljárások során? Azért, mert a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői agy befolyással bíró fogyasztók szerte Európában, közbeszerzéseik értéke évente mintegy 15-16 százalékát képviseli az EU bruttó hazai termékének. Amennyiben az általuk lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, a kiírók jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez. Így az ajánlatkérők környezetbarát beszerzéseikkel egyszerre mutathatnak példát a fogyasztóknak és befolyásolhatják a piacot. Amennyiben az ajánlatkérők a környezetbarát termékek és szolgáltatások felé mutatnak érdeklődést, az ipar ösztönzést kap az ezt kielégítő zöld technológiák kialakítására.

Az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. június 18-i közleményében számos eszközt hirdetett meg a termékek környezetbarát teljesítményének javítása érdekében. Célul tűzték ki minden érdekelt (köztük a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőknek minősülő hatóságok, szervezetek) bevonását is, hogy beszerzéseikkel mutassanak példát, és kedvezően befolyásolják a piacot. Ennek előmozdítása érdekében  felhívták a tagállamokat arra, hogy nemzeti cselekvései tervek elkészítésével járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez.

A 2004. március 31-én elfogadott új közösségi közbeszerzési irányelvek biztosítják a lehetőséget arra, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérők a gyakorlatban is érvényesíteni tudják. Ezt követően pedig a környezetbarát technológiákért cselekvési terv végrehajtásáról készített beszámolóról szóló közleményében [COM (2005) 16 final] az Európai Bizottság ismételten felhívta a tagállamokat arra, hogy a zöld közbeszerzések előmozdítására készítsék el nemzeti akcióterveiket.

Ennek szellemében Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa már 2006 óta kiemelt feladatának tekinti e témakörben cselekvő közreműködését. Honlapján kifejezetten a zöld közbeszerzést elősegítő dokumentumokat tett közzé, Zöld Közbeszerzési Nemzeti Cselekvési Terv címmel pedig 2006-ban készült el az első tervezet a terület szabályozására. Elkészült továbbá a Magyar Környezet-gazdaságtani Központ gondozásában a zöld közbeszerzési eljárás bevezetésével kapcsolatos gazdasági-társadalmi hatáselemzés. 

Az Európai Unióban általánosan elfogadott definíció szerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amelynek során az ajánlatkérők a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és környezetbarát termékek előállítását. E fogalom-meghatározás tükrözi a zöld közbeszerzési politika mögött rejlő uniós célkitűzést.

Az Európai Bizottság 2005. évi helyzetfelmérése Ausztriát, Dániát, az Egyesült Királyságot, Finnországot, Hollandiát, Németországot és Svédországot nevesítette „zöld tagállamokként”, amelyek ajánlatkérői közbeszerzéseik jelentős hányadában figyelembe vesznek zöld szempontokat. Közülük is kiemelkedik Dánia és Svédország. Az előbbiekben az ajánlatkérők 40%-a alkalmaz környezeti kritériumokat beszerzéseinek több, mint 50%-ban, míg Svédországban az ajánlatkérők fele érvényesít ilyen követelményeket a beszerzéseik 50%-ban.

Magyarországon az ajánlatkérők zöld közbeszerzéseik gyakorlatáról kevés információ áll rendelkezésre, s az e tárgyban elvégzett 2009. évi kutatások alapján a válaszadók kismértékben tekintik a hazai közbeszerzéseket zöldnek (ld. pl. a Budapesti Corvinus Egyetem kutatását: www.kozbeszkut.hu). Egyértelmű, hogy Magyarországon a tapasztalatok, az információ, illetve a szükséges mértékű elkötelezettség hiánya folytán még mindig nem beszélhetünk egységes zöld közbeszerzési politikáról, pusztán helyi szintű kezdeményezések ismertek.

Ezek azonban azt bizonyítják, hogy a zöld közbeszerzés Magyarországon is megvalósítható. Így példaként említhetjük Budapest Főváros Önkormányzatát, amely 2006 júniusában fogadta el Zöld Közbeszerzési Szabályzatát. Ebben célul tűzték ki, hogy lehetőség szerint minden közbeszerzési eljárásukban a beszerzési folyamat valamelyik szakaszában figyelembe vegyék a környezetvédelem szempontjait. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának zöld közbeszerzési törekvései szintén említésre méltók.

Magyarországon a zöld közbeszerzés jogi feltételeit a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvénynek (A továbbiakban: Kbt.) a 2005. évi CLXXII. Törvénnyel történt átfogó módosítása teremtette meg. E törvénymódosítás ültette át a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv környezetvédelmi szempontok érvényesítését lehetővé tevő szabályait. A Kbt. Tehát a közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban a közbeszerzési eljárások több elemében is teret enged a környezetvédelmi megfontolásoknak, így:

-          a közbeszerzés tárgya és a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásakor

-          az alkalmassági feltételek körében

-          a bírálati szempontok között

-          a szerződés teljesítése feltételeinek megadásakor

a) a közbeszerzés tárgya, a műszaki leírás meghatározása

A zöld közbeszerzés megvalósításának talán legegyszerűbb módja, ha a beszerzés tárgyát eleve úgy határozza meg az ajánlatkérő, hogy környezetbarát termékre, szolgáltatásra, illetve építési beruházásra ír ki közbeszerzési eljárást. Így például megújuló forrásokon alapuló energiát, energiahatékony épületet, vagy járművet, illetve környezetbarát takarítási szolgáltatásokat rendel meg.

Az új irányelvekkel összhangban a Kbt. Lehetővé teszi műszaki leírásban teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények alkalmazását és e körben környezetvédelmi jellemzők előírását. Emellett a Kbt. 58. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérők – összhangban a közösségi joggal – a teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében a környezetvédelmi jellemzőket akként is megállapíthatják, hogy ökocímkére (európai, vagy nemzeti, vagy nemzetközi ökocímkékre, vagy bármely más ökocímkére), illetve annak egyes részére, részeire vagy azok által meghatározott leírásokra hivatkoznak.

Mindeközben a közbeszerzés tárgya nem határozható meg diszkriminatív módon. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Kbt. 58. § (5) bekezdése rögzíti azokat a feltételeket is, amelyeknek az ökocímkékre (illetve az azok mögött rejlő leírásokra) történő hivatkozás esetében teljesülniük kell. Így az ajánlatkérők csak abban az esetben hivatkozhatnak ökocímkékre (illetve ezek leírásaira) műszaki leírásaikban, ha:

-          ezek alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására

-          a címke követelményeit tudományos alapokon állapították meg

-          az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett

-          a leírások minden érdekelt fél számára hozzáférhetők

Az ajánlatkérő számára könnyebbséget jelent az is, hogy amennyiben ezt a megoldást választja, akkor a Kbt. 58 § (6) bekezdése alapján vélelmezheti a közbeszerzési műszaki előírásoknak való megfelelést az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében. Ugyanakkor az ökocímkével nem rendelkező termékeknél, illetve szolgáltatásoknál is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ajánlattevő más, megfelelő bizonyítási eszköz segítségével bizonyíthassa, hogy az adott termék, illetve szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő által megadott környezetvédelmi követelményeknek.

b) az alkalmassági feltételek meghatározása

A Kbt. Alapján az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy az ajánlattevők, illetve alvállalkozók alkalmassága feltételeinek meghatározása során vesz figyelembe környezetvédelmi szempontokat. Különösen a hulladékkezelésre, építési beruházásra irányuló, épület-karbantartási vagy –felújítási, illetve szállítási szolgáltatással kapcsolatos szerződések esetében lehet nagy jelentősége a környezetvédelmi szempontú műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek előírásának.

A környezetvédelmi jellegű műszaki alkalmassági feltételek körében rögzíthetők például a hulladékkeletkezés minimalizálására, a szennyező anyagok környezetbe jutásának elkerülésére, az üzemanyagköltségek csökkentésére vonatkozó feltételek. Így az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlattevő olyan szakembereket alkalmazzon, akik a szerződés környezetvédelmi követelményeinek teljesítéséhez szükséges tudással, tapasztalattal rendelkeznek, vagy biztosítani tudja a környezetvédelemhez szükséges technikai felszerelést. Emellett előírható a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszereknek való megfelelőség tanúsítása is (pl. EMAS tanúsítványi megléte).

c) bírálati szempontok meghatározása

Az ajánlatkérő dönthet akként is, hogy a közbeszerzési eljárás bírálati részszempontjai körében határoz meg környezetvédelmi szempontokat. Ez esetben az összességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempontot kell alkalmaznia, és a részszempontok között adhat meg környezetvédelmi tulajdonságokat, jellemzőket. Ugyanakkor a környezetvédelmi jellegű részszempont megadása során sem tekinthet el a Kbt. 57. § (3), illetve (4) bekezdésében meghatározott előírások alkalmazásától. Így különösen ügyelnie kell arra, hogy a részszempontok minden esetben mennyiségi, vagy más módon értékelhető tényezőkön alapuljanak, és a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban kell állniuk. (Például egy elektromos áram szolgáltatására irányuló közbeszerzés esetén az ajánlatkérő részszempontként értékelheti a megújuló forrásból származó energia mennyiségét, melyet az ajánlattevő szolgáltat.)

Megjegyzést érdemel, hogy ugyan az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályairól szóló 162/2004. (V.21) Korm.rendeletet (Épber.) a 218/2010. (VII.9.) Korm.rendelet hatályon kívül helyezte, ám a folyamatban lévő eljárásokban még szerepet játszhat az Épber. 8/A § (4) bekezdése, mely szerint a hivatkozott kormányrendelet hatálya alá tartozó közbeszerzések esetén az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatás mellett még legalább két feltételt köteles volt részszempontként megjelölni, amelynek egyike lehetett például környezetvédelmi és klímavédelmi tulajdonságok vagy a fenntartási és üzemelési költségek értékelése. Bár a hivatkozott kormányrendelet bírálati szempontokkal kapcsolatos előírásai sok szakmai vitát generáltak (különösen arra vonatkozóan, hogy lehet-e megszorítóbb egy végrehajtási rendelet, mint a Kbt.), mégis említést érdemel, hogy a kormányrendeletben meghatározott öt választható bírálati részszempont közül kettő környezetbarát vonatkozású volt.)

d) A szerződéses feltételek meghatározása

Az ajánlatkérő a szerződés teljesítési feltételei körében is érvényesíthet környezetvédelmi megfontolásokat, feltéve, ha azokat az ajánlati felhívásban/dokumentációban rögzítették. Ugyanakkor ez esetben sem tekinthet el attól az alapvető követelménytől, hogy ezek az előírások sem lehetnek ellentétesek a közösségi joggal. Így ügyelnie kell arra, hogy a feltételek meghatározásával nem sértheti az átláthatóság, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapelveit. A szerződéses feltételek nem lehetnek burkolt műszaki leírások, alkalmassági feltételek, vagy bírálati szempontok.

A szerződés teljesítésének feltételei körében az ajánlatkérő meghatározhatja például az eszközök helyszínre szállításának módját, vagy rendelkezhet akként, hogy a szerződő fél gondoskodjon a képződő csomagolási hulladékok hasznosításáról, illetve előírhatja, hogy az ajánlattevő munkavállalói legyenek képzettek az elvégzett tevékenység környezeti hatásai tekintetében, és ismerjék az ajánlatkérő környezetvédelmi előírásait.

A zöld közbeszerzés magyarországi elterjedésének lehetőségét alátámasztja az is, hogy a 90-es évek óta működik a magyar környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsítórendszer. Jelenleg mintegy 51 termék, illetve szolgáltatás rendelkezik minősítési feltételrendszerrel, ennek alapján összesen 60 cég jogosult 593 termékén a „Környezetbarát Termék” védjegy használatára. Hauánk uniós csatlakozásával közvetlenül hatályba lépett a smódosított közösségi ökocímke odaítélési rendszeréről szóló 1980/2000*EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, egyúttal bevezettük az Unió ökocímkére jogosító termékminősítő rendszerét is.

Az ökocímkék lényege az, hogy szabványosított módon tájékoztatják a vevőket, fogyasztókat, illetve más érintetteket az adott termék környezetvédelmi jellemzőiről. Az ökocímkék kritériumai tudományosan megalapozottak, és teljes életciklus-elemzésen alapulnak.

Az ajánlatkérők az esetek többségében arra panaszkodnak, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ, nem ismernek gyakorlati megoldásokat, ezáltal nem merik kiaknázni a Kbt. által biztosított lehetőségeket, például a zöld szempontok alkalmazását beszerzéseik során. Ugyanakkor léteznek már magyar kezdeményezések, néhány uniós tagállam pedig élen jár a zöld közbeszerzés területén. Számos szervezet törekszik összegyűjteni a jó gyakorlati példákat, és ezek közérthető, könnyen kezelhető formában közzétenni internetes oldalaikon. Érdemes forgatni az Európai Bizottság „Zöld közbeszerzés! – A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve” címmel 2005-ben megjelentetett kiadványát, amely magyarul is elérhető a Bizottság hivatalos honlapján és a Közbeszerzések Tanácsa honlapján egyaránt. A kézikönyv előnye, hogy áttekinthető és érthető formában összegzi a környezetbarát szempontok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit a közbeszerzési eljárások egyes szakaszaiban.

A zöld közbeszerzésekkel az eljövendő generációk egészséges környezetéhez járulhatunk hozzá, eközben pedig gazdaságilag is hatékonyabb projekteket valósíthatunk meg. Hiszen a zöld közbeszerzési politikával költséget, energiát takaríthatunk meg, csökkenthetjük a felhasznált anyag, a hulladék és a szennyezés mennyiségét.

A zöld közbeszerzések széles körű elterjedéséhez feltétlenül szükséges az ajánlatkérő szervezetek döntéshozóinak ébersége és elkötelezettsége a környezetvédelem mellett. Ezért fontos, hogy a magyar döntéshozók értőn alkalmazzák a jogszabályokat, és kiaknázzák az azokban rejlő lehetőségeket.

TOVÁBBI AJÁNLÓ




  

A zöld közbeszerzés célja és beépítése a közbeszerzési eljárásokba
 

forrás: hulladéksorrs

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.