A törvényt a Ház 250 igennel, 88 nem ellenében szavazta meg hétfőn. A jogszabály bevezetőben kiemeli, hogy az ajánlatkérők, illetve a gazdasági szereplők - az ajánlattevők - jóhiszeműen, tisztességesen kötelesek eljárni, és a jogaikat csak rendeltetésszerűen gyakorolhatják. Közbeszerzést lehet, illetve kell kiírni árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, továbbá építési- és szolgáltatási koncesszióra. Nem kell alkalmazni a törvényt azoknál a beszerzéseknél, amelyek az ország biztonságát érintik.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

A közbeszerzés értékének vagy az uniós, vagy pedig a nemzeti értékhatárt kell elérnie, ez alatt nem kötelező az ajánlati felhívás közzététele. Az előbbit az Európai Bizottság teszi közzé, míg a nemzeti értékhatárt a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. A kormány az általa felügyelt területeken központosított közbeszerzést rendelhet el, és az Egészségbiztosítás Alapból finanszírozott szervezeteknél is alkalmazható a központosított közbeszerzés. Az ajánlatkérőknek a hirdetményeket elektronikus úton kell megküldeniük a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérők a szerződés teljesülésétől számított öt évig kötelesek megőrizni a közbeszerzések dokumentumait.
A törvény részletezi az uniós és a nemzeti értékhatárt meghaladó eljárások típusait, illetve azok részletszabályait is tartalmazza. Például az ajánlatkérő kiírhatja a közbeszerzést akkor is, ha ahhoz támogatásból igényelt forrást, de erre a felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
A közbeszerzési törvények örök témája az, hogy mennyi pénzt kérhet az ajánlatkérő a dokumentációért. Az új törvény a dokumentáció előállításának és az ajánlattevők részére történő eljuttatásának a költségét határozza meg alapnak. Visszajár a dokumentáció ellenértéke akkor, ha az ajánlatkérő visszavonja a felhívást, ha az eljárás eredménytelen, vagy pedig ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség végéig nem hirdet eredményt.
Nem lehet ajánlattevő az, aki 2010. szeptember 15. után kötött szerződés alapján az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot. Ugyancsak kizárt az ajánlattevők sorából az, aki korábbi közbeszerzésen hamis adatot szolgáltatott. Az ajánlatok értékelési szempontjai a régiek: vagy a legolcsóbb, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a nyertes. 

szólj hozzá: Új Közbeszerzési Törvény 2011

A törvény három esetet sorol fel a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések semmisségére. Ezek: ha mellőzték a kötelező közbeszerzést, ha hirdetmény nélküli tárgyalásos szerződést folytattak le, holott nem álltak fenn annak a feltételei, végül pedig ha a szerződéskötési moratórium alatt kötötték meg a szerződést.
A jogorvoslati beadványokat továbbra is - három biztosból álló tanácsban - a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) bírálja el. A döntőbizottság előzetes döntéshozatalt kérhet az Európai Bíróságtól. A jogegység biztosítására a valamennyi biztost magába foglaló összkollégium működik a KDB keretében. A döntőbizottság határozatai ellen jogorvoslattal lehet élni a bíróságnál.
A végszavazás előtt az alkotmányügyi bizottság kormányhivatalból az Országgyűlés alá rendelt szervezetként határozta meg a Közbeszerzési Hatóságot, amely a Közbeszerzések Tanácsának utódja lett. Az indok az, hogy a kormány maga is aktív szereplője a közbeszerzési piacnak, így a felügyelő szervezet nem járhatna el pártatlanul, ha kormányhivatalként működne. A Közbeszerzési Hatóság keretében működik ezután a Tanács, amely továbbra is az állam, az ajánlatkérők és az ajánlattevők képviselőiből áll. A Tanács választja meg a Hatóság elnökét, mégpedig öt évre.

Az új közbeszerzési törvény célja a javaslat indoklása szerint az, hogy megteremtse a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználását,  a nyilvános ellenőrizhetőséget, valamint megőrizze a verseny tisztaságát. A törvény további célja, hogy elősegítse a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési pályázatokban. A tövénnyel kapcsolatban azonban számos kritika látott napvilágot, elsődleges problémaként a korrupció növekedésének a lehetősége miatt.
A Transparency International már korábban felhívta a figyelmet az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos problémákra. Ezek szerint a törvényjavaslat korrupciós kockázatokat rejt magában, a legnagyobb problémát abban látták, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők szabadon alakíthatják ki eljárásrendjüket, melyhez nem kapcsolódik majd megfelelő ellenőrzés.
Az egyik leginkább vitatott intézkedés, miszerint a közbeszerzési döntőbizottságot a kormányhivatal alá rendelnék, egy hétfőn reggel elfogadott módosító indítvány alapján mégsem valósult meg: a döntőbizottság független, csak az országgyűlésnek felelős intézmény lesz.
Az új törvény egyik célja a korrupció visszaszorítása volt, azonban szakértők szerint nemhogy visszaszorítaná, de még inkább elősegíti a korrupciót. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi egyedi eljárásrend kialakítását - a kritikusok szerint ez azt jelenti, hogy a túlzottan rugalmas szabályozás és a megfelelő ellenőrzés hiánya veszélyezteti a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását.
A korrupció lehetőségén kívül más problémák is felmerültek az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban. A törvényjavaslat egyik jelentős hiányosságaként említik meg a keretjogszabályi struktúrát, amely miatt a törvény számos fontos területtel nem foglalkozik. A hiányzó terülteket várhatóan kormány- és miniszteri rendeletek fogják szabályozni, a TI szerint ez a közbeszerzési törvény átláthatatlanságához vezethet.  

EZT IS AJÁNLJUK

Új KBT. – Last Minute módosító indítvány

Forrás: hirszerzo.hu, privatbankar.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.