Az fn.hu cikkében kimazsolázták a januártól hatályos új közbeszerzési törvényt, és megnézték, hogyan kezel néhány meglévő problémát. Az olcsóbb, hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb közbeszerzéshez részben közelebb kerültünk, de van visszalépés is. Nem zártak be minden kiskaput és lettek újak is.
Az új közbeszerzési törvény nem hibátlan, de azért vannak erényei is. A korrupció visszaszorítását szorgalmazó Transparency International keddi tájékoztatóján Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, a Corvinus Egyetem oktatója segítségével kaptunk áttekintést az elfogadott, januárban hatályba lépő törvényről. Íme néhány orvoslásra váró kérdés, s hogy a változó (vagy éppen változatlan) szabályok miatt milyen pozitív és negatív hatásokra lehet számítani.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke Hotel

1. Értékhatárok
Benne maradt a törvényben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehetősége, ami azt jelenti, hogy áru- és szolgáltatás beszerzésnél 25 millió forintos értékhatár alatt (építési beruházásoknál 150 millió alatt) nem kötelező meghirdetni a közbeszerzést, elég három ajánlatot bekérnie az ajánlatkérőnek, és közülük választani.
+ Gyorsabb lehet az eljárás, lehetőséget adhat a kkv-knak.
- Ez csak látszatverseny lesz. Korrektebb lett volna az értékhatárokat emelni, és a kisebb értékű szerződéseket inkább teljesen kivenni a közbeszerzés alól. Ez így csak felesleges adminisztráció lesz.

2. Egyedi eljárásrend
Újdonság. Azt jelenti, hogy EU-s értékhatár alatt, vagyis úgynevezett nemzeti eljárásban lehetővé válik, hogy az ajánlatkérő egyedi eljárásrendben (kvázi a saját maga által kialakított szabályok szerint) írja ki a pályázatát.
+ Könnyebbséget jelenthet az ajánlatkérőknek. (Viszont Tátrai Tünde szerint kétséges, hogy élnek-e a lehetőséggel, hiszen ha jogorvoslat indul, akkor az megakaszthatja a beszerzést.)
- Az egyedi szabályok átláthatatlanná teszik a közbeszerzést.

3. Alvállalkozók
A bejelentés minimális adminisztrációval jár januártól. Rövidülhetnek az alvállalkozói láncok. Nem változik, hogy csak 25 százaléknyi teljesítés alatt lehet egy cég alvállalkozó. Ha a negyed részt eléri, már közös ajánlattevőnek számít (itt nem csökkent számottevően az adminisztráció).
+ Egyszerűbben lehet bejelenteni az alvállalkozókat, így talán tényleg könnyebben lehetőséghez juthatnak a kisebb cégek is.
- Könnyen kijátszható a 25 százalékos szabály, elég 24 százalékos teljesítést bejelenteni, s máris megúszható a közös ajánlattétel.

4. Alvállalkozók kifizetése
Megszűnik az a jelenlegi nehézkes (az alvállalkozókat inkább „eltüntető”) szabály, hogy a fővállalkozót csak akkor lehet kifizetni, ha az az alvállalkozóit már kifizette. Lehetőség lesz arra, hogy a megrendelő közvetlenül fizesse ki az alvállalkozót (ennek részletszabályait kormányrendelet fogja szabályozni). Nem lehet ajánlattevő az, aki alvállalkozójának 10 százaléknál többel tartozik, vagy 15 napnál hosszabb késedelemben van.
+ A nehezen alkalmazható közvetett kifizetés megszűnik (nem működött, mert nem volt mögötte megfelelő háttér, e nélkül pedig csak többlet adminisztrációt és költséget okozott).
- A közvetlen kifizetés nehezen fér össze a számviteli törvénnyel. Az ajánlattevőt kirekesztő szabály betartását pedig valószínűleg képtelenség lesz ellenőrizni.

5. Egybeszámítás
Az a jelentősége, hogy ha bizonyos időszakra jutó (például éven belüli) beszerzéseket egybe kell számítani, akkor elérhetik a közbeszerzés értékhatárát, vagyis ki kell írni rájuk a közbeszerzési pályázatot. A szabály liberálisabb lett.
+ Az ésszerűség irányába hathat.
- Nem fogalmaz egyértelműen a törvény, így nem lehet tudni, mit jelent az, hogy „hasonló” és „egy időben” felmerülő árukat vagy szolgáltatásokat kell majd egybeszámítani. Az ajánlatkérők bizonyára trükközni fognak ezzel a szabállyal (nem számítanak egybe, ha nem muszáj, hogy ne kelljen közbeszerezni).

6. Pályázati dokumentáció
Az ajánlatkérő nem kérhet be olyan dokumentumokat, amelyek online elérhetőek a különböző hivatalok nyilvántartásaiból.
+ Kevesebb papírt kell újra és újra begyűjteniük az ajánlattevőknek.
- A különböző hivatalok honlapjai nagyon eltérő színvonalúak, nem mindenhol lehet megtalálni a szükséges adatokat, és a visszakereshetőség, visszamenőleges keresés sem általános. Az is gond, hogy ezek az információk nem hitelesek (nincsenek biztonságos elektronikus aláírással ellátva).

7. Közbeszerzési Tanács
Független maradt (az alá tartozó Közbeszerzési Döntőbizottsággal együtt), továbbra is az Országgyűlésnek alárendelve, Közbeszerzési Hivatal néven működik tovább. A törvény kimondja:a hivatal feladata lesz egy naprakész, kereshető online adatbázis létrehozása, amely végre hiteles képet adna a hazai közbeszerzésről. (Ennek eredetileg 2009 végére kellett volna elkészülnie.)
+ Jó, hogy nem rendelték alá a kormánynak, a politikának a Közbeszerzési Hivatalt.
- Mivel a hivatal nem lesz a kormány alá rendelve, nincs kézi vezérlés, tovább húzódhat az adatbázis elkészítése.

8. Totális kontroll
Nem változott a szabály, amely április elsejétől lépett életbe: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen ellenőrzése alatt maradtak (jóváhagyástól az ellenőrzésig) a közbeszerzések.
+ Elvileg költséghatékonyabbá teheti a beszerzéseket.
- Plusz adminisztrációval jár, és lassíthatja az eljárásokat.

9. A törvény
Bonyolult, túlszabályozott, hosszú, nehezen áttekinthető a jelenleg érvényben lévő törvény. Az új rövidebb (400 helyett 175 paragrafus).
+ Könnyebben áttekinthető, általános, minden eljárásra érvényes szabályokat tartalmaz.
- A részletszabályok még nem ismertek. Ezekre kormányrendeleteket fognak kiadni az év végéig. Nem tudni, a kormányrendeletek mennyire fogják áttekinthetetlenebbé és bonyolultabbá tenni a szabályozást.

A Transparency International továbbra is figyelemmel kíséri a közbeszerzéseket, őszre könyv megjelentetését tervezi: „Minden, amit meg akartál tudni a közbeszerzésről, de nem merted megkérdezni” címmel és ígérete szerint elkészíti a közbeszerzésben résztvevő önkormányzatok kockázati térképét (a jogorvoslati anyagok alapján).

EZT IS AJÁNLJUK

Itt az új Közbeszerzés Törvény

Forrás: fn.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.