Rövidülhetnek az alvállalkozói láncok, s így több pénz juthat az érdemi munkát végző kkv-knak. Főleg úgy, ha tényleg közvetlenül nekik fognak fizetni a megrendelők (és nem a fővállalkozóknak). De vajon mit fognak erre lépni a fővállalkozók? Ki tudnak-e kerülni majd egy ilyen szabályt például úgy, hogy a jövőben nem alkalmaznak alvállalkozókat? Minden attól függ, mi lesz az új közbeszerzési törvényben.
A törvényalkotó szándéka szerint segítené a kisebb cégek bekerülését a közbeszerzésbe. Ez látszik az alvállalkozásoknál tervezett változtatásokból is. De vajon eléri-e ezt a célt?  

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Kettőre csökkenhetne az alvállalkozói szintek száma, vagyis kevesebb olyan szereplő lenne, aki csak a pénzt veszi le, érdemi munkát nem végez. Kevesebb adminisztrációt írna elő a törvényalkotó, hogy könnyebb legyen az alvállalkozók bevonása.
A közvetlen kifizetéssel (a megrendelő közvetlenül az alvállalkozónak fizetne) pedig azt próbálná garantálni, hogy aki a munkát ténylegesen elvégzi, mindenképpen megkapja a pénzét.
Persze a fővállalkozók valószínűleg nem örülnek majd annak, ha nem rajtuk keresztül mennek a kifizetések. S lehet, hogy nagyon hamar fel is fedezik az új kiskaput, és az alvállalkozói forma helyett áttérnek a keretszerződési formára, ahol a pénz továbbra is hozzájuk folyhat be.

A jelenlegi és a tervezett közbeszerzési törvényt hasonlították össze szakértők a System Media szervezésében kedden tartott konferencián. A várható változások mellett a nyitott kérdésekre is kitértek. Úgy vélték ugyanis, hogy a kormánypárti módosító javaslatok közül jó eséllyel kerülhet be néhány a tervezett törvénybe. A konferencián elhangzott nyitott kérdések közül az alvállalkozókat érintő lehetséges változásokat és azok várható piaci hatásait emeltük ki.

Elég később megmondani, kik lesznek az alvállalkozók

Újdonság, hogy a fővállalkozónak (ajánlattevőnek, közös ajánlattevőknek) nem kell rögtön az elején megneveznie minden alvállalkozóját, hanem csak azokat, akikről már biztosan tudja, hogy bevonja őket a teljesítésbe (és csak náluk kell a pontos százalékot megadni). Viszont nyilatkoznia kell minden olyan teljesítésről, amelyeket majd alvállalkozókra szeretne bízni. S amint megvan az alvállalkozó, be kell őt jelentenie az ajánlatkérőnek (aki ezt nem bírálhatja felül).
Ez jelentős könnyítés lenne, mert eddig (magyar specialitásként) már az ajánlattételkor be kellett jelenteni a teljes alvállalkozói kört.

Alvállalkozó cseréje

Az alvállalkozót lecserélni továbbra is csak az ajánlatkérő beleegyezésével lehetne. Új szabályként egy kivétel lenne: ha az ajánlat teljesítése egy adott alvállalkozóhoz (szakemberhez, vagy céghez) úgy kötődik, hogy csak az ő bevonásával végezhető el a munka. Ezt az alvállalkozót nem lehetne lecserélni. Két módosító javaslat is érkezett ehhez a ponthoz, tehát még nem biztos, hogy ilyen szigorú szabály lesz.
Fribiczer Gabriella hivatalos közbeszerzési szakértő, európai uniós szakjogász szerint ha a tervezet marad, jogvitákra adhat okot annak eldöntése, melyik alvállalkozó tartozik abba a körbe, aki meghatározó a teljesítésben, vagyis nem lecserélhető. A Corvinus Egyetem oktatója, Tátrai Tünde pedig úgy gondolja, ha itt nagyon bekeményít a törvény, az a gyakorlatban nem fog működni. Ha nem lesz lecserélhető a "kulcsalvállalkozó", akkor nem fogják őt ilyen módon bevonni a teljesítésbe (nem fogja magát megkötni az ajánlattevő), s így pont a kisebb alvállalkozók maradhatnak ki a közbeszerzésből.

Kifizetés

Nem tudni még, hogy a kifizetésre vonatkozó szabályok megváltoznak-e. Terv szerint nem lesz közvetett alvállalkozói kifizetés, vagyis megszűnne az a jelenlegi szabály, hogy a fővállalkozó végszámláját csak akkor fizetheti ki a megrendelő, ha a fővállalkozó igazolja, hogy hiánytalanul kifizette az alvállalkozóit.
Bekerült viszont a törvénytervezetbe a közvetlen alvállalkozói kifizetés. Ez azt jelentené, hogy az ajánlatkérő közvetlenül fizetné ki azt az alvállalkozót, akivel neki nincs is szerződéses viszonya. (Hiszen az ajánlatkérő a fővállalkozóval szerződött, és tőle kapja a teljesítésigazolást is). Ez a szabály jó lehet az alvállalkozóknak (nem kellene arra várniuk, hogy a fővállalkozó fizessen), de nem lenne kedvező a fővállalkozóknak (nem ülhetnének az alvállalkozók pénzén).
A tervezet szerint Alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog vállalkozási vagy megbízási szerződést kötni vagy módosítani, kivéve ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi.
A tervezett definícióból a szakértő számára az is látszik, hogy visszajöhet egy régi elv. Eszerint nem kellene alvállalkozónak minősíteni azokat, akiknek az ajánlattevővel keretszerződésük van (rendszeresen együttműködnek). S a keretszerződéses partnereknél ráadásul semmilyen bejelentési kötelezettség nem terhelné az ajánlattevőt.

Ha ez életbe lép, plusz az új kifizetési szabály, valamint hogy a kulcsalvállalkozót nem lehet lecserélni, akkor az ajánlattevők számára lehet, hogy sokkal vonzóbb lesz keretszerződésben együtt dolgozni a partnerekkel, mint alvállalkozásban. Így akár el is tűnhetnek az alvállalkozások. Mert a piac nagyon hamar rá fog jönni az itt vázolt összefüggésekre – jegyezte meg Tátrai Tünde.

Alvállalkozás: 25 százalék alatti teljesítésnél

A tervezet eltörölné a 10 százalék alatti és feletti alvállalkozók megkülönböztetését. Nem változna viszont, hogy csak a (nettó) 25 százalék alatti vállalást lehetne alvállalkozásban végezni. E felett változatlanul közös ajánlattevőnek minősülnének a partnerek. Egy módosító javaslat a 25 százalék túllépéséhez szankciót is rendelne: az ajánlat érvénytelenítését, illetve ha a teljesítés ideje alatt derül ki a dolog, a szerződés azonnali felbontását.
A közös ajánlattételt azért kerülik az ajánlattevők, mert több adminisztrációval jár, mint az alvállalkozók igénybevétele. Ez a tendencia pedig a tervezet szerint fokozódik. Az ajánlattevőnek csak arról kellene nyilatkoznia, hogy az alvállalkozói nem tartoznak a pályázatból kizártak közé (kizáró okok). Ezen kívül nem kellene semmi más (most még kötelező) igazolást benyújtania.
A közös ajánlattevőknél viszont nem lesznek ilyen könnyítések. Csak annyi változtatást terveztek, hogy a pénzügyi alkalmasságot elég az egyik ajánlattevőnek igazolnia, és az ajánlati biztosítékot is csak egyszer kellene letenni.
Tátrai Tünde megemlítette: a 25 százalékos szabállyal nem igazán lehet biztosítani, hogy a pályázók kikerüljék a közös ajánlattételt. Például 24 százalékkal. Sőt, egy cég lehet 4 százalékkal is fővállalkozó, négy darab 24 százalékos alvállalkozóval.

Rövidülnek az alvállalkozói láncok?

Eddig az alvállalkozó munkája legfeljebb 10 százalékát adhatta tovább egy másik alvállalkozónak, de a tervezet szerint ezután elmehetne 25 százalékig is. Fribiczer Gabriella úgy véli, itt kvázi egyértelművé tennék, hogy a közbeszerzési ajánlat szintjei a következők lehetnek: ajánlattevő (vagy közös ajánlattevők), alvállalkozó, szubalvállalkozó. Ez alatt pedig nem lehetne több szint.

A törvényt a szakérők szerint várhatóan júliusban szavazzák meg, és jövő januártól léphet életbe.

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzési Értesítő

Forrás: fn.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.