A magyar vállalati szektor nagyon sajátságos képet mutat, míg a multinacionális nagyvállalatok és az állammal összefonódott cégek a közbeszerzések miatt kedvező helyzetnek örvendenek, addig a kisvállalkozások a magas adóterheket csak ügyeskedéssel tudják megoldani. A kormánynak csökkentenie kellene a kisvállalkozások adóterheit, aminek a fedezetét egy vagyonadó teremthetné meg- véli Papp József, a BCE docense, aki a Figyelőnek adott interjút (a teljes interjú itt olvasható). 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

A magyar adórendszerben az élőmunka terhelése magas, ami azért jelent komoly nehézséget a hazai kkv szektor számára, mivel a cégek alacsony termelékenységűek, a termelésben tehát magas az élőmunka aránya. Míg egy multinál a megtermelt GDP-nek az adótartalma 20-30 százalék, addig egy kisvállalkozásnál 50 százalék felett található. Pontosan ezért elterjedt gyakorlat, hogy az alkalmazottak a fizetésük egy részét zsebbe kapják, hiszen csak így tudnak versenyképesebbek lenni. A kormánynak azt kellene belátnia, hogy az adócsalást csak úgy tudja elkerülni, ha 40 százalék körüli szintre le tudja vinni a kis cégek adóterhelését - mondta Papp József, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
A kisvállalatok hátránya persze nem csak erre vezethető vissza Papp szerint. Érdemes megnézni, hogy ha egy zöldmezős nagyvállalatot nézünk meg, akkor az kap társaságiadó-kedvezményt, 99 százalékban exportra termel, tehát az áfafizetési kötelezettsége sem nálunk keletkezik. Sőt a magas profit után az osztalékadót sem itt teljesíti.
A docens szerint a vállalatok mérlegei beszédesek. Nem lehet közvetlenül látni a mérlegekben, hogy egy cég által megtermelt GDP-ből mekkora szeletet hasít ki az állam, mennyit a nettó bérköltség, és mennyi marad profitra, viszont nagyjából meg lehet becsülni. Egy tipikus kkv esetében a megtermelt érték felét elviszi az állam, a GDP ötöde elmegy nettó bérköltségre, valamint komoly hányad a kamatokra. A profitra alig néhány százalék marad. Egy multinál viszont teljesen más a kép, az anyacég megoldja a hitelezési oldalt, tehát a kamatterhek elhanyagolhatók. A nettó bérköltség és az adóteher jóval alacsonyabb a kkv-hoz képest, a legnagyobb részt pedig mind közül a profit hasítja ki.
Ezt meghaladóan még ott vannak azok a cégek, amelyek a politikai elittel összefonódtak, ők nem piaci alapok méretődnek meg, hanem állami, önkormányzati megrendelésekből élnek. Általában a cégek a megnyert túlárazott projekteket alulfizetett alvállalkozókra bízzák, amelyek csak úgy tudják a munkát elvállalni, ha adót csalnak. A fővállalkozók pedig minden további nélkül le tudják adózni a magas fizetéseket, sőt előfordulnak, hogy még ezt sem teszik meg. Nem kis összegekről van szó, hiszen évente 1500-2000 milliárd forint megy el hazánkban közbeszerzésre. Az államból élő vállalatok nem csoda, hogy több pénzt kapnak, mint amennyit adóként befizetnek.
Papp szerint sok esetben a közpénzek ellopásáról van szó az államból élő cégeknél. Az EU-ban figyelemre méltó, hogy nálunk az egyik legmagasabb a súlya az állam gazdasági tevékenységének a GDP-ben, kiemelkedő a súlya a közbeszerzéseknek, sőt a vállalatok állami támogatásának. Még a konzervatívabb becslések szerint is 25 százalékkal többet költünk el közbeszerzésre, mint amennyit kellene, ami azt jelenti, hogy évente 400 milliárd forintot lopnak el. Elsődlegesen itt kellene a kormányzatnak önmérsékletet tanúsítania.
Az adórendszer radikális átalakításával egy versenyképesebb kkv szektort lehetne létrehozni, és ha ez végre kedvező lenne a kisebb cégeknek, akkor egy foglalkoztatás- és adóbevétel-bővítő növekedés indulhatna meg. Természetesen a költségvetési takarékosságot folytatni kell, tehát egy új adót is be kéne vezetni, amit nem a cégek fizetnek, hanem a háztartások. A magyar adórendszerből nagyon hiányzik a vagyonadó, és ezt nem csak az ingatlanra kellene kivetni. Az alapelv az lehetne, hogy aki rendesen befizeti az adóját, annak ne kelljen többet fizetnie. Ezzel a lépéssel be tudnánk hozni olyan adózókat is, akik eddig részben kihúzták magukat alóla.
A Bajnai-kormány idején voltak próbálkozások, viszont rosszul valósították meg a vagyonadót, ami le is járatta az intézményt. Svédországban például úgy oldották meg a vagyonadót, hogy 1,5 százalékot kellett fizetni 15 évig a 250 ezer euró feletti vagyonokra. Tehát tényleg csak a gazdagok fizettek és csak a 250 ezer euró feletti részre. Papp szerint ha az 50 millió forint felett kellene fizetni a vagyonadót, akkor viszonylag magas adókulcs esetében 500 milliárd forintnyi adóbevétel is keletkezhetne.

EZT IS AJÁNLJUK

Az aktuális Közbeszerzési értesítő

Forrás: portfolio.hu, fn.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.