A kormányváltást követően a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupciós kockázat a közszolgáltató intézményeknél nőtt, míg csökkent a közjogi státusúaknál, a támogatott szervezeteknél, és az egyéb intézményeknél – derül ki a Budapest Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központjának jelentéséből (pdf).

2.) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre (Kbt. 114. § (2) bekezdése) vonatkozó értékhatárt - 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:
5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint,

  3.) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:
5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint,

4.) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt – 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

5.) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt – 2012. január 1-jétől 2012. december  31-éig:

6.) A Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések [Kbt. 114. § (2) bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. § 1) bekezdésének a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

7.) A Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződések [Kbt. 114. § 2) bekezdése] esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

Az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

Az egyszerű eljárás vonatkozásában a 2012. évre irányadó nemzeti értékhatárokat a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény határozza meg.

Ennek megfelelően az egyszerű eljárás tekintetében 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig irányadó nemzeti értékhatárok:

A Kbt. (a klasszikus ajánlatkérők egyszerű eljárás szerinti közbeszerzései) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 114. § (2) bekezdése] vonatkozó értékhatárt – 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

• árubeszerzés esetében: 8 millió forint;
• építési beruházás esetében: 15 millió forint;
• építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
• szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;
• szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

A Kbt. (a közszolgáltatók egyszerű eljárás szerinti közbeszerzései) a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 14. § (2) bekezdése] vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig:

• árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
• építési beruházás esetében: 100 millió forint;
• szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.

Közbeszerzési értékhatárok 2011

Közbeszerzési értékhatárok 2010

Forrás: www.kbt-tanacsado.hu

Az Ernst and Young és az MKIK GVI intézet közös kutatása szerint továbbra is jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában a magyar jogszabályi környezet. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának szemben a tavalyi átlagos 13 százalékkal.

A magyarországi közbeszerzések 40 százalékában csak egyetlen pályázó közül választották ki a nyertest, vagyis az egész verseny teljesen értelmetlen volt. Az EU is részben e szempont szerint küldi rá auditorait a magyarországi támogatási pénzek felülvizsgálatakor. Az egyszereplős pályázatok ugyan nem jelentenek feltétlenül korrupciót, de annak kockázatát megsokszorozzák.

Tovább lazított a közbeszerzési törvény szigorán hétfői ülésnapján az Országgyűlés. Októbertől a három felhívás kiküldésével lefolytatható közbeszerzési eljárások felső határa az eddigi 80 millió forint helyett a 150 milliós építési vállalkozásokra is vonatkozik. A képviselők Hörcsik Richárd (Fidesz) indítványát 227 igen, 60 nem szavazattal és 43 tartózkodással fogadták el.

JELENTKEZZEN KONFERENCIÁNKRA!
Új Közbeszerzési Törvény és végrehajtási rendeletek 2012.
Országos Közbeszerzés Konferencia
2011. november 29. – Radisson Blu Béke

Bár a nemzetgazdasági miniszter még szeptember elején elrendelte a kormányzati beszerzések teljes leállítását, a múlt héten elindult egy nagyszabású tanácsadói közbeszerzés, és a kormány nem is szándékozik leállítani azt. A megbízásra korábban 1,5 milliárd forintot különített el a kormány, a kormányszóvivői iroda szerint ugyanakkor ez még mindig sokkal olcsóbb lesz, mint az előző kormányokat jellemző átláthatatlan tanácsadási rendszer.

Már október elsejétől hatályba lépne az az új szabály, amely építési munkáknál 80 helyett 150 millió forint értékhatárig lehetővé teszi a nem nyilvános, hirdetmény közzététele nélküli eljárások lebonyolítását.

Ebben az esetben elegendő a beszerző szervezetnek legalább három vállalkozást felkérni ajánlattételre, amelyek közül kiválasztja a nyertes kivitelezőt. A kiíró döntésétől függ, hogy kit kér fel ajánlattételre, kit juttat munkához.

Az erről szóló módosító indítványt a fideszes Hörcsik Richárd nyújtotta be a parlamentnek, a javaslat általános vitáját hétfőn kezdhetik el a képviselők - derül ki az országgyűlés honlapjáról.

JELENTKEZZEN KONFERENCIÁNKRA!

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

Az úgynevezett háromajánlatos, egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat az építési beruházások esetén még "csak" 80 millió forintig már idén januártól bevezette a Fidesz-kormány, és azt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzéseken való részvételének támogatására hivatkozva átemelte a teljesen új, 2012. január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési törvénybe is, azonban már 150 millió forintos értékhatárig lehetővé téve az enyhébb szabályok alkalmazásának lehetőségét. (Az áru- és szolgáltatásvásárlásra vonatkozó beszerzéseknél ugyanakkor jövőre is változatlanul 25 millió forint marad az értékhatár a háromajánlatos eljárásoknál.)

Verseny nélküli látszateljárás a háromajánlatos eljárás?

A háromajánlatos eljárások bevezetését már korábban bírálta a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet, valamint az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért szervezet is. Véleményük szerint a háromajánlatos eljárás látszateljárás, amely nem jelent valódi - közbeszerzési hirdetmény közzétételével induló - versenyt az ajánlattevők között, ennek lehetőségét inkább meg kellett volna szüntetnie a jogalkotónak.

Hörcsik Richárd Fidesz-képviselő szerint azonban a háromajánlatos (nem nyilvános) eljárások eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az kedvez a kkv-k közbeszerzésekben való részvételének. Azt, hogy jövő január helyett már októbertől alkalmazhassák ezeket a 150 millió forint értékhatár alatti építési beruházásokra vonatkozóan, a képviselő az észak-magyarországi 2010-es árvizek utáni helyreállítási munkálatok mielőbbi elvégzésével és az esetleges későbbi árvizek elleni védekezési munkák elkezdésével indokolja.

A módosítással szerinte biztosíthatóvá válik a kkv-k megrendeléshez jutása és a közfoglalkoztatás elősegítése, továbbá "az elősegíti mintegy 3,5 milliárd forintnyi uniós támogatás kis- és középvállalkozások részére történő mielőbbi kihelyezését" - áll a törvénymódosítás indokolásában.

Forrás: napi.hu

Nem érzik a válságot a közbeszerzések, az első félévben értékben és darabszámban is bővült a forgalmuk. Az előző évhez képest többet költöttek a közjogi, a központi költségvetési szervek és a közszolgáltatók is.

Az állami és uniós pénzeket költő intézmények és vállalatok az első felében összesen 5301 közbeszerzési eljárást zártak le eredményesen, 22 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában - tette közzé legújabb adatait a Közbeszerzések Tanácsa (KT). Értékben azonban ennél kisebb volt a bővülés, mintegy 9 százalékos, a közbeszerzések kiírói 771,8 milliárd forint elköltéséről döntöttek az első hat hónapban. (Tavaly ugyanebben az időszakban 708,8 milliárdra rúgott a közbeszerzési forgalom, ami az előző évhez képest kis mértékű, hat százalékos csökkenést jelentett.)

JELENTKEZZEN KONFERENCIÁNKRA!

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

A legtöbb közbeszerzést (2693 eljárást, az összes közbeszerzés 51 százalékát) az önkormányzatok és intézményeik bonyolították le (218 milliárd forintért), azonban értékben a közjogi szervek (240 milliárddal) beelőzték a korábbi éllovas önkormányzatokat, és 2010 első félévéhez képest jelentősen többet költöttek a közszolgáltatók (79 után 146 milliárdra) és a központi költségvetési szervek is (97 helyett 136 milliárdot).

A beszerzők az eljárások értékét tekintve 53,5 százalékban használtak fel uniós forrást a közbeszerzések finanszírozására (közel azonos arányban, mint 2010-ben), míg az eljárások számát tekintve 47 százalékban (ami közel tíz százalékos növekedést jelent az előző félévhez képest).

A legnagyobb összegben az építési beruházások részesedtek az összértékből, a teljes forgalom 55 százalékát építési munkák megvalósítására költötték a beszerzők.

Az eljárások számában és értékében bekövetkezett eltérő mértékű növekedés következtében az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg 145,6 millióra csökkent a korábbi 162,7 millió forintról - közölte a KT.

Forrás: napi.hu

A Közbeszerzési Döntőbizottság félmillió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre, miután a jogorvoslat bejelentése után kötötte meg a szerződést az érvénytelen ajánlatot tett nyertessel az elektronikus aláírás tenderen. Információink szerint a nyertes ajánlata több mint kétszer drágább volt a második helyezett ajánlatánál.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE!

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

A döntőbizottság több jogsértést is megállapított a közbeszerezési eljárás során, bár kiemelte, hogy a szerződéskötési moratórium megsértése volt a legsúlyosabb.

Az első jogsértés még a szerződés aláírása előtt megtörtént, amikor a második helyezett cég számára lehetetlenné tették a nyertes pályázat alapos áttekintését. Az NFÜ a pályázat lényegi részeit - üzleti titokra hivatkozva - nem mutatta meg, és elutasította az előzetes vitarendezést is.

A Microsec - egy nappal a szerződéskötési moratórium lejárta előtt - a döntőbizottsághoz fordult, ám ennek ellenére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jogorvoslat bejelentését figyelmen kívül hagyva kötötte meg a szerződést a nyertessel.

Érvénytelen, nulla forintos ajánlat

A telefonos és e-mailes technikai segítségnyújtásra a NetLock Kft. például nulla forintos árat kínált, ami nehezen összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel.

A megállapított jogsértések a szerződés megkötése miatt már nem orvosolhatóak, ezért a döntőbizottság az átlagosnak mondható 500 ezer forintos bírságot tartotta megfelelőnek, annak ellenére, hogy a szerződés megkötését súlyos jogsértésnek minősítette.

Indokolatlanul magas ár

Az ajánlattételi dokumentációban feltüntetett 300 darab elektronikus aláírás hitelesítés, egyedi logóval ellátott aláírás létrehozó eszköz, valamint 360 ezer darab minősített időbélyeg szolgáltatás nyújtása során a nyertes több mint 11 millió forintos árajánlatát nehéz magyarázni, hiszen a második helyezett ajánlata mindösszesen 4,4 millió forintos ellenszolgáltatást tartalmazott.

A benyújtott ajánlat tehát amellett, hogy érvénytelen volt, indokolatlanul magas árral is nyerte meg az elektronikus aláírás tendert.

A Netlock Kft. hatályos cégkivonata szerint tulajdonosa egy Hollandiában bejegyzett társaság, amelyről sok információ az interneten nem található. Az NFÜ egy olyan drágább ajánlatot fogadott el, amellyel egy külföldi tulajdonban lévő céget preferált egy kedvezményesebb árat kínáló magyar tulajdonú vállalkozással szemben.

Ezzel - ha közvetve is - de jócskán ellentmond a kormányzat hazai vállalkozásokat segítő terveinek.

Kötelező semmisségi per

Megkeresésünkre a Microsec Kft. jogi képviselője, dr. Vajda Gábor elmondta: az eljárás eredményéről közzétett tájékoztatóból bárki által megismerhető pénzügyi adatok alapján kijelenthető, hogy az első helyezett több mint 11 millió forintos ajánlattal előzte meg a Microsec 4,4 millió forintos ajánlatát.

Ez önmagában még nem feltétlenül jelent közbeszerzési jogsértést, ám a közbeszerzési törvény alapelvi szinten tartalmazza az ajánlatkérők számára a közpénzek ésszerű felhasználásának követelményét.

Miután a tenderben a 2001. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus aláírásról és időbélyegzésről van szó, így ezek nyújtása meglehetősen sztenderd szolgáltatási paraméterek mellett történik. Ilyen körülmények között igen nehéz érvelni amellett, hogy a több mint kétszeres árat tartalmazó ajánlat egyéb szempontból előnyösebb lenne a hazai cég ajánlatánál.

A döntés ebből a szempontból mindenképpen kifogásolható - húzta alá a jogi képviselő.

A döntőbizottság a jogszabály megsértésével kötött kontraktus kapcsán - a súlyos ajánlatkérői jogsértések megállapítása mellett -sajnálatos módon nem tartotta indokoltnak az úgynevezett semmisségi per megindítását, holott erre a közbeszerzési törvény lehetőséget biztosít számára - mutatott rá a szakember.

A magyar vállalati szektor nagyon sajátságos képet mutat, míg a multinacionális nagyvállalatok és az állammal összefonódott cégek a közbeszerzések miatt kedvező helyzetnek örvendenek, addig a kisvállalkozások a magas adóterheket csak ügyeskedéssel tudják megoldani. A kormánynak csökkentenie kellene a kisvállalkozások adóterheit, aminek a fedezetét egy vagyonadó teremthetné meg- véli Papp József, a BCE docense, aki a Figyelőnek adott interjút (a teljes interjú itt olvasható). 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

A magyar adórendszerben az élőmunka terhelése magas, ami azért jelent komoly nehézséget a hazai kkv szektor számára, mivel a cégek alacsony termelékenységűek, a termelésben tehát magas az élőmunka aránya. Míg egy multinál a megtermelt GDP-nek az adótartalma 20-30 százalék, addig egy kisvállalkozásnál 50 százalék felett található. Pontosan ezért elterjedt gyakorlat, hogy az alkalmazottak a fizetésük egy részét zsebbe kapják, hiszen csak így tudnak versenyképesebbek lenni. A kormánynak azt kellene belátnia, hogy az adócsalást csak úgy tudja elkerülni, ha 40 százalék körüli szintre le tudja vinni a kis cégek adóterhelését - mondta Papp József, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
A kisvállalatok hátránya persze nem csak erre vezethető vissza Papp szerint. Érdemes megnézni, hogy ha egy zöldmezős nagyvállalatot nézünk meg, akkor az kap társaságiadó-kedvezményt, 99 százalékban exportra termel, tehát az áfafizetési kötelezettsége sem nálunk keletkezik. Sőt a magas profit után az osztalékadót sem itt teljesíti.
A docens szerint a vállalatok mérlegei beszédesek. Nem lehet közvetlenül látni a mérlegekben, hogy egy cég által megtermelt GDP-ből mekkora szeletet hasít ki az állam, mennyit a nettó bérköltség, és mennyi marad profitra, viszont nagyjából meg lehet becsülni. Egy tipikus kkv esetében a megtermelt érték felét elviszi az állam, a GDP ötöde elmegy nettó bérköltségre, valamint komoly hányad a kamatokra. A profitra alig néhány százalék marad. Egy multinál viszont teljesen más a kép, az anyacég megoldja a hitelezési oldalt, tehát a kamatterhek elhanyagolhatók. A nettó bérköltség és az adóteher jóval alacsonyabb a kkv-hoz képest, a legnagyobb részt pedig mind közül a profit hasítja ki.
Ezt meghaladóan még ott vannak azok a cégek, amelyek a politikai elittel összefonódtak, ők nem piaci alapok méretődnek meg, hanem állami, önkormányzati megrendelésekből élnek. Általában a cégek a megnyert túlárazott projekteket alulfizetett alvállalkozókra bízzák, amelyek csak úgy tudják a munkát elvállalni, ha adót csalnak. A fővállalkozók pedig minden további nélkül le tudják adózni a magas fizetéseket, sőt előfordulnak, hogy még ezt sem teszik meg. Nem kis összegekről van szó, hiszen évente 1500-2000 milliárd forint megy el hazánkban közbeszerzésre. Az államból élő vállalatok nem csoda, hogy több pénzt kapnak, mint amennyit adóként befizetnek.
Papp szerint sok esetben a közpénzek ellopásáról van szó az államból élő cégeknél. Az EU-ban figyelemre méltó, hogy nálunk az egyik legmagasabb a súlya az állam gazdasági tevékenységének a GDP-ben, kiemelkedő a súlya a közbeszerzéseknek, sőt a vállalatok állami támogatásának. Még a konzervatívabb becslések szerint is 25 százalékkal többet költünk el közbeszerzésre, mint amennyit kellene, ami azt jelenti, hogy évente 400 milliárd forintot lopnak el. Elsődlegesen itt kellene a kormányzatnak önmérsékletet tanúsítania.
Az adórendszer radikális átalakításával egy versenyképesebb kkv szektort lehetne létrehozni, és ha ez végre kedvező lenne a kisebb cégeknek, akkor egy foglalkoztatás- és adóbevétel-bővítő növekedés indulhatna meg. Természetesen a költségvetési takarékosságot folytatni kell, tehát egy új adót is be kéne vezetni, amit nem a cégek fizetnek, hanem a háztartások. A magyar adórendszerből nagyon hiányzik a vagyonadó, és ezt nem csak az ingatlanra kellene kivetni. Az alapelv az lehetne, hogy aki rendesen befizeti az adóját, annak ne kelljen többet fizetnie. Ezzel a lépéssel be tudnánk hozni olyan adózókat is, akik eddig részben kihúzták magukat alóla.
A Bajnai-kormány idején voltak próbálkozások, viszont rosszul valósították meg a vagyonadót, ami le is járatta az intézményt. Svédországban például úgy oldották meg a vagyonadót, hogy 1,5 százalékot kellett fizetni 15 évig a 250 ezer euró feletti vagyonokra. Tehát tényleg csak a gazdagok fizettek és csak a 250 ezer euró feletti részre. Papp szerint ha az 50 millió forint felett kellene fizetni a vagyonadót, akkor viszonylag magas adókulcs esetében 500 milliárd forintnyi adóbevétel is keletkezhetne.

EZT IS AJÁNLJUK

Az aktuális Közbeszerzési értesítő

Forrás: portfolio.hu, fn.hu

Napokon belül kiírhatják a Szociális Családiház Program Ócsán megvalósuló első ütemének közbeszerzési pályázatát – bizakodik Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezetépítő szakmai tagozatának elnökhelyettese. Aki egyúttal azt is reméli, hogy a tenderbe foglalt feltételekből pontosan kiolvasható lesz, milyen házakat építene a kormány a fizetésképtelen devizahiteleseknek.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

Jelenleg ugyanis kevés a biztos pont. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdán még a készházépítőket tartotta befutónak, ám néhány nappal később visszakozott, mondván a téglatechnológia már bizonyított az árvízi újjáépítéskor Felsőzsolcán. Ami bizonyos, hogy a Belügyminisztérium 40–80 négyzetméteres épületeket emelne, a család nagyságától függően.
A készházépítők startra készek. Szaló Péter területrendezési helyettes államtitkár kérésére adott korábbi ajánlatukban 6-8 hetes határidővel vállalták 30 kulcsrakész ház átadását, de kapacitásuk elegendő a teljes első ütem 80 épületének felhúzására is. Az előregyártott panelekből készülő házak legegyszerűbb, téglalap alaprajzú változata nettó 150-160 ezer forintból hozható ki négyzetméterenként. Ezekbe az energiaszabványokon belül lévő, de korántsem a legkorszerűbb anyagokat építenék be. Ez nem befolyásolja a komfortfokozatot, viszont drágábbá teszi az üzemeltetést.
Már a középkategóriás házak építési költsége is duplája az alaptípus árának, míg a rezsi minimálisra szorításával működő készház (amilyen Pilisszentivánon épült) előállításnak négyzetméterára nettó 400 ezer forint.
Minél korszerűbb anyagokat, illetve technológiát használnak ugyanis a kivitelezésnél, annál olcsóbb lesz az épület üzemeltetése. De ez fordítva is igaz. – Ha spórolunk a bekerülési költségen, akkor később többe kerül a rezsi – vonja le a következtetést Kárpáti József. Ez utóbbi ugyanis elsősorban az alkalmazott hőszigetelésen, a beépített nyílászárók hőátbocsátási tényezőjén, a tetőzet kialakításán és a gépészeten múlik, s bizony ezeken spórolható meg a legtöbb az építkezéskor. A peremfeltételek ismerete nélkül azonban botorság lenne még csak megbecsülni is az Ócsára építendő házak várható üzemeltetési költségeit.
A kormányhatározat értelmében az első ütemben 80 – majd további nyolcvanas blokkokban összesen 420 – ház épülne az Ócsa külterületén fekvő állami tulajdonú földeken. A projekt lebonyolításával a szintén állami tulajdonban lévő Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt.-t bízta meg a Belügyminisztérium, amellyel kíván Ócsa önkormányzata.
Az Urbanitas Kft. által előkészített két településrendezési szerződés tervezete már el is készült, jelenleg a város által kért javítások átvezetése, minisztériumi jóváhagyása folyik. A kontraktusok tartalmazzák a beruházáshoz kapcsolódó fejlesztéseket is. Az első ütemhez szükséges infrastruktúra – közművek, utak – megépítését, az ócsai vasútállomáshoz vezető 2 kilométeres kerékpárút, illetve a buszforduló kialakítását a kormány által kijelölt BMSK Zrt. végzi el. Szintén ez a cég hivatott segíteni az új bölcsőde építéséhez, illetve a meglévő Baross utcai óvoda bővítéséhez szükséges uniós, illetve állami források elnyerésében. (Az általános iskola fejlesztése a második ütemre marad.)

– A devizahiteleseket befogadó lakópark területe egyelőre gazdasági területként szerepel a város településszerkezeti tervlapjain (TSZT) – erősíti meg a Népszabadság információját Horváth Tamás alpolgármester, de nem tart attól, hogy a belterületbe vonás, illetve a hatályos TSZT módosítása az általános gyakorlatot követve hónapokig húzódna. – A kormány kiemelt projektté nyilvánította a programot, ami gyorsított eljárások lefolytatását teszi lehetővé –magyarázza Horváth Tamás.
A kormányzati lendületet mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már aláírásra kész a településrendezési szerződés, kiválasztották a rendezési terveket készítő irodát, és kijelölték a beruházás lebonyolítóját is. A szükséges módosítás öt hét alatt megtörténhet – bizakodik az alpolgármester. S ha ez így lesz, akkor októberben megkezdődhet a közműépítés és a kormány szándékai szerint tavasszal átadhatják az első otthonokat.
Hasonló optimizmussal beszél a beköltözők foglalkoztatási lehetőségeiről is. A szeptembertől újrainduló FÉG várhatóan 60 embert alkalmaz majd, bár ezek a munkavállalók a korábbi alkalmazottak közül kerülnek ki. A tisztán magyar tulajdonú NAGÉV CINK Kft. júniusban átadott csúcstechnológiát felvonultató acélszerkezeti tűzihorganyzó üzeme további 100-150 helybelinek kínál munkalehetőséget. A lakópark révén kiépülő infrastruktúra pedig újabb befektetőket vonzhat a városba. A kormány egyébként – számokkal és pénzforrásokkal egyelőre nem körülírt – ígéretet tett a városvezetőknek további munkahelyek létesítésének támogatására. Szükség is lesz rá, hiszen Ócsa munkaképes lakosainak fele már most is Budapestre jár dolgozni.
Sokat spórolhatnának a későbbi lakóknak, ha a fűtést nem épületenként beépített gázkazánnal oldanák meg, hanem egyetlen központi – például a legkorszerűbb technológiák közé számító pellet – kazánnal biztosítanák – állítja Kárpáti József. A könnyűszerkezetes házakkal szembeni idegenkedést oszlatni kívánó szakember szerint ezeknek a házaknak a karbantartása semmivel sem drágább és időigényesebb, mint téglafalazatúaké. Az alapozás és külső vakolat ugyanis mindkét építési módnál ugyanaz.

EZT IS AJÁNLJUK

A kormány felülbírálja eddigi gazdaságpolitikáját

Forrás: nol.hu

A jogszabályalkotók tehetők részben felelőssé az önkormányzatok eladósodásáért. A közbeszerzésmentes kötvénykibocsátással ugyanis inkább csak a közbeszerzési folyamat meggyorsítására volt lehetőség, a megoldás a banki hiteleknél jóval alacsonyabb kamatot eredményezett a településeknek.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

A helyi önkormányzatok finanszírozási problémáiért részben a jogszabályalkotók a felelősek − derült ki az önkormányzati szövetségek vezetői és a Bankszövetség vezetőinek tegnapi megbeszélésén. Európában lényegében példa nélküli az, hogy a helyhatóságok pénzügyi szolgáltatási tevékenységét közbeszereztetni kell. A törvény olyan szinten szakmaiatlan, hogy a folyószámlahitelek nyújtására is külön tendert kell kiírni, holott a településeknek csak egyetlen − közbeszerzés során kiválasztott − számlavezető bankjuk lehet, a folyószámlahitel pedig a számlához kapcsolt szolgáltatás. Érdekes ugyanakkor, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2010. január 1-jétől számlát vezethet az önkormányzatoknak, ráadásul közbeszerzés nélkül − ezt kihasználva nyitott számlát Heves Megye Önkormányzata, amikor az OTP Bank a megye tartozásainak egy részét inkasszálni igyekezett a számláról. Más kérdés, hogy a MÁK egyéb pénzügyi tevékenységet nem végezhet, így nem is hitelezhet − vagyis a MÁK-számlavezetés csak a már lényegében fizetésképtelen önkormányzatoknak éri meg.
A bankok és az önkormányzatok évtizedek óta hatékonyan tudtak egymással dolgozni, ám a közbeszerzési törvény szabályozása ezt a kapcsolatot alapjaiban nehezítette meg: a számlavezetést jórészt ingyen biztosító bankoknak komoly árazási versenybe kellett kezdeniük minden kölcsönért. A jogszabályalkotók ugyanakkor itt is kiutat kínáltak: míg a hitelekre vonatkozott a közbeszerzési törvény, a tőkepiaci instrumentumok − így a kötvénykibocsátás − igénybevételét nem kellett tendereztetni.
A közbeszerzésmentes kötvénykibocsátással ugyanakkor a piaci szakemberek szerint inkább csak a hónapokig elhúzódó, drága közbeszerzési folyamat meggyorsítására volt lehetőség, miután egy-egy kötvénykibocsátásra így is pályáztattak az önkormányzatok: a legkisebb település is legalább 3-4, a nagyobb városok és megyék akár 8-10 ajánlatból is kiválaszthatták a számukra legmegfelelőbbet. A megoldás a banki hiteleknél jóval alacsonyabb kamatot eredményezett a településeknek, s talán még ennél is komolyabb érv volt számukra, hogy a kötvénykibocsátáskor a hitelekkel ellentétben az önkormányzatoknak nem kellett megmondaniuk, milyen célra (beruházásra) költik el a befolyó pénzt. (Sok önkormányzat ezért "tőzsdézni" kezdett a pénzekkel: a carry trade esetleges nyereségét ugyanakkor mára elvitte a megugró árfolyam.)
Egyes vélemények szerint a bankok felelőssége ott kereshető, hogy azoknak az önkormányzatoknak is segédkeztek a kötvénykibocsátásban, amelyeknél tudható volt, hogy nem későbbi beruházásra, hanem napi működésre megy el a pénz − erre elsősorban a megyei kötvényeknél volt példa. Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó banki szakemberek szerint 2006−2007-ben − amikor a kötvénykibocsátások zöme történt − a megyei önkormányzatok forrásai még elegendőnek tűntek a 20 éves finanszírozásra. Az önkormányzati rendszerből folyamatosan elvett állami rész − a tavalyi 120 milliárd után idén 40 milliárd az elvonás erről a területről − mellett a megyék finanszírozásának felborulásához az is hozzájárult, hogy az elmúlt években − különösen 2006-ban és 2010-ben − a megboruló költségvetésű települések a korábbinál ötször több intézmény működtetését adták át − forrás nélkül − a megyéknek.

Forrás: napi.hu

2004 helyett 2044. év, 2001 helyett 1002. év - ehhez hasonló hibákba ütközött közbeszerzési kiírásokban a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Korrupciókutató-központ, amely az állami beszerzésekről állít össze adatbázist. A nem végleges, úgynevezett "béta" adatbázis adatai rámutatnak, hogy 1996 és 2011 között a választási években kiemelkedik a közbeszerzések száma, a 2010-es évben pedig extrém sok volt a közszféra beszerzése.
Elsőként kíván olyan adatbázist összeállítani a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének Korrupciókutató-központja, amely kutathatóvá teszi a közbeszerzéseket a kilencvenes évektől napjainkig.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke

A "Magyar közbeszerzési adatok és az információs szupersztráda - Első riport" című kiadvány (pdf) az 1996 és 2011 júliusa közötti közbeszerzési adatok alapvető jellemzőit mutatja be. A kutatók egy "béta" vagyis még nem végleges adatbázist hoztak létre, amelyből kiderül például, hogy 2010-ben kiugróan magas volt a lezárt közbeszerzési eljárások száma, de az összes vizsgált választási évre igaz, hogy több eljárás zárul, mint a többi évben.
Az 1996 januárja és 2011 februárja közötti 82 760 vizsgált esetből az adatok szerint 2010-ben 15 515 eljárás zárult, míg 1996 és 2007 között csak évi 2000-6000 eljárás volt jellemző. 2008-tól folyamatosan növekedett a lezárt eljárások száma és az idei első félévben már több közbeszerzés zárult le, mint három évvel ezelőtt egy teljes év alatt.
Kiderült az is, hogy a 2010-re megugró közbeszerzési eljárási szám nagyrészt a vidéki beszerzések felfutása miatt alakulhatott, mivel a budapesti beszerzések aránya az 1996-2008 közötti 45-60 százalékról 2010-re 35 százalékra, 2011-re ez alá csökkent.
Az adatok szerint 2009 januárja és 2010 májusa között a legtöbb közbeszerzést a Főgáz Földgázelosztási Kft. írta ki, összesen 514 darabot, amely az összes eljárás 3 százalékát teszi ki. A budapesti önkormányzat 270, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 157, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 87, az Országgyűlés Hivatala 60 pályázatot hirdetett. Az adatok egy-egy állami vállalat vagy intézmény közbeszerzési aktivitását is nyomon követi, például kiderül, hogy a BKV Zrt. 2009-ben írta ki a legtöbb pályázatát.
A kutatók amiatt fogtak az adatbázis összeállításába, mert a "80 milliós informatikai fejlesztés ellenére jelenleg nincs olyan, bárki által elérhető adatbázis, amely letölthető módon és rendezetten tartalmazná a magyarországi közbeszerzések fontosabb jellemzőit" - olvasható a jelentésben.

A Korrupciókutató-központ szerint szükség van olyan adatbázisra, amelyből kiderül, hogy mely cégek azok, amelyek szinte minden közbeszerzési pályázaton nyernek, és éves árbevételük többsége a közbeszerzéseken elnyert összegekből származik. Vagy épp olyan kérdésekre adhat választ, hogy két önkormányzat miért szerez be ugyanabban az időben, ugyanabból a termékből feltűnően eltérő árakon.
A kutatók szerint vannak külföldi példák arra, hogy lehetséges alacsony költséggel állami adatbázist építeni, például Chilében működik ilyen. A központ álláspontja szerint a korábbi adatokat is lehetett volna már digitális formában kezelni, illetve állami adatbázissá formálni, ehelyett különböző cégek végzik el ezt a munkát, amelyet pénzért értékesítenek.
Kritikát fogalmazott meg az intézet a rendszerezetlen adatok miatt. Felhívták a figyelmet, hogy a közbeszerzések elérhető adatai gyakran hibásak, pontatlanok, például előfordulnak elírt évszámok, mint 1002. év, 2022. év, 2044. év (helyesen: 2001, 2002, 2004). A kutatók 2218 közbeszerzés adatát még nem tudták feldolgozni a hiányosságok és pontatlanságok miatt.
A Korrupciókutató-központ célja "olyan adatbázis építése, amelyekben a közbeszerzések adatai összekapcsolhatók egyrészt a cégek gazdálkodási adatait, illetve tulajdonosi kapcsolatait tartalmazó adatbázisokkal, másrészt a pályázó cégek és a kiíró intézmények vezetőinek nyilvánosan elérhető adatait tartalmazó adatbázisokkal". 

EZT IS AJÁNLJUK 

Közbeszerzési Figyelő

Forrás: origo.hu

Az fn.hu cikkében kimazsolázták a januártól hatályos új közbeszerzési törvényt, és megnézték, hogyan kezel néhány meglévő problémát. Az olcsóbb, hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb közbeszerzéshez részben közelebb kerültünk, de van visszalépés is. Nem zártak be minden kiskaput és lettek újak is.
Az új közbeszerzési törvény nem hibátlan, de azért vannak erényei is. A korrupció visszaszorítását szorgalmazó Transparency International keddi tájékoztatóján Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, a Corvinus Egyetem oktatója segítségével kaptunk áttekintést az elfogadott, januárban hatályba lépő törvényről. Íme néhány orvoslásra váró kérdés, s hogy a változó (vagy éppen változatlan) szabályok miatt milyen pozitív és negatív hatásokra lehet számítani.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke Hotel

1. Értékhatárok
Benne maradt a törvényben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehetősége, ami azt jelenti, hogy áru- és szolgáltatás beszerzésnél 25 millió forintos értékhatár alatt (építési beruházásoknál 150 millió alatt) nem kötelező meghirdetni a közbeszerzést, elég három ajánlatot bekérnie az ajánlatkérőnek, és közülük választani.
+ Gyorsabb lehet az eljárás, lehetőséget adhat a kkv-knak.
- Ez csak látszatverseny lesz. Korrektebb lett volna az értékhatárokat emelni, és a kisebb értékű szerződéseket inkább teljesen kivenni a közbeszerzés alól. Ez így csak felesleges adminisztráció lesz.

2. Egyedi eljárásrend
Újdonság. Azt jelenti, hogy EU-s értékhatár alatt, vagyis úgynevezett nemzeti eljárásban lehetővé válik, hogy az ajánlatkérő egyedi eljárásrendben (kvázi a saját maga által kialakított szabályok szerint) írja ki a pályázatát.
+ Könnyebbséget jelenthet az ajánlatkérőknek. (Viszont Tátrai Tünde szerint kétséges, hogy élnek-e a lehetőséggel, hiszen ha jogorvoslat indul, akkor az megakaszthatja a beszerzést.)
- Az egyedi szabályok átláthatatlanná teszik a közbeszerzést.

3. Alvállalkozók
A bejelentés minimális adminisztrációval jár januártól. Rövidülhetnek az alvállalkozói láncok. Nem változik, hogy csak 25 százaléknyi teljesítés alatt lehet egy cég alvállalkozó. Ha a negyed részt eléri, már közös ajánlattevőnek számít (itt nem csökkent számottevően az adminisztráció).
+ Egyszerűbben lehet bejelenteni az alvállalkozókat, így talán tényleg könnyebben lehetőséghez juthatnak a kisebb cégek is.
- Könnyen kijátszható a 25 százalékos szabály, elég 24 százalékos teljesítést bejelenteni, s máris megúszható a közös ajánlattétel.

4. Alvállalkozók kifizetése
Megszűnik az a jelenlegi nehézkes (az alvállalkozókat inkább „eltüntető”) szabály, hogy a fővállalkozót csak akkor lehet kifizetni, ha az az alvállalkozóit már kifizette. Lehetőség lesz arra, hogy a megrendelő közvetlenül fizesse ki az alvállalkozót (ennek részletszabályait kormányrendelet fogja szabályozni). Nem lehet ajánlattevő az, aki alvállalkozójának 10 százaléknál többel tartozik, vagy 15 napnál hosszabb késedelemben van.
+ A nehezen alkalmazható közvetett kifizetés megszűnik (nem működött, mert nem volt mögötte megfelelő háttér, e nélkül pedig csak többlet adminisztrációt és költséget okozott).
- A közvetlen kifizetés nehezen fér össze a számviteli törvénnyel. Az ajánlattevőt kirekesztő szabály betartását pedig valószínűleg képtelenség lesz ellenőrizni.

5. Egybeszámítás
Az a jelentősége, hogy ha bizonyos időszakra jutó (például éven belüli) beszerzéseket egybe kell számítani, akkor elérhetik a közbeszerzés értékhatárát, vagyis ki kell írni rájuk a közbeszerzési pályázatot. A szabály liberálisabb lett.
+ Az ésszerűség irányába hathat.
- Nem fogalmaz egyértelműen a törvény, így nem lehet tudni, mit jelent az, hogy „hasonló” és „egy időben” felmerülő árukat vagy szolgáltatásokat kell majd egybeszámítani. Az ajánlatkérők bizonyára trükközni fognak ezzel a szabállyal (nem számítanak egybe, ha nem muszáj, hogy ne kelljen közbeszerezni).

6. Pályázati dokumentáció
Az ajánlatkérő nem kérhet be olyan dokumentumokat, amelyek online elérhetőek a különböző hivatalok nyilvántartásaiból.
+ Kevesebb papírt kell újra és újra begyűjteniük az ajánlattevőknek.
- A különböző hivatalok honlapjai nagyon eltérő színvonalúak, nem mindenhol lehet megtalálni a szükséges adatokat, és a visszakereshetőség, visszamenőleges keresés sem általános. Az is gond, hogy ezek az információk nem hitelesek (nincsenek biztonságos elektronikus aláírással ellátva).

7. Közbeszerzési Tanács
Független maradt (az alá tartozó Közbeszerzési Döntőbizottsággal együtt), továbbra is az Országgyűlésnek alárendelve, Közbeszerzési Hivatal néven működik tovább. A törvény kimondja:a hivatal feladata lesz egy naprakész, kereshető online adatbázis létrehozása, amely végre hiteles képet adna a hazai közbeszerzésről. (Ennek eredetileg 2009 végére kellett volna elkészülnie.)
+ Jó, hogy nem rendelték alá a kormánynak, a politikának a Közbeszerzési Hivatalt.
- Mivel a hivatal nem lesz a kormány alá rendelve, nincs kézi vezérlés, tovább húzódhat az adatbázis elkészítése.

8. Totális kontroll
Nem változott a szabály, amely április elsejétől lépett életbe: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen ellenőrzése alatt maradtak (jóváhagyástól az ellenőrzésig) a közbeszerzések.
+ Elvileg költséghatékonyabbá teheti a beszerzéseket.
- Plusz adminisztrációval jár, és lassíthatja az eljárásokat.

9. A törvény
Bonyolult, túlszabályozott, hosszú, nehezen áttekinthető a jelenleg érvényben lévő törvény. Az új rövidebb (400 helyett 175 paragrafus).
+ Könnyebben áttekinthető, általános, minden eljárásra érvényes szabályokat tartalmaz.
- A részletszabályok még nem ismertek. Ezekre kormányrendeleteket fognak kiadni az év végéig. Nem tudni, a kormányrendeletek mennyire fogják áttekinthetetlenebbé és bonyolultabbá tenni a szabályozást.

A Transparency International továbbra is figyelemmel kíséri a közbeszerzéseket, őszre könyv megjelentetését tervezi: „Minden, amit meg akartál tudni a közbeszerzésről, de nem merted megkérdezni” címmel és ígérete szerint elkészíti a közbeszerzésben résztvevő önkormányzatok kockázati térképét (a jogorvoslati anyagok alapján).

EZT IS AJÁNLJUK

Itt az új Közbeszerzés Törvény

Forrás: fn.hu

A kkv-k számára fenntartható beszerzésekkel és a háromajánlatos eljárásokkal az ajánlatkérő határozhatja meg, hogy kiket juttat üzlethez. Január elsejétől új közbeszerzési törvény lép hatályba. A nemzeti eljárásrendben szabadon alakíthatók a szabályok árubeszerzésnél és szolgáltatás-megrendelésnél. Kizáró ok az offshore és az alvállalkozói tartozás.
A kis- és középvállalkozások (kkv) számára fenntartható beszerzéseket már a tavaly szeptemberi törvénymódosítással lehetővé tette az Orbán-kormány, a szabályt most átemelték az új közbeszerzési törvénybe is. E szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja árubeszerzés és szolgáltatás esetén a 100 millió, építési beruházásnál pedig az egymilliárd forint nettó árbevételt el nem érő vállalkozások számára. (Építési beruházás és koncesszió esetében ez csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az 500 millió forintot.) A kormány meghatározhatja az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek és állami tulajdonú szervezetek számára e szabály kötelező alkalmazását.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke Hotel

E szabályt élesen bírálta a Transparency International (TI) magyarországi szervezete is, versenytorzító és a közpénzek hatékony felhasználását veszélyeztető hatása miatt. Korrupciós kockázatot is rejthet, mivel a TI szerint az ajánlatkérőket és ajánlattevőket ügyeskedésre készteti, és a kevésbé jóhiszemű ajánlattevőket hozhatja helyzetbe.
A kkv-k előnyben részesítését segíti az az új szabály is, amely hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos (nem nyilvános) eljárás alkalmazását teszi lehetővé, ha az árubeszerzés és szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési beruházásé pedig a 150 millió forintot. Ilyen eljárás indításáról már az ellenőrzést végző Közbeszerzési Döntőbizottságot sem kell értesíteni. Ekkor legalább három, mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni tudják az alkalmassági feltételeket.
Nem lehet ajánlattevő közbeszerzésen offshore cég vagy olyan társaság, amelynek több mint 25 százalékos tagja offshore vállalkozás. (A törvény szerint kizáró ok, "ha a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna - a jövedelemre kifizetett végleges, adóvisszatérítések után kifizetett adót figyelembevéve -, mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna.")
Kizáró ok továbbá − a lejárt adótartozás, jogerős eltiltás, munkaügyi bírság és hamis adatszolgáltatás mellett − az alvállalkozói tartozása. Kizárható az eljárásból, akinek korábbi közbeszerzés eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően megkötött szerződésével kapcsolatban 10 százalékot meghaladó tartozása van alvállalkozója felé, vagy a fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot − annak ellenére, hogy az ajánlatkérő kifizette −, és ezt két éven belül született jogerős és végrehajtható határozat megállapította. Az ajánlatkérő azt az ajánlattevőt is kizárhatja az eljárásból, akinek a hasonló szerződésben vállalt kötelezettségeit az elmúlt három évben nem vagy hibásan teljesítette.
Kibővítették a közbeszerzés alól mentességet élvező beszerzések körét, többek között az éttermi és szállodai szolgáltatások mellett nem kell tendereztetni a katasztrófa elleni védekezés és az azutáni elhárításhoz szükséges beszerzéseket sem.
A nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell lebonyolítani azokat a beszerzéseket is, amelyek becsült értéke − nem egybeszámítva az ajánlatkérő hasonló beszerzéseivel − szolgáltatás és árubeszerzés esetében kevesebb 21,03 millió, építési beruházások esetében pedig 262,89 millió forintnál, feltéve, hogy ez az érték nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit az ajánlatkérő az egybeszámítás alkalmazásával becsült volna.  

EZT IS AJÁNLJUK

Itt az új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.

Forrás: napi.hu

Pettkó András volt országgyűlési képviselő Népszavának írt cikke

Volt országgyűlési képviselőként, frissen végzett közbeszerzési referensként olvasom és összehasonlítom a régi közbeszerzési törvényt az országgyűlés által elfogadott új törvénnyel, és nem értem megint mi történik. Ha valamit másként kéne csinálni, mint ahogy eddig volt, akkor a közbeszerzés ilyen! A folyamat minél nagyobb elektronizáltságát, az elektronikus árlejtés megerősítését, a felesleges nyomtatások, papírok elkerülését minden fajta kormányzati ígéret ellenére az új törvény nem segíti elő. Megint a "papírlobbi" győzött, sajnos semmi lényeges változás nem észlelhető; pedig most lett volna lehetőség arra, hogy a kormányzat határozottabban az elektronikus irányba tolja a közbeszerzés menetét.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke Hotel

Azt gondolom: napjainkra az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának technikai feltételei teljes körűen megteremtődtek. A közbeszerzésre kötelezett állami és önkormányzati szervek, illetőleg a részükre azt lefolytató szervezetek esetében az informatikai ellátottság 100 százalékosnak tekinthető. A közbeszerzésekre jelentkező, ajánlatot tevő vállalkozások közül a multinacionális háttérrel rendelkezők egyértelműen, a kis- és középvállalkozások pedig mintegy 90 százalékban rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel, amelyek egy elektronikusan lebonyolításra kerülő közbeszerzésen való részvételt lehetővé tesz számukra.
Amikor feltesszük a kérdést, hogy létezik-e ma Magyarországon elektronikus közbeszerzés, akkor nem is olyan egyszerű a válasz, mivel a közbeszerzés öt, egymástól meghatározott ismérvek alapján elkülöníthető szakaszra osztható. A szakaszok a felek által végzett tevékenység szempontjából meghatározottak, (Kommunikáció, hirdetmények közzététele (E-advertising)- Elektronikus ajánlattétel (E-tendering) Elektronikus megrendelések (E-ordering)- Elektronikus árlejtés (E-aukció - Online aukció. Elektronikus számlázás (E-invoicing). Véleményem szerint az elfogadott törvénynek mindegyik területen javítani kellene a jelenlegi helyzeten.
Az elektronizáltság fokozatait az Európai Unió egységesen határozta meg a tagállamok számára kötelezően előírt 20 szolgáltatásra vonatkozóan, amelyek között szerepel a közbeszerzés is. Az Európai Unióban a közbeszerzési eljárások "elektronizálhatóságának" kérdését kulcsfontosságúnak tekintik. A teljes körű elektronikus pályáztatás feltételeinek megteremtéséről a tagállamoknak kell határozniuk erre, volt most lehetőség a törvény elfogadásával.
Kijelenthetjük azt is: a technikai feltételek adottak arra, hogy a közbeszerzések egyre nagyobb számban elektronikusan valósuljanak meg Magyarországon. A vezetékes internet lefedettség 90 százaléknál magasabb, a fennmaradó területeken pedig szinte kivétel nélkül biztosított a mobilinternet elérési lehetőség. Figyelembe véve, hogy a lefedetlen területek főként kisebb települések (falvak, tanyák), amelyeken vállalkozások elvétve működnek, ezért ezek az elektronikus közbeszerzés elterjedése szempontjából nem relevánsak.

A vállalkozások számítógéppel ellátottsága közel 90 százalékos, amelyek közül a nagyvállalkozások teljes egészében, a kis- és középvállalkozások több mint 80 százalékban rendelkeznek megfelelő informatikai eszközökkel. A mikrovállalkozások esetében ez a mutató körülbelül a lakossági internet ellátottság szintjének - azaz 50 százalék körülinek - felel meg. Az elektronikus árlejtéshez az ajánlatkérői oldalon megfelelő szoftver és szerver szükséges, az erre szakosodott szolgáltatóktól ez beszerezhető.
A leírtak alapján bizonyítottnak látszik az, hogy a közbeszerzési eljárások már Magyarországon is teljes folyamatukban elektronikusan végezhetők lennének. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy az EU szerinti skálán a 4. szintet a közbeszerzések tekintetében Magyarország teljesíteni tudja. Jelenleg a központosított közbeszerzések esetében - amelyek az erre kötelezett vagy önként csatlakozott szervezetek beszerzéseinek jelentős hányadát teszik ki - a 3. szint valósul meg, de a többi közbeszerzési eljárásnál is egyre gyakoribb az elektronikus árlejtés alkalmazása, amely a közbeszerzés teljes körű elektronizálásának irányába ható kedvező tényező. Fontos megjegyezni még, hogy Magyarországon közpénzeknek csak kb. 10 százalékát teszi ki az "e-procurement", vagyis a központosított közbeszerzés, a többit az "e-tendering", magyarul a hirdetményeken alapuló beszerzés adja.
Netpolgárként egyértelműen kijelenthető, hogy ezt a folyamatot kellene erősítenie annak érdekében, hogy hazánk ne az utolsó helyen kullogjon, mint most az Unióban az elektronikus közbeszerzések területén. Azt állítom, minél jobban elektronizáljuk a közbeszerzést, annál nagyobb a korrupció kiszűrésének lehetősége, s az értékelés folyamata is könnyebbé tehető. Persze, teljes egészében még nem lehet áttérni a papírmentes e-közbeszerzésre, ám el lehetett volna gondolkodni és egy merészet lépni annak érdekébe XXI. században már ne csak álom, legyen, hanem minél szélesebb körben valósággá váljon az elektronikus közbeszerzés jelenleg már létező lehetősége.

EZT IS AJÁNLJUK

Itt az új Közbeszerzés Törvény

Forrás: nepszava.hu

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által személykocsik beszerzésére kiírt tendert, és egymillió forintra bírságolta az adóhatóságot - a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. szeptember 27. – Radisson Blu Béke Hotel

A NAV azt követően kezdeményezett közbeszerzést, miután az idén áprilisban a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság igazolta, hogy a központosított beszerzés keretében nincsenek olyan autók, amilyenekre a hatóság igényt tart. A felhívásban 100 személyautó szerepelt, amelyekből 20 középkategóriás, 70 felső-középkategóriás, további 10 darab pedig jobb felszereltségű felső-középkategóriás volt. A végső darabszám minden kategóriában 20 százalékkal több vagy kevesebb is lehetett volna.
Az ajánlati dokumentációt 18 cég vásárolta meg, végül azonban csak egy, a Schiller Autóház Kft. adott be ajánlatot, és meg is nyerte a pályázatot. Mindhárom kategóriában Opelt ajánlott. A tendert előbb a Porsche Hungária Kft., majd a Renault Hungária Kft. is megtámadta a KDB előtt azzal az indokkal, hogy a felhívás determinált volt, így a legtöbb ajánlattevő kiesett a versenyből.
Példaként hozták fel, hogy az autó hosszának 4 méter 49 centiméter és 4 méter 52 centiméter közé kellett esnie. A motorokra pedig olyan ajánlatot - Euro 3 és Euro 4 - is be kellett adni, amelyek már nem helyezhetők forgalomba Magyarországon.
A KDB indoklásában hangsúlyozta, hogy a verseny nem korlátozható a műszaki tartalom túlzott meghatározásával. Ebben az esetben a műszaki meghatározottság úgy értékelődik, hogy felülírja az ajánlati árat.
A KDB a jogsértések miatt az ajánlati felhívástól az eredményhirdetésig megsemmisítette a tendert, emellett egymillió forint bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
A KDB ritkán szab ki bírságot, amennyiben a jogsértés - egy új eljárással - reparálható, a 320 millió forintos érték miatt ezúttal azonban ezt a szankciót is alkalmazták.

EZT IS AJÁNLJUK

Itt az új Közbeszerzés Törvény

Forrás: mfor.hu

A törvényt a Ház 250 igennel, 88 nem ellenében szavazta meg hétfőn. A jogszabály bevezetőben kiemeli, hogy az ajánlatkérők, illetve a gazdasági szereplők - az ajánlattevők - jóhiszeműen, tisztességesen kötelesek eljárni, és a jogaikat csak rendeltetésszerűen gyakorolhatják. Közbeszerzést lehet, illetve kell kiírni árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, továbbá építési- és szolgáltatási koncesszióra. Nem kell alkalmazni a törvényt azoknál a beszerzéseknél, amelyek az ország biztonságát érintik.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

A közbeszerzés értékének vagy az uniós, vagy pedig a nemzeti értékhatárt kell elérnie, ez alatt nem kötelező az ajánlati felhívás közzététele. Az előbbit az Európai Bizottság teszi közzé, míg a nemzeti értékhatárt a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. A kormány az általa felügyelt területeken központosított közbeszerzést rendelhet el, és az Egészségbiztosítás Alapból finanszírozott szervezeteknél is alkalmazható a központosított közbeszerzés. Az ajánlatkérőknek a hirdetményeket elektronikus úton kell megküldeniük a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérők a szerződés teljesülésétől számított öt évig kötelesek megőrizni a közbeszerzések dokumentumait.
A törvény részletezi az uniós és a nemzeti értékhatárt meghaladó eljárások típusait, illetve azok részletszabályait is tartalmazza. Például az ajánlatkérő kiírhatja a közbeszerzést akkor is, ha ahhoz támogatásból igényelt forrást, de erre a felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
A közbeszerzési törvények örök témája az, hogy mennyi pénzt kérhet az ajánlatkérő a dokumentációért. Az új törvény a dokumentáció előállításának és az ajánlattevők részére történő eljuttatásának a költségét határozza meg alapnak. Visszajár a dokumentáció ellenértéke akkor, ha az ajánlatkérő visszavonja a felhívást, ha az eljárás eredménytelen, vagy pedig ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség végéig nem hirdet eredményt.
Nem lehet ajánlattevő az, aki 2010. szeptember 15. után kötött szerződés alapján az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot. Ugyancsak kizárt az ajánlattevők sorából az, aki korábbi közbeszerzésen hamis adatot szolgáltatott. Az ajánlatok értékelési szempontjai a régiek: vagy a legolcsóbb, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a nyertes. 

szólj hozzá: Új Közbeszerzési Törvény 2011

A törvény három esetet sorol fel a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések semmisségére. Ezek: ha mellőzték a kötelező közbeszerzést, ha hirdetmény nélküli tárgyalásos szerződést folytattak le, holott nem álltak fenn annak a feltételei, végül pedig ha a szerződéskötési moratórium alatt kötötték meg a szerződést.
A jogorvoslati beadványokat továbbra is - három biztosból álló tanácsban - a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) bírálja el. A döntőbizottság előzetes döntéshozatalt kérhet az Európai Bíróságtól. A jogegység biztosítására a valamennyi biztost magába foglaló összkollégium működik a KDB keretében. A döntőbizottság határozatai ellen jogorvoslattal lehet élni a bíróságnál.
A végszavazás előtt az alkotmányügyi bizottság kormányhivatalból az Országgyűlés alá rendelt szervezetként határozta meg a Közbeszerzési Hatóságot, amely a Közbeszerzések Tanácsának utódja lett. Az indok az, hogy a kormány maga is aktív szereplője a közbeszerzési piacnak, így a felügyelő szervezet nem járhatna el pártatlanul, ha kormányhivatalként működne. A Közbeszerzési Hatóság keretében működik ezután a Tanács, amely továbbra is az állam, az ajánlatkérők és az ajánlattevők képviselőiből áll. A Tanács választja meg a Hatóság elnökét, mégpedig öt évre.

Az új közbeszerzési törvény célja a javaslat indoklása szerint az, hogy megteremtse a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználását,  a nyilvános ellenőrizhetőséget, valamint megőrizze a verseny tisztaságát. A törvény további célja, hogy elősegítse a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési pályázatokban. A tövénnyel kapcsolatban azonban számos kritika látott napvilágot, elsődleges problémaként a korrupció növekedésének a lehetősége miatt.
A Transparency International már korábban felhívta a figyelmet az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos problémákra. Ezek szerint a törvényjavaslat korrupciós kockázatokat rejt magában, a legnagyobb problémát abban látták, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők szabadon alakíthatják ki eljárásrendjüket, melyhez nem kapcsolódik majd megfelelő ellenőrzés.
Az egyik leginkább vitatott intézkedés, miszerint a közbeszerzési döntőbizottságot a kormányhivatal alá rendelnék, egy hétfőn reggel elfogadott módosító indítvány alapján mégsem valósult meg: a döntőbizottság független, csak az országgyűlésnek felelős intézmény lesz.
Az új törvény egyik célja a korrupció visszaszorítása volt, azonban szakértők szerint nemhogy visszaszorítaná, de még inkább elősegíti a korrupciót. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi egyedi eljárásrend kialakítását - a kritikusok szerint ez azt jelenti, hogy a túlzottan rugalmas szabályozás és a megfelelő ellenőrzés hiánya veszélyezteti a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását.
A korrupció lehetőségén kívül más problémák is felmerültek az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban. A törvényjavaslat egyik jelentős hiányosságaként említik meg a keretjogszabályi struktúrát, amely miatt a törvény számos fontos területtel nem foglalkozik. A hiányzó terülteket várhatóan kormány- és miniszteri rendeletek fogják szabályozni, a TI szerint ez a közbeszerzési törvény átláthatatlanságához vezethet.  

EZT IS AJÁNLJUK

Új KBT. – Last Minute módosító indítvány

Forrás: hirszerzo.hu, privatbankar.hu

Az utolsó pillanatban egy nagyon fontos ponton változhat az új közbeszerzési törvény tervezete, amelyről hétfő délután lesz parlamenti zárószavazás. Az alkotmányügyi bizottság – amely a múlt héten a dohánylobbi nyomulásának engedett utat – hétfőn elfogadott egy olyan zárószavazás előtti módosító indítványt (pdf), amely a törvényjavaslat egyik legtöbbet kritizált pontját írja át. A tizennégy oldalas indítvány értelmében a Közbeszerzési Hatóság, amely alá a vitatott tenderek ügyében eljárni hivatott Közbeszerzési Döntőbizottság is tartozik, mégsem a kormány alá rendelt szerv lesz, hanem független, csak az országgyűlésnek felelős intézmény. 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Mint korábban megírtuk, több szakértő, köztük a Transparency International is súlyos korrupciós kockázatokat lát a közbeszerzési törvény tervezetében. A szervezet a törvény egyik leginkább aggasztó elemének épp azt tartotta, hogy a most az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá alakítanák. Mivel ez alkalmazza a döntőbiztosokat "a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra" – állította a korrupcióellenes szervezet, azért tartva ezt különösen aggályosnak, mert jellemzően a legnagyobb értékű tendereket épp kormányzati szervezetek, intézmény, állami cégek írják ki.

A kritikák egybeesnek azzal, amit a most benyújtott módosító indítványban megfogalmazott az előterjesztő (formálisan a bizottság leendő alkotmánybíró elnöke, Balsai István, hogy gyakorlatilag ki, azt nem tudni). Annak indoklása ugyanis úgy szól: "a közbeszerzési intézmény kormányzati hierarchiába történő applikálása megkérdőjelezi a korrupciómentes és átlátható közbeszerzési folyamatokat, a jogorvoslati döntések szakmai hitelességét".

A szakértők és a TI a törvényjavaslat több más pontját is aggályosnak találták. Így például azt, hogy a parlament most csak egy kerettörvényt alkot, számos kérdést később kormányrendelet (vagy rendeletek) szabályoznak majd. Sokan kifogásolták azt is, hogy a csak formális társadalmi  egyeztetésen átesett törvénytervezet a közbeszerzések számottevő többségét nem szabályozná vagy azokra egyedi eljárási szabályok megállapítását engedélyezné. Az úgynevezett nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását, miáltal évente 400-500 milliárd forintot lehetne elkölteni megfelelő ellenőrzés nélkül. A törvénytervezettel szemben felmerült kifogások súlyát jól érzékelteti, hogy ahhoz száznál több módosító indítványt nyújtottak be a képviselők.

Forrás: index.hu

Az indoklás szerint a Baross tér rendezésére kiírt tender több ponton is megsértette a közbeszerzési törvényt. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette az eljárást lezáró döntést.  Mint írták, a kért munka sokrétű, például el kell bontani a Thököly úton a villamosvágányt a Hernád utcáig, az új aluljáróban asztalos-, burkoló- és egyéb munkákat kell végezni, és négy liftet is be kell építeni.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

A felhívásra 5 ajánlat érkezett. A Stra-Masz 2011 konzorcium lett a nyertes 4,2 millió forinttal, a második helyen a Colas két cége által alapított konzorcium végzett 5 milliárd forintos ajánlattal. A legdrágább ajánlat összege meghaladta a 7 milliárd forintot.
Jogorvoslatot a Colas konzorcium kezdeményezett, több ponton támadva a nyertes ajánlatot. Első helyen állt az a kifogás, hogy a BKV kirívóan alacsony ajánlatot fogadott el nyertesnek. Az árak átlagához képest a nyertes ajánlat 24 százalékkal, míg a legdrágábbhoz képest 41 százalékkal volt alacsonyabb. A KDB véleménye szerint az ajánlatkérőnek indoklást kellett volna kérnie az árról, és csak ennek megalapozottsága esetén nyilváníthatta volna nyertesnek azt. Ezért a KDB megsemmisítette a BKV-eljárás lezáró döntését.
A KDB megállapította még, hogy a nyertes ajánlatban több vezető életrajza hiányos, és szintén hiányosak a nyertes által az erőforrást nyújtó szervezetről beadott adatok is. Mindkettő hiánypótlással korrigálható.
Hasonló esetekben - amikor újraértékeléssel a jogsértés korrigálható - a KDB ritkán szab ki bírságot. Most - a közbeszerzés értéke miatt - indokoltnak tartotta az 1 millió forintos bírságot. 

EZT IS AJÁNLJUK

Újdonságok az új Közbeszerzési Törvényből

Forrás: fn.hu

Rövidülhetnek az alvállalkozói láncok, s így több pénz juthat az érdemi munkát végző kkv-knak. Főleg úgy, ha tényleg közvetlenül nekik fognak fizetni a megrendelők (és nem a fővállalkozóknak). De vajon mit fognak erre lépni a fővállalkozók? Ki tudnak-e kerülni majd egy ilyen szabályt például úgy, hogy a jövőben nem alkalmaznak alvállalkozókat? Minden attól függ, mi lesz az új közbeszerzési törvényben.
A törvényalkotó szándéka szerint segítené a kisebb cégek bekerülését a közbeszerzésbe. Ez látszik az alvállalkozásoknál tervezett változtatásokból is. De vajon eléri-e ezt a célt?  

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Kettőre csökkenhetne az alvállalkozói szintek száma, vagyis kevesebb olyan szereplő lenne, aki csak a pénzt veszi le, érdemi munkát nem végez. Kevesebb adminisztrációt írna elő a törvényalkotó, hogy könnyebb legyen az alvállalkozók bevonása.
A közvetlen kifizetéssel (a megrendelő közvetlenül az alvállalkozónak fizetne) pedig azt próbálná garantálni, hogy aki a munkát ténylegesen elvégzi, mindenképpen megkapja a pénzét.
Persze a fővállalkozók valószínűleg nem örülnek majd annak, ha nem rajtuk keresztül mennek a kifizetések. S lehet, hogy nagyon hamar fel is fedezik az új kiskaput, és az alvállalkozói forma helyett áttérnek a keretszerződési formára, ahol a pénz továbbra is hozzájuk folyhat be.

A jelenlegi és a tervezett közbeszerzési törvényt hasonlították össze szakértők a System Media szervezésében kedden tartott konferencián. A várható változások mellett a nyitott kérdésekre is kitértek. Úgy vélték ugyanis, hogy a kormánypárti módosító javaslatok közül jó eséllyel kerülhet be néhány a tervezett törvénybe. A konferencián elhangzott nyitott kérdések közül az alvállalkozókat érintő lehetséges változásokat és azok várható piaci hatásait emeltük ki.

Elég később megmondani, kik lesznek az alvállalkozók

Újdonság, hogy a fővállalkozónak (ajánlattevőnek, közös ajánlattevőknek) nem kell rögtön az elején megneveznie minden alvállalkozóját, hanem csak azokat, akikről már biztosan tudja, hogy bevonja őket a teljesítésbe (és csak náluk kell a pontos százalékot megadni). Viszont nyilatkoznia kell minden olyan teljesítésről, amelyeket majd alvállalkozókra szeretne bízni. S amint megvan az alvállalkozó, be kell őt jelentenie az ajánlatkérőnek (aki ezt nem bírálhatja felül).
Ez jelentős könnyítés lenne, mert eddig (magyar specialitásként) már az ajánlattételkor be kellett jelenteni a teljes alvállalkozói kört.

Alvállalkozó cseréje

Az alvállalkozót lecserélni továbbra is csak az ajánlatkérő beleegyezésével lehetne. Új szabályként egy kivétel lenne: ha az ajánlat teljesítése egy adott alvállalkozóhoz (szakemberhez, vagy céghez) úgy kötődik, hogy csak az ő bevonásával végezhető el a munka. Ezt az alvállalkozót nem lehetne lecserélni. Két módosító javaslat is érkezett ehhez a ponthoz, tehát még nem biztos, hogy ilyen szigorú szabály lesz.
Fribiczer Gabriella hivatalos közbeszerzési szakértő, európai uniós szakjogász szerint ha a tervezet marad, jogvitákra adhat okot annak eldöntése, melyik alvállalkozó tartozik abba a körbe, aki meghatározó a teljesítésben, vagyis nem lecserélhető. A Corvinus Egyetem oktatója, Tátrai Tünde pedig úgy gondolja, ha itt nagyon bekeményít a törvény, az a gyakorlatban nem fog működni. Ha nem lesz lecserélhető a "kulcsalvállalkozó", akkor nem fogják őt ilyen módon bevonni a teljesítésbe (nem fogja magát megkötni az ajánlattevő), s így pont a kisebb alvállalkozók maradhatnak ki a közbeszerzésből.

Kifizetés

Nem tudni még, hogy a kifizetésre vonatkozó szabályok megváltoznak-e. Terv szerint nem lesz közvetett alvállalkozói kifizetés, vagyis megszűnne az a jelenlegi szabály, hogy a fővállalkozó végszámláját csak akkor fizetheti ki a megrendelő, ha a fővállalkozó igazolja, hogy hiánytalanul kifizette az alvállalkozóit.
Bekerült viszont a törvénytervezetbe a közvetlen alvállalkozói kifizetés. Ez azt jelentené, hogy az ajánlatkérő közvetlenül fizetné ki azt az alvállalkozót, akivel neki nincs is szerződéses viszonya. (Hiszen az ajánlatkérő a fővállalkozóval szerződött, és tőle kapja a teljesítésigazolást is). Ez a szabály jó lehet az alvállalkozóknak (nem kellene arra várniuk, hogy a fővállalkozó fizessen), de nem lenne kedvező a fővállalkozóknak (nem ülhetnének az alvállalkozók pénzén).
A tervezet szerint Alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog vállalkozási vagy megbízási szerződést kötni vagy módosítani, kivéve ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi.
A tervezett definícióból a szakértő számára az is látszik, hogy visszajöhet egy régi elv. Eszerint nem kellene alvállalkozónak minősíteni azokat, akiknek az ajánlattevővel keretszerződésük van (rendszeresen együttműködnek). S a keretszerződéses partnereknél ráadásul semmilyen bejelentési kötelezettség nem terhelné az ajánlattevőt.

Ha ez életbe lép, plusz az új kifizetési szabály, valamint hogy a kulcsalvállalkozót nem lehet lecserélni, akkor az ajánlattevők számára lehet, hogy sokkal vonzóbb lesz keretszerződésben együtt dolgozni a partnerekkel, mint alvállalkozásban. Így akár el is tűnhetnek az alvállalkozások. Mert a piac nagyon hamar rá fog jönni az itt vázolt összefüggésekre – jegyezte meg Tátrai Tünde.

Alvállalkozás: 25 százalék alatti teljesítésnél

A tervezet eltörölné a 10 százalék alatti és feletti alvállalkozók megkülönböztetését. Nem változna viszont, hogy csak a (nettó) 25 százalék alatti vállalást lehetne alvállalkozásban végezni. E felett változatlanul közös ajánlattevőnek minősülnének a partnerek. Egy módosító javaslat a 25 százalék túllépéséhez szankciót is rendelne: az ajánlat érvénytelenítését, illetve ha a teljesítés ideje alatt derül ki a dolog, a szerződés azonnali felbontását.
A közös ajánlattételt azért kerülik az ajánlattevők, mert több adminisztrációval jár, mint az alvállalkozók igénybevétele. Ez a tendencia pedig a tervezet szerint fokozódik. Az ajánlattevőnek csak arról kellene nyilatkoznia, hogy az alvállalkozói nem tartoznak a pályázatból kizártak közé (kizáró okok). Ezen kívül nem kellene semmi más (most még kötelező) igazolást benyújtania.
A közös ajánlattevőknél viszont nem lesznek ilyen könnyítések. Csak annyi változtatást terveztek, hogy a pénzügyi alkalmasságot elég az egyik ajánlattevőnek igazolnia, és az ajánlati biztosítékot is csak egyszer kellene letenni.
Tátrai Tünde megemlítette: a 25 százalékos szabállyal nem igazán lehet biztosítani, hogy a pályázók kikerüljék a közös ajánlattételt. Például 24 százalékkal. Sőt, egy cég lehet 4 százalékkal is fővállalkozó, négy darab 24 százalékos alvállalkozóval.

Rövidülnek az alvállalkozói láncok?

Eddig az alvállalkozó munkája legfeljebb 10 százalékát adhatta tovább egy másik alvállalkozónak, de a tervezet szerint ezután elmehetne 25 százalékig is. Fribiczer Gabriella úgy véli, itt kvázi egyértelművé tennék, hogy a közbeszerzési ajánlat szintjei a következők lehetnek: ajánlattevő (vagy közös ajánlattevők), alvállalkozó, szubalvállalkozó. Ez alatt pedig nem lehetne több szint.

A törvényt a szakérők szerint várhatóan júliusban szavazzák meg, és jövő januártól léphet életbe.

EZT IS AJÁNLJUK

Közbeszerzési Értesítő

Forrás: fn.hu

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három malomipari céget bírságolt összesen 50 millió forintra, miután több közbeszerzésen a háttérben egymás közt osztották meg a munkát - közölte a GVH szerdán az MTI-vel. 

JELENTKEZZEN AZ AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA

Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012.
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

A megbírságolt cégek a H&T Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a SIKÉR Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Zrt., valamint a Szécsény-Mill Kft. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2006-ban három fordulóban írt ki közbeszerzési eljárást a Magyarország területén található intervenciós raktárakból származó gabona élelmiszersegélyként történő feldolgozására. A GVH annak vizsgálatára indított eljárást, hogy a gabonafeldolgozó vállalkozások előzetesen megállapodtak-e az árakról, valamint a várható nyertesek személyéről.
A GVH az eljárás megindításával egyidejűleg előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét (hajnali rajtaütést) tartott, ahol lefoglalt egy együttműködési megállapodást, amely a Sikér és a Szécsény-Mill jogelődje, a Három Malom között jött létre. Az irat - amelynek aláírását mindkét aláíró vállalkozás elismerte - arról tanúskodik, hogy a két cég az ajánlattételi határidő lejárta előtt felvette a kapcsolatot egymással, hogy megállapodásban rögzítsék: bármely fél, a tenderen való sikeres szereplése estén, a másik féllel a munka 50 százalékának elvégzésére alvállalkozói szerződést köt.
A megállapodás versenykorlátozó jellege abban áll, hogy bármelyikük nyerése esetén, gyakorlatilag mindketten nyertesekké válnak. Az ajánlatok bontását követően tudták, hogy rajtuk kívül más nem tett ajánlatot, ezért a vállalkozások közötti megállapodás a verseny teljes kizárásával járt.
A Gazdasági Versenyhivatal a jogsértésért a H&T Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t valamint a vele egy cégcsoportba tartozó Szécsény-Mill Kft.-t összesen 20 millió, a SIKÉR Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Zrt.-t 30 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

EZT IS AJÁNLJUK

Aktuális Közbeszerzési Értesítő

A munkaügyi ellenőrzés 2011. évi irányelvei

Forrás: szabadfoldonline.hu

A közbeszerzésen ajánlatot tett fővállalkozó nem engedményezheti és nem zálogosíthatja el a neki járó ellenértéknek azt a részét, amelyből az alvállalkozóit kell kifizetnie - egyebek mellett ezt a módosítást fogadta el a parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfőn, amikor szavazott az új közbeszerzési törvényhez benyújtott módosító javaslatokról.
A 400 módosító javaslat zöme pontosítás, illetve olyan javítás volt, amely elírásokat tett helyre az eredeti törvényjavaslatban. Kiegészítés, illetve valós módosítás kevés volt a kormány és a bizottság által is támogatott indítványok között.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

Az Új Közbeszerzési Törvény 2011-2012
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Az eredeti szövegben szerepelt, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után a közös ajánlattevők személyében - ide értve a gazdasági társaság alakítását is - már nem lehet változás. A gazdasági társaság alakítása kikerült a szövegből. Így a közös ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejárta után is alakíthatnak közös társaságot a vállalt munkára. Ugyan ez vonatkozik a kétfordulós eljárásokra is, ahol az első fordulóra jelentkezés után is alapítható társaság.
A hirdetményeket a Közbeszerzési Hatóság teszi közzé. Ez egészül ki azzal, hogy a közzétételért beszedett igazgatási szolgáltatási díjat a hatóság a saját működésére köteles fordítani.
A javaslat felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetői nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban. Ez egészül ki a hűtlen kezeléssel, a hanyag kezeléssel, valamint a költségvetési csalással.
Az eredeti szöveg szerint ha a teljes munka egyes részeire is lehetett ajánlatot tenni, akkor az eredménytelenség csak az eredménytelenségi okkal érintett részre hat ki. A módosítás szerint az ajánlatkérő kinyilváníthatja azt, hogy ha akár egy rész is eredménytelen, akkor az egészet annak tekinti.
A kétfordulós eljárásban az eredeti szöveg szerint a pénzügyi, gazdasági, valamint a műszaki és szakmai alkalmasság mérlegelésével jutnak tovább a jelentkezők a második fordulóba. A módosítás kiveszi a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, így csak a műszaki és szakmai alkalmasság dönt a második fordulóba jutásról.
Több olyan módosító javaslat volt, amely visszaállította volna a Közbeszerzési Hatóság státuszát arra a szintre, amelyen jelenleg a Közbeszerzések Tanácsa működik. Vagyis a kormányhivatal helyett az Országgyűlés alá tartozó szervezetté alakították volna vissza, e javaslatokat azonban nem támogatta a bizottság - számolt be az MTI. A hatóság elnöke által kinevezendő döntőbizottsági tagok az eredeti közszolgálati jogviszony helyett kormánytisztviselői jogviszonyban tevékenykednek. 

EZT IS AJÁNLJUK

Jön az igazi bérkommandó

Forrás: napi.hu

Adó- és járulékemelést varr a kormány a vállalkozások nyakába azzal, hogy fel kell emelniük a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet kereső dolgozóik nagy részének a bérét, ha részt akarnak venni a közbeszerzési pályázatokon, illetve állami támogatást igényelnének.
A nettó bérkorrekció kétszeresének megfelelő költséget jelent a munkáltatóknak, ha kénytelenek lesznek felemelni a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet kereső dolgozóik jövedelmét. Angyal József okleveles adószakértő a Pénzcentrum.hu-nak a következő példával szemléltette ezt:

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

Aktualitások és várható változások a közbeszerzésben
2011. június 28. – Radisson Blu Béke Hotel

Új Közbeszerzési Törvény 2011
2011. augusztus 30. – Tulip Inn Budapest Millennium

Ha a kormány szándékai szerint jövőre megfelezik a szuperbruttót, már csak 1,135-tel kell a bruttó béreket felszorozni az adóalap kiszámításához.
A 150 000 forintos jövedelemnél 1,135-ös szuperbruttós szorzó mellett 3240 forintot nyerne a dolgozó. Ez viszont nem lesz mind a dolgozóé, mert a kormány tervei szerint tovább csökken az adójóváírás. 
A mostani bérkommandós törvényjavaslat a következő két évre lenne hatályos, ebből – Angyal József szerint – arra lehet következtetni, hogy ez idő alatt éri hátrány az alacsonyabb keresetűeket, tehát a kormány két év alatt szüntetné meg az adójóváírást.  
Ha azzal számolunk, hogy arányosan vennék vissza az adójóváírást, akkor a jelenlegi havi 12 100 forintot mondjuk jövőre 6000 forinttal csökkentenék. 
Tehát a példában említett 150 000 forintból nettóban 6000 mínusz 3240, azaz 2760 forinttal maradna kevesebb. 

A munkavállalót terhelő szja- (ami az 1,135 százalékos szuperbruttósítás miatt nem 16, hanem 18,2 százalék lenne jövőre) és az összesen 17,5 százalékos járuléklevonás miatt a 2760 forintos nettó keresetcsökkenést bruttó 4292 forintos béremeléssel lehet ellensúlyozni.
Mivel a munkáltatónak a bruttó bér után 28,5 százalékos járulékot is kell fizetnie, további 1223 forinttal emelkedik a bérköltség. 
Tehát a jelenleg 150 000 forintos bruttó bérek esetén 5515 forint a bérköltség-növekedés. Ennek viszont csak a felét, 2760 forintot kap meg a dolgozó, a másik felét adó- és járulék formájában lenyúlja az állam.
Rogán Antal, a bérkommandó fő fejese szerint a vállalkozásoknak van pénzük béremelésre, hiszen 140 milliárd forint maradt náluk amiatt, hogy 50 millió forint helyett 500 millió forint nyereségig kiterjesztették a 10 százalékos társasági adókulcsot. 
Mit mutatnak a vállalati mérlegek? A GKI Gazdaságkutató által megvizsgált 2009-es adatokból az derül ki, hogy 355 ezer cég eleve nem élvezte az adócsökkentés előnyeit, mivel nem volt 50 millió forintot meghaladó nyereségük. Ez az adóbevallást benyújtó vállalatok 98 százalékára igaz, amelyek az összes foglalkoztatott 71 százalékának adnak munkát. Az érintett vállalatoknak tehát nincs többletforrásuk az elhibázott adóváltoztatások miatti keresetnövelésre. 
Dönthetnek: vagy eleget tesznek a kormányzati ukáznak, és megemelik a béreket, hogy kompenzálják az adóváltoztatások miatti keresetkiesést, vagy nem vehetnek részt a közbeszerzésekben és állami támogatást sem kaphatnak. Tehát: önkéntesen vállalják a járulékköltségeik emelését vagy kimaradnak az állami támogatásból. Így is, úgy is lesznek, akik lehúzhatják a rolót.

 EZT IS AJÁNLJUK 

Közbeszerzési eljárások 2011 

Aktuális Közbeszerzési Értesítő

Forrás: penzcentrum.hu, szivatos.blog.hu